SZERVEZETI KULTÚRAVIZSGÁLATA
Schmercz István
Nyíregyházi FőiskolaTanítóképző Intézete
schmercz@nyf.hu
A pedagógiai kultúra szubjektívészleléseA pedagógiai kultúra szubjektívészlelése
Azt vizsgáljuk, hogyan élik meg a pedagógusokiskolájukra általánosan jellemző pedagógiai kultúrahatását, melyek azok a tényezők, amelyek a nevelési-oktatási folyamathoz való hozzáállásukat, értékelőviszonyulásukat, azaz attitűdjeiket meghatározzák.Azt vizsgáljuk, hogyan élik meg a pedagógusokiskolájukra általánosan jellemző pedagógiai kultúrahatását, melyek azok a tényezők, amelyek a nevelési-oktatási folyamathoz való hozzáállásukat, értékelőviszonyulásukat, azaz attitűdjeiket meghatározzák.
Alapfeltevésünk, melyet vizsgálatok is igazolnak az, hogyaz iskolára jellemző kultúra közvetlenül nem befolyásoljaaz általános és középiskolás diákok viselkedését éstanulmányi eredményességét. Ennek a kultúránkelsősorban összetartó, közösségképző ereje van és aziskolai légkört határozza meg.Alapfeltevésünk, melyet vizsgálatok is igazolnak az, hogyaz iskolára jellemző kultúra közvetlenül nem befolyásoljaaz általános és középiskolás diákok viselkedését éstanulmányi eredményességét. Ennek a kultúránkelsősorban összetartó, közösségképző ereje van és aziskolai légkört határozza meg.
A légkör viszont egy hangulat jellegű affektív pszichésállapot, mely közvetve hatást gyakorol a tanuláseredményességére is.A légkör viszont egy hangulat jellegű affektív pszichésállapot, mely közvetve hatást gyakorol a tanuláseredményességére is.
A szervezeti kultúra dimenzióiA szervezeti kultúra dimenziói
A szervezeti kultúra dimenzióiA szervezeti kultúra dimenziói
Explicit szint. Ez akultúrának látható jeleittartalmazza: olyanképződmények, mint a nyelv,stílus, az emberikapcsolatokat szabályozórendszer (pl.státuszrendszer, logó,egyenruha). Idetartozik atárgyi környezetdimenziójának iteme, afizikai környezetdimenziójának mind a négyiteme, összesen 5 állítás.
A szervezeti kultúra dimenzióiA szervezeti kultúra dimenziói
Értékek és normák szintje. Azeszméket, szervezeti célokat, a célokelérésének módjait, indítékokat,normákat, erényeket, bűnöket,vétkeket, a szervezeten belüljutalmazott és elutasítottviselkedéseket jelenti, melyek aziskolai szervezet számára fontosak.Ezek alkalmazása tudatos. Idetartozik az értékek dimenziójának egyiteme, a tágabb szociális környezetegy iteme, a kommunikációt és azinterakciót támogató szociáliskörnyezet öt iteme, a kötődést és azönértékelést támogató környezetnégy iteme, valamint a tanulást ésönmegvalósítást támogató környezetnyolc iteme, összesen 19 állítás.
A szervezeti kultúra dimenzióiA szervezeti kultúra dimenziói
Implicit szint. Ez a kultúra mélyrétege, az alapvetőfeltételezéseket éspremisszákat tartalmazza. Aziskolai szervezeti kultúragyökerei, alapkérdéseitartoznak ide, alkalmazásuknagyrészt nem tudatos, így alegnehezebben megragadhatórész. A feltételezések 3 állításatartozik ide.
A vélemények jellemzőiA vélemények jellemzői
A válaszadóknál a pozitív értéktartalmú állítások preferálása aleggyakoribb, a pedagógiai kultúra jellemzői tekintetében a többségelfogadó attitűddel rendelkezik.
A középértékeket tekintve a legalacsonyabb (1,50) „A tanárokmagabiztosak és szakmailag jól képzettek”, ezzel történő egyetértés arrautal, hogy a válaszadókra biztos szakmai kompetenciaérzés a mérvadó. A2,00 feletti középértékek, egyrészt a szülőkkel való kapcsolatproblematikusságát jelzi – „A szülők partnerek az oktatásban” (2,46), és a„A szülők akarják gyermekeik eredményességét” (2,41) – hiszen ezekkelaz állításokkal értenek az összes közül legkevésbé egyet.
A másik három 2,00 feletti érték a fizikai környezet problémáira utal:nagyok a tantermek, sok tanulót lehet bezsúfolni, a termek berendezésenem ideális az oktatás számára és problémát okoz a zaj is.
A vélemények jellemzőiA vélemények jellemzői
A legheterogénebb vélemények az osztálytermek befogadóképességeés a tanulási lehetőségek vonatkozásában jelentek meg, amely azttükrözi, hogy a vizsgálatban részt vevő iskolák ebben a kérdésbenkülönböznek egymástól.
„Az osztályterem korlátozott számú tanuló befogadására alkalmas”itemnek a többi állítással történő korrelációs együtthatója feltűnőenalacsony. Ez arra utal, hogy ez az item illeszkedik legkevésbé az iskolapedagógiai kultúrájának szubjektív észleléséhez, ez inkább olyanperemfeltétel, amely nem változtatható meg, vele együtt kell élni,tudomásul kell venni.
A kapott válaszok alapján egy itemet tudunk kiemelni, melynekelhagyása esetén az átlagos pontszám a legnagyobb mértékbencsökkenne („A szülők partnerek az oktatásban”). Ez azt jelenti, hogy aválaszadók ezt az itemet értékelték a legmagasabb pontszámmal, tehátezt vélik a pedagógiai kultúra leginkább meghatározó tényezőjének
A vélemények jellemzőiA vélemények jellemzői
A legalacsonyabb szórásérték (0,870) a „Rendszeres visszajelzéstkapnak a haladásról a tanulók” itemnél van, amely jelzi, hogy a tanulóirányába történő visszacsatolás jelentőségét szinte mindenkifontosnak tartja.
„A tanárok magabiztosak és szakmailag jól képzettek” itemmegbízhatósága a legmagasabb. Ez azt mutatja, hogy egy válaszadóskálaértéke ebben az állításban jósolható be leginkább az összes többiállításra adott válasza ismeretében, vagyis ez függ leginkább azösszes többi választól. Ennek az állításnak van szummatív szerepe apedagógiai kultúra szubjektív megítélésében.
A jellemző hatótényezőkA jellemző hatótényezők
A pedagógiai kultúrát 27 item segítségével tártuk fel. Ezekszükségszerűen tartalmaznak redundáns információkat is. Ezért azeredmények értelmezéséhez megkerestük azokat azokat a fogalmakat,amelyek a lényegi összefüggéseket tükrözik. Így a változók számátlátens változók létrehozásával 27-ről 4-re csökkentettük. Ezáltal azinformáció 60%-a maradt meg, viszont ez az adatredukciós módszer azinformációveszteség ellenére is lehetővé teszi a könnyebb értelmezést
A négy faktor a következő:
••Az iskolai kommunikáció
••A tanítás-tanulás szervezése
••Együttműködés a szülőkkel
••Curriculum által irányított tanulásszervezés
Az iskolai kommunikáció
•Ez a faktor a speciális oktatók köréből (szakoktató, zenetanár,informatikus)váltja ki a pozitív viszonyulást.•Ez a faktor a speciális oktatók köréből (szakoktató, zenetanár,informatikus)váltja ki a pozitív viszonyulást.
•A tanítók számára jelent ez gondot: szakmai kompetenciájukatilletően kevés az önbizalmuk, úgy érzik, hogy nehezen tudnak azeltérő pszichés jellemzőjű gyerekekhez differenciált módszereketkitalálni, eredményesség-visszajelzésüket a szülők késleltetettenreagálják le: csak egy idő után jönnek rá, hogy baj van gyermeküktanulásával.•A tanítók számára jelent ez gondot: szakmai kompetenciájukatilletően kevés az önbizalmuk, úgy érzik, hogy nehezen tudnak azeltérő pszichés jellemzőjű gyerekekhez differenciált módszereketkitalálni, eredményesség-visszajelzésüket a szülők késleltetettenreagálják le: csak egy idő után jönnek rá, hogy baj van gyermeküktanulásával.
•A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy adiákok eredményeinek kommunikálásában vannak problémáik, de aprogramok meghatározásában már partnerek és akarják, hogygyermekeik eredményesek legyenek. Iskolájukban a tudás nemtartozik a legfontosabb értékek közé, és bár az elvárásokalacsonyak, de a nem teljesítők könnyen megbuknak, néhánygyerek a lustasága miatt képtelen tanulni és ezt nehézkommunikálni a szülőkkel.•A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogy adiákok eredményeinek kommunikálásában vannak problémáik, de aprogramok meghatározásában már partnerek és akarják, hogygyermekeik eredményesek legyenek. Iskolájukban a tudás nemtartozik a legfontosabb értékek közé, és bár az elvárásokalacsonyak, de a nem teljesítők könnyen megbuknak, néhánygyerek a lustasága miatt képtelen tanulni és ezt nehézkommunikálni a szülőkkel.
A tanítás-tanulás szervezése
•A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogybizonytalanok és alulképzettek, tanítási módszereikben nemigazodnak a diákok tanulási stílusának sokféleségéhez.•A szakkollégiumban dolgozó pedagógusok inkább vélik úgy, hogybizonytalanok és alulképzettek, tanítási módszereikben nemigazodnak a diákok tanulási stílusának sokféleségéhez.
•Az általános iskolai tanárok a tanterv által irányítotttanulásszervezés változójában mutatnak pozitívabb hozzáállást atöbbieknél. Megítélésük szerint az iskolai programok jól illeszkedneka szülői és mikrotársadalmi igényekhez, és magasabbosztálylétszámokkal is eredményesen tudnának dolgozni.•Az általános iskolai tanárok a tanterv által irányítotttanulásszervezés változójában mutatnak pozitívabb hozzáállást atöbbieknél. Megítélésük szerint az iskolai programok jól illeszkedneka szülői és mikrotársadalmi igényekhez, és magasabbosztálylétszámokkal is eredményesen tudnának dolgozni.
Együttműködés a szülőkkel
••Ez a faktor a szülői partnerség szerepét írja le. Fontos kérdése apedagógiai kultúrának, hogy milyen mértékben vonhatók be a szülők anevelő-oktató munkába, az iskolai közéletbe.
••A magyarországi pedagógusok úgy érzik, hogy a szülőket a tanárok nemtekintik egyenrangú partnernek, nem érdekli őket az oktatás és nemfoglalkoznak gyermekeik előmenetelével. A romániai pedagógusok úgyvélik, hogy a szülők és a tanárok partnerek az oktatásban, foglalkoznakgyermekeik oktatásával és akarják, hogy gyermekeik eredményeseklegyenek. Az adatok arra utalnak, hogy a két megyében eltérően észlelik aszülők szerepét az iskolában, a magyarországi pedagógusok sokkalkevesebb együttműködési hajlandóságot vélnek, mint a romániaiak.
••A szakkollégiumok és a középiskolák pedagógusai élik meglegpozitívabban ezt a kapcsolatot, és a tanítók számára jelent ez inkábblelkiismereti problémát.
••A férfi pedagógusoknak jobb a kapcsolatteremtő képességük a szülőkkel.
Curriculum által irányítotttanulásszervezés
•A tantervek és a tanítási-tanulási folyamat összhangja lényegeseleme a pedagógiai kultúrának. Ebben a vonatkozásban agimnáziumban dolgozó pedagógusok tűnnek a legkreatívabbnak.•A tantervek és a tanítási-tanulási folyamat összhangja lényegeseleme a pedagógiai kultúrának. Ebben a vonatkozásban agimnáziumban dolgozó pedagógusok tűnnek a legkreatívabbnak.
•Kiemelendő az ellenőrzés és értékelés fontosságtudata és a tanulókirányába történő visszajelzés rendszerességénekszükségszerűsége minden iskolatípusban.•Kiemelendő az ellenőrzés és értékelés fontosságtudata és a tanulókirányába történő visszajelzés rendszerességénekszükségszerűsége minden iskolatípusban.
•A pályán eltöltött idő tekintetében az 1 -11 év jelenti azt azintervallumot, amelyben a pedagógusok leginkább fogékonyabbakaz újra, az egyéni munkastílusuk olyan kialakítására, amelyeredményesebbé teheti a tanulás megszervezését.•A pályán eltöltött idő tekintetében az 1 -11 év jelenti azt azintervallumot, amelyben a pedagógusok leginkább fogékonyabbakaz újra, az egyéni munkastílusuk olyan kialakítására, amelyeredményesebbé teheti a tanulás megszervezését.
•A 26 év felett pályán lévők úgy érzik, hogy a pedagógiai programinkább kikerüli azokat a problémákat, amelyek a vonzáskörzetsajátosságaiból adódnak és nem zavarja őket a zsúfoltság sem.•A 26 év felett pályán lévők úgy érzik, hogy a pedagógiai programinkább kikerüli azokat a problémákat, amelyek a vonzáskörzetsajátosságaiból adódnak és nem zavarja őket a zsúfoltság sem.
A SZERVEZETI KULTÚRA
HÁROM ARCA
Köszönöm
figyelmüket!