Szervezeti struktúrák

Szervezeti struktúrákSzervezeti struktúrák

A szervezés és a szervezetA szervezés és a szervezet

A szervezés az a menedzsment funkció, amely azelvégzendő feladatokat, erőforrásokat, kiemelten az azokatelvégző emberek csoportosítását, elrendezését ésösszekapcsolását jelenti annak érdekében, hogy az érintetteka legeredményesebben tudják elvégezni a munkát.

A szervezet – a legtágabb értelemben – bármely, emberekközös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció.Jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, és erőforrásaitennek érdekében mozgósítja. A legtöbb szervezet törekszikarra is, hogy hosszú időn keresztül fennmaradjon, s ennekérdekében hatékonyan igyekszik működni.

A szervezet strukturális jellemzőiA szervezet strukturális jellemzői

Munkamegosztás

Hatáskörmegosztás

Koordinációs eszközök

Konfiguráció

MunkamegosztásMunkamegosztás

Fogalma: egy nagyobb feladatmennyiség részfeladatokra bontása ésegyes szervezeti egységekhez való telepítése a szervezeten belül. Másnéven a szervezet tagolásának alapja.

 Elsődleges munkamegosztás: a szervezet alaptevékenységéből adódófeladatok – valamilyen elv szerinti legátfogóbb felosztása

 Elvek: funkcionális, tárgyi, regionális

 Egydimenziós szervezetek: azok a szervezetek, amelyekben azelsődleges munkamegosztás a három elv egyike szerint történik.

 Két- és többdimenziós szervezetek: a munkamegosztási elveket azelsődleges munkamegosztás szintjén párhuzamosan alkalmazzák.

HatáskörmegosztásHatáskörmegosztás

Fogalma: A hatáskörök szervezeten belülimegosztása a munkamegosztási elvek alapján tagoltszervezeti egységek vezetői kompetenciáinakkialakítását jelenti. Ezen belül is kiemelt jelentőségű adöntési és utasítási hatásköröknek a felosztása avállalatvezetés és az alárendelt hierarchikus szintekvezetői között.

Egyvonalas szervezet: ha az alárendelt egységek csak egyfelsőbb szervezeti egységtől kaphatnak utasítást (a függelmi és aszakmai irányítás szervezetileg nem különül el).

Többvonalas szervezet: ha az alárendelt egységeket két vagytöbb felső szervezeti egység is utasíthatja (ez a függelmi és aszakmai kapcsolatok részleges vagy teljes elkülönítését jelenti).

Egyvonalas és többvonalas szervezetekEgyvonalas és többvonalas szervezetek

ElőnyökElőnyök

HátrányokHátrányok

EgyvonalasszervezetEgyvonalasszervezet

 Az alá- és fölérendeltség, akompetenciák és a felelősségvilágos és egyértelmű

 A kapcsolatok áttekinthetőekés egyszerűek

 A hierarchia megvéd másokvisszaéléseitől ésbeavatkozásaitól

 A felettes egységeket jelentősenigénybe veszi a koordinációsfeladatok ellátása

 Nagy mélységi tagozódásesetén hosszú és körülményesutasítási és információs utakalakulnak ki

 Személyes függőség jön létre afelettesek és a beosztottak között

Többvonalas szervezetTöbbvonalas szervezet

 A funkciók elosztása révénnagyfokú specializáltságjellemző

 Az utasítási és információsutak közvetlenek

 Újszerű megoldásokatfelszínre hozó, produktívkonfliktusok jönnek létre

 Az össz-vállalati koordinációstevékenység során akompetencia és a felelősségelhatárolása problematikus

 A hibáért való felelősségetnehéz megállapítani

 A szakmai alapon létrejövőkonfliktusok személyesséválhatnak

Szervezési döntésekSzervezési döntések

Centralizáció - decentralizáció

döntési szintek, előnyök, hátrányok

A hierarchia nagysága

vezetési szintek száma

irányítottak száma

Utasítások egysége

a szolgálati út az egyvonalas szervezetekben

egységes irányítás többvonalas szervezetekben

Hierarchikus szervezetHierarchikus szervezet

Sok szintűhierarchia

Igazgató 1.Gyáregység
vezető Előkészítő
o.v. Anyag-
gazdálkodás Beszerzés Raktározás Technológia Termelésirányítási
o.v. Szállítási
o.v. 2.Gyáregység
vezetője

Lapos szervezetLapos szervezet

Széles irányítási sáv

Max 4szintű

Igazgató Tervezés Értékesítés Munkatárs Munkatárs Munkatárs Munkatárs Munkatárs Termelésir. Számvitel

Tipikus szervezeti formákTipikus szervezeti formák

Rugalmatlan, statikus formák:

Lineáris

Törzsegységi

Funkcionális

Divízionális

Dinamikus, rugalmas formák:

Divízionális

Mátrixos

Szervezeti formák: Lineáris szervezetSzervezeti formák: Lineáris szervezet

Vezér

1. szint

2. szint

3. szint

Horizontális

bővítés

Szolgálati utak

Szervezeti formák: Lineáris szervezetSzervezeti formák: Lineáris szervezet

Egyszerű,

Jól áttekinthető,

Egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok

Minden beosztottnak egy főnöke van

Az utasítás és a jelentés ugyanazon a vonalon, a szolgálatiúton történik.

A szervezet

horizontális és

vertikális tagozódása változtatható a feladatok mennyiségénekváltozása esetén

Nagyszámú ember irányítható

egyszerű és

homogén feladatok esetén.

Szervezeti formák: Lineáris szervezetSzervezeti formák: Lineáris szervezet

Hátrányok, korlátok

Rugalmatlan,

Új feladatok új szervezeti egységet generálnak,

Nehézkes, időben elhúzódó az új feladatok megoldása,

A kommunikáció csak szolgálati úton megengedett

◦Információ-torzulás,

◦Bizonytalanság,

◦Lassúság

A felsővezetés koordináló, irányító tevékenysége, a sokféleprobléma miatt, rendkívül összetetté válhat

Szervezeti formák: Törzsegységi szervezetSzervezeti formák: Törzsegységi szervezet

1. szint

2. szint

3. szint

Törzs

Szervezeti formák: Törzsegységi szervezetSzervezeti formák: Törzsegységi szervezet

E szervezeti forma kialakulásának indoka:

a vezető túlterheltségének csökkentése,

a szakmai színvonal növelése

A lineáris szervezet kiegészül egy törzsegységgel,különféle szakmák szakértőivel

utasítási joguk nincs,

feladatuk: tanácsadás a vezetőnek

A szervezetben jelentkező sokrétű problémák

jogi, adózási, kereskedelmi stb.

szakmailag megalapozott kezelése

Utasítás csak a szolgálati úton adható ki

Szervezeti formák: Funkcionális szervezetSzervezeti formák: Funkcionális szervezet

1. szint

2. szint

Vezér

Műszaki

Gazdasági

Termelési

Kereskedelmi

Humán

Végrehajtás

Szervezeti formák: Funkcionális szervezetSzervezeti formák: Funkcionális szervezet

Az egyes szakterületek önálló szervezeti egységben jelennekmeg

Speciális szakértelem szükségessége esetén alkalmas

Problémás a más egységekkel való közreműködés

A többvonalas irányítás miatt koordinációs problémák

Alkalmazhatóság: stabil környezet esetén, ahol nem jellemzőeka piaci, technológiai stb. változások

Szervezeti formák: Funkcionális szervezetSzervezeti formák: Funkcionális szervezet

HÁTRÁNYOK:

Nem adaptív szervezeti forma,

Új igényre lassan reagál, nemtud a piac kihívásainak időremegfelelni,

Széles termékválasztékot nemtud a rendszer kezelni azáttekinthetetlen anyagi ésinformációs folyamatok, ahiányos koordináció miatt

Felesleges tartalékokkeletkeznek

ELŐNYÖK:

A szakmai (funkcionális)specializáció,

A termelési folyamatokcélszerű kialakítása ésszabályozottsága növelik atermelékenységet,

A gazdaságosság javul.

Szervezeti formák: Divízionális szervezetSzervezeti formák: Divízionális szervezet

Vezér

1. szint

2. szint

3. szint

Divízió 1.

Divízió 2.

Divízió 3.

Váll. i. pü.

Váll. i. ...

Szervezeti formák: Divízionális szervezetSzervezeti formák: Divízionális szervezet

Alapvető egységei a nagy önállósággalrendelkező divíziók

Szervezésének alapelvei: termék, piac, területielv

Divíziók önállósága: költségközpont, nyereségközpont, beruházási központ

Stratégiai döntés a vállalati központ kezében, astratégiai pedig a divízióknál

Szervezeti formák: Divízionális szervezetSzervezeti formák: Divízionális szervezet

ELŐNYÖK:

Adaptivitás,

Piaci orientáció,

A piaci változások azelkülönült divíziókra hatnak,

A kockázat viszonylag kisebb,

Érvényesül az önállóságból,felelősségvállalásból származóösztönző erő.

HÁTRÁNYOK:

Az elkülönültség túlzottönállósághoz vezethet, amia cég széthullásáteredményezheti,

A hatalmi harcok adivíziók között belsőgyengítő hatásúak.

Szervezeti formák: Mátrix szervezetSzervezeti formák: Mátrix szervezet

Vezér

Termék 1.

Műszaki

Gazdasági

Termelési

Kereskedelmi

Humán

Termék 2.

Termék 3.

Szervezeti formák: Mátrix szervezetSzervezeti formák: Mátrix szervezet

Alapvető munkamegosztásból tagoltság kétfajtája együtt jelenik meg (pl. funkció és termék)

Többvonalas irányítás

Konfliktusok magas szintje

Egyik része stabil, másik része dinamikus

Szervezeti formák: Mátrix szervezetSzervezeti formák: Mátrix szervezet

ELŐNYÖK:

Két különböző nézőpontúmenedzsernek egy adottproblémáról együttesen kelldöntenie, szélesebb horizontongondolkodnak a cég érdekében,innovatív szemlélet,

A menedzserek közti interakciókjavíthatják a szervezetirányításának a minőségét,

A konfliktusok megoldásánakpozitív hatása építő, előremutatóa cég számára, állandó tanulásifolyamat.

HÁTRÁNYOK:

A menedzserek közti rivalizáláshatalmi harcot idézhet elő,

A döntések elhárítása, afelelősség vállalásától valótartózkodás a közös döntéshelyett,

Állandó konfliktushelyzetjelenléte,

Időben nem döntenek, amiveszély, különösen krízishelyzetben

Stratégia, technológia, és a környezet hatása aszervezeti struktúráraStratégia, technológia, és a környezet hatása aszervezeti struktúrára

Stratégia: a stratégia határozza meg a struktúrát, avisszafelé hatás mértéke igen gyenge

◦A termék diverzifikálás decentralizálást, a növekedési stratégiák pedigújjáalakítást (laposabb szervezeteket) követelnek.

Technológia: a vállalatok technológia szerint háromcsoportba sorolhatók: egyedi-, tömeg-, ésnagysorozatgyártással foglalkozó vállalatok

◦Tömeggyártás esetén mechanikus struktúrájú, bürokratikus szervezet kell,egyedi és sorozatgyártás esetén pedig az organikus (decentralizált,alkalmazkodó) szervezetek a megfelelőek.

Stratégia, technológia, és a környezet hatása aszervezeti struktúráraStratégia, technológia, és a környezet hatása aszervezeti struktúrára

Környezet: az egyszerű környezetben és a komplexturbulens környezetben más szervezeti forma kell

◦Statikus környezetben kevés változás és bizonytalanság van, míg adinamikus környezetben gyakoriak a változások és nagy a bizonytalanság, akockázat. (előbbinél alkalmas a lineáris, funkcionális, míg utóbbinál adivízionális ill. mátrix forma)

A célok típusaiA célok típusai

A cél jellegeA cél jellege

Közös jellemzőiKözös jellemzői

KüldetésKüldetés

Általános, jövőképjellegű, mindenkireérvényes, minden céltmeghatározÁltalános, jövőképjellegű, mindenkireérvényes, minden céltmeghatároz

Mindig nyitott,általános törekvéseketés értékeket tartalmazMindig nyitott,általános törekvéseketés értékeket tartalmaz

Stratégiai célStratégiai cél

A tulajdonosok érdekeittükröző, hosszabb távraérvényes, pénzügyimutatókat tartalmazóA tulajdonosok érdekeittükröző, hosszabb távraérvényes, pénzügyimutatókat tartalmazó

Általában zárt, mindigeldönthető kell legyenaz adott időszakbanelérték-e vagy semÁltalában zárt, mindigeldönthető kell legyenaz adott időszakbanelérték-e vagy sem

Operatív célOperatív cél

Egyetlen egységejellemző, éves vagy azonbelüli, működésrevonatkozóEgyetlen egységejellemző, éves vagy azonbelüli, működésrevonatkozó

Mindig zárt jellegű,amelyről eldönthető,elérték-e vagy sem.Mindig zárt jellegű,amelyről eldönthető,elérték-e vagy sem.

A küldetés meghatározásaA küldetés meghatározása

A küldetés a vállalat nyilatkozata arról, hogymiért létezik, mire törekszik, kiket és hogyankíván szolgálni, milyen társadalmi értékekbenhisz, és mit tekint megkülönböztetőjellemvonásának

A küldetés formai követelményeiA küldetés formai követelményei

Legyen jövőbe mutató, és viszonylag hosszú távon változatlan

Tegye világossá a szervezet alapcélját, létezésének indokát

Utaljon a szervezet meghatározó tevékenységére

Rögzítse a tulajdonosokra, a fogyasztókra és a dolgozókravonatkozó alapértékeket

Legyen röviden megfogalmazott, világos, és mozgósító

A dolgozók ismerjék, és tekintsenek úgy rá, mint ami kihívástjelentő, de megvalósítható

A vízió meghatározásaA vízió meghatározása

A vízió = a kívánatos jövőkép

általános értékekből építkező,

nyitott, és

a jelennel gyakran éles konfliktusban levőmegfogalmazása

A jó célmeghatározás elveiA jó célmeghatározás elvei

A cél legyen konkrét, egyszerű, világos,

A cél mindig eredményre vonatkozzon, soha ne cselekedetre,

A cél mindig legyen mérhető, vagyis egyértelműen eldönthető,elértük-e, vagy sem,

A célhoz mindig hozzátartozik a határidő és a felelős,

A cél legyen kihívást jelentő, de megvalósítható,

A cél legyen lefogadható azok számára, akiknek végre kellhajtani

A célok hierarchiájaA célok hierarchiája

Stratégiai célokStratégiai célok

16 %-os vagyonarányos megtérülést elérni 2 éven belül16 %-os vagyonarányos megtérülést elérni 2 éven belül

A piaci részesedést 12%-ról 21%-ra emelni 2010-raA piaci részesedést 12%-ról 21%-ra emelni 2010-ra

A szervezet ismertségét 43%-ról, 2009-re 86%-ra emelniA szervezet ismertségét 43%-ról, 2009-re 86%-ra emelni

A dolgozói elégedettséget javítaniA dolgozói elégedettséget javítani

Éves működési célokÉves működési célok

A következő évben a megtérülést 14%-ra emelniA következő évben a megtérülést 14%-ra emelni

A fogyasztói elégedettséget 67%-ról, 81%-ra emelniA fogyasztói elégedettséget 67%-ról, 81%-ra emelni

A minőségi reklamációk számát felére csökkenteniA minőségi reklamációk számát felére csökkenteni

Egység szintű célokEgység szintű célok

A költségek 12%-os csökkentéseA költségek 12%-os csökkentése

A fluktuáció 10%-os csökkentéseA fluktuáció 10%-os csökkentése

A kapacitások kihasználtságának javításaA kapacitások kihasználtságának javítása

Az üzleti terv felépítéseAz üzleti terv felépítése

2014. 09. 16.

A tervezés követelményeiA tervezés követelményei

Az üzleti tervnek - pályázatok esetében is - 3 főkritériumot kell teljesítenie:

Egyszerű (átlátható, követhető, értelmezhető)

Pontos (alátámasztott, konzisztens)

Használható (ha már energiát fektettünk bele,biztosítson ez egyfajta „kottát” a jövőre)

Kiindulóként legyünk tisztában azzal, hogy azüzleti terv nem jóslat, hanem a jövő néhányvalószínűnek tűnő változatának végiggondolása,a lehetséges üzleti lépések megfogalmazása.

2014. 09. 16.

Az üzleti tervezés céljaAz üzleti tervezés célja

Az üzleti tervezés célja a jövőbelitevékenységek végiggondolása,finanszírozottságuk biztosítása:

Egy új vállalkozás beindításánál (tágabbanminden projekt ide tartozik)

Egy új termék kifejlesztésénél

Innovációnál

Kapacitás növelésénél

A működő tőke megszerzésénél

Más vállalkozás megszerzésénél

2014. 09. 16.

Az üzleti terv céljaAz üzleti terv célja

Elemzi egy beruházás megvalósíthatóságát,megtérülését

Vizsgálja a vállalkozás életképességét,lehetőségeit

Segít eladni a vállalkozást a potenciálisbefektetőknek

Meggyőzi a támogatókat, befektetőket,hitelezőket

Alapot teremt a teljesítmény méréséhez,elemzéséhez

2014. 09. 16.

Az üzleti terv felhasználásaAz üzleti terv felhasználása

Az üzleti terv készülhet:

Banknak (stabilitás)

Pályázathoz (gazdasági beágyazódás)

Tulajdonos, partnerek számára tájékoztatásként(realitás)

Potenciális befektetőknek (jövedelmezőség)

Ezek az üzleti tervek mindig az adott célnakmegfelelően torzítják a valóságot.

2014. 09. 16.

Az üzleti terv felépítéseAz üzleti terv felépítése

A vállalkozás bemutatása

Vezetői összefoglaló, a tevékenységek rendszere

A tevékenységek keretfeltételeinek elemzése

A tevékenységek (projektek) célja

A résztevékenységek (projektek) koncepciója

A résztevékenységek (projektek) részletesismertetése (kivitelezés, működési terv)

A projekt várható eredményei

Ütemezés

Marketing terv

Szervezeti felépítés

Pénzügyek

Kockázatelemzés

Vezetési stílusVezetési stílus

Mi a vezetési stílus?Mi a vezetési stílus?

A vezetési stílus a vezető azonviselkedését írja le, amelyenkeresztül az alkalmazottakatbefolyásolja a szervezeti célokelérése érdekében.

Tulajdonságelméleti közelítésTulajdonságelméleti közelítés

1.Intellektuális készségek

logikus gondolkodás

integrálás

elvonatkoztatás

2. Vállalkozói készségek

teljesítmény motiváció

cselekvőkészség

kezdeményező készség

3. Szoció-emocionális

készségek

önkontroll

önállóság

objektivitás,stabilitás

alkalmazkodás

4. Interperszonális

készségek

önbizalom,bizalom

hatóképesség

szocializációs k.

kommunikációs k.

Magatartás tudományi közelítésMagatartás tudományi közelítés

Demokratikus - autokratikus skála

OHIO STATE UNIVERSITY Modell feladatorientáltság - emberi kapcsolat orientáltság

Blake-Mouton menedzseri mátrixbeosztottak fontossága - termelés fontossága

Autokratikus vezetési stílus

A vezető maga jelöli ki a feladatokat, a munkacsoportokat,ellenőriz, értékel, dönt, jutalmaz és büntet, mások véleményénekmeghallgatása nélkül.

Demokratikus vezetési stílus

A vezető - különböző mértékben - engedi érvényesülni abeosztottak akaratát is. Ez a bevonás igen széles skálánmozoghat.

Laissez-faire stílus

A vezető nem ad előírásokat, szabad kezet ad a beosztottaknak amunkafolyamatok alakításában. A vezető az erőforrásokatbiztosítja, illetve szükség esetén beavatkozik.

Lewin - Lipett - White:Lewin - Lipett - White:

autokratikus - demokratikus skála autokratikus - demokratikus skála

Lewin - Lipett - White:Lewin - Lipett - White:

autokratikus - demokratikus skála autokratikus - demokratikus skála

Autokratikus I.; a vezető dönt a hozzáférhetőinformációk alapján;

Autokratikus II.; a vezető a beosztottaktól szerzettinformációt is figyelembe veszi döntése során;

Konzultatív I.; a vezető megosztja a problémát az egyesbeosztottaival, javaslataikat figyelembe veszi a döntésesorán;

Konzultatív II.; a vezető a problémát a csoport elé tárja,a megvitatás után döntést hoz;

Csoportos; a vezető elnökletével a csoport megvitatja aproblémát, amelyben a vezető nem a megoldást, hanema csoportmunkát irányítja, az így kialakult döntéstképviseli.

A vezetési stílus befolyásoló tényezőiA vezetési stílus befolyásoló tényezői

1. A vezető maga: személyisége, beállítódottsága,motivációja és tapasztalatai

2. A beosztottak: tapasztalatai, önértékelése, feladattalkapcsolatos elvárásaik

3. A feladat jellege: strukturáltsága, bonyolultsága, arendelkezésre álló idő

4. A környezet és a vezetési helyzet: a vezető hatalmihelyzete, csoporthoz való viszonya, aszervezet struktúrája és normái, akörnyezet állandósága, bonyolultsága

A csoportA csoport

A csoport fogalmát többféle megközelítésben fogalmazzák meg, mi acsoportot egy feladatra, egy cél megvalósítására egységbe tömörült,szervezett közösségnek határozzuk meg.

A csoport saját céllal rendelkezik, tagjai a közös célok, ezeketmegvalósító cselekvés révén kötődnek egymáshoz, amik egybentevékenységbeli (funkcionális) összekapcsolódást is jelentenek.A csoport önfenntartó egység, ami azt jelenti, hogy tagsága határozzameg létrejöttét, működését, szükség szerint újabb tagok felvételét. Acsoportot elhagyó (elhagyók) helyett a befogadást a közösséghatározza meg, a feladatok igénye esetén a tagság bővítés azönfenntartás jegyében valósul meg.