Pedagógiai antropológia

Reformpedagógiák

•a hagyományos iskola bírálata

•1900: Ellen Key - svéd tanítónő: A gyermek évszázada

•a nevelés csak a családban lehet hatékony

•a nevelési magatartás megváltoztatandó

•iskolareform

•Nietzsche, Spencer, Darwin, Owen, Malthus, Rousseau

•Művészetpedagógiai irányzatok

•a hagyományos iskola intellektualizmusának tagadása

•a gyermek alkotókészségét kell fejleszteni

•a két megismerési forma (tudomány, művészet) együttesensajátítandó el

•rajzoktatási program

•irodalmi művek átélése és befogadása

•szabad fogalmazás

•zenei nevelés (belső harmónia és cselekvés) - pl. Carl Orff

•

•New School ( az első iskolamodell)

•C. Reddie ezen a néven alakítja meg Angliábannevelőintézetét (1889)

•társadalmi elit oktatását szolgálja (8-18 év között)

•"vidéki nevelőotthon"

•tudatosan vállalja a sokoldalúságot (otthon-jelleg)

•nevelési módszer

•napirend

•önkormányzat

•tanár-diák kapcsolat

•esztétikai-művészeti szempontok

•tradíciók és a korszerűség egységénekmegteremtése

•önálló tanulói kísérletek szorgalmazása

•Természettudományos alapozottságú koncepciók

•az elitképzés helyett a kisgyermek és kisiskolás nevelésilehetőségeivel foglalkozik

•Maria Montessori (1870 - 1952)

•Róma - Casa dei Bambini

•koncepcióját 1909-ben hirdeti meg

•nemzetközi tanfolyamok

•központ: Amszterdam

•rousseaui elv (hagyjuk a gyerekeket önállóan cselekedni)

•gyermeki aktivitás

•szabadság

•a szabadságot a közérdek határolja

•az elvek megvalósításához 2 feltétel kell

•tevékenységi tér

•tevékenységet irányító eszközök (bútor, tárgyak stb.)

•oktatás anyaga: tanszerek, eszközök

•érzékszervek külön-külön nevelése

•Ovide Decroly (1871 - 1932)

•brüsszeli orvos, fogyatékos gyerekekkel foglalkozik

•Spencer evolúciós pszichológiája határozza meg a nézeteit

•az iskolának az élet által kell a növendéket felkészíteni azt életre

•az élet foglalata a természet

•érzékszervi tapasztalatok fontossága(közvetlen és közvetett megfigyelések)

•a gyermek "saját mértéke szerint" való oktatása a cél

•globalizációs módszer

•(teljes mondatok olvasása, szavakra, szótagokra bontása)

•percepció hangsúlyozása a gondolkodási műveletek helyett

•a rendszerezés majd később és önállóan fog bekövetkezni

•nevelő játékok bevezetése

•2. szakasz

•a gyermek önállóságának hirdetése,

•a gyermeki egyéniség tiszteletének

•a hagyományos iskola szerkezeténeklebontása után:

•a közösségi életforma igényénekkialakítása jelenik meg

•törekvés a mozgalommá válásra

•Waldorf-pedagógia

•Rudolf Steiner-iskolák (okkult világfelfogás + antropozófia)

•1919-től jönnek létre

•teljes mértékben független az állami iskolaügytől

•antropológiai alapok:

•az ember létezése nem fogalmazható meg materialista eszközökkel

•az ember lényege 4 rétegű

•fizikai

•éteri (élet)

•asztrál (érző)

•én (Én test)

•a nevelés művészet

•a gyerek fejlődése megismétli az emberiség fejlődését

•tananyag a kultúrfokok szerint szerveződik

•serdülőkorig az érzelmi élet fejlesztése a cél

•- 12 évfolyamos egységes iskola

•- nincs értelmi képesség szerinti differenciálás

•- az egyedi vonások kibontakoztatása a cél

•- nincs állami érettségi (cél: az állami érettségirevaló felkészülés)

•- óvoda és gyógypedagógiai intézmény iskapcsolódhat hozzá

•- irányítója: hetenkénti tanári konferencia

•- epochális oktatás(tömbösítés)

•- nincs buktatás

•- két idegen nyelv oktatása kötelező

•- művészeti nevelés fontos

•- táncos mozdulatművészet (euritmia) fontos

•- munkára nevelés

•Amerikai törekvések (a planok)

•Julius L. Meriam

•Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább

•tevékenységformák:

•megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka

•iskolai foglalkozás 4 x 90 perc

•

•Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei

•Dalton-plan

•koedukált iskola

•zárt osztályszerkezet felbontása

•szakkabinett-rendszer

•önálló munkavégzés, programozott jellegű oktatás

•Winnetka-plan

•tudásszint mérése tesztekkel történik

•a tanár vezető szerepe megszűnik

•Jena-plan

•a reformpedagógia (egyik) szintézise

•Peter Petersen ( 1884 - 1952)

•- nevelő játékok

•- gyereki érdeklődési körök

•- iskolaközösség szerepe

•- Waldorf-pedagógia (pl. epochális oktatás)

•- Kilpatrick projekt-módszer

•- munkaiskola

•- művészetpedagógiai módszerek

•- amerikai plan-iskolák eredményeinek szintézise

•egyén és közösség viszonyának figyelembe vétele

•a pedagógiát az iskolai élet rendje, a tartalma alakítja ki

•az iskola a gyermeki élet színtere

•megszüntette az évfolyamosztályt (3 éves korcsoportok)

•bukás ismeretlen

•"ritmikus hetirend"

•alaptevékenységei: beszélgetés, játék, munka, ünnep

•kiscsoport

•epochális oktatás

•beszélgetőkör

•tanfolyamok (nívótanfolyam)

•Állampolgári nevelés

•szociálpedagógiai koncepciók által kerül előtérbe (1920)

•hogyan tegyék a fiatal generációkat társadalmilag érdekeltté

•az állam szervezetének elfogadtatása

•német és amerikai változatok

•Munkaiskola

•a tanulói passzivitás elleni mozgalom eredménye

•a tanuló ill. a közössége legyen a középpont és ne a tanár

•a munka erre az alkalmas

•fizikai munka

•szabad szellemi munkavégzés

•kezdetben a gépies munkavégzéseket emelik be (németek)

•Celestin Freinet (1869 - 1966)

•munkaiskola (Montaigne, Pestalozzi, Rousseau)

•az iskola és az élet közötti fal lebontása

•szabad foglalkozások (pl. nyomda)

•levelezés technikája (HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA)

•eszperantó

•Saint Paul - Vance

•pedagógiájának jellemzői:

•kísérletező tapogatózás

•szabad önkifejezés

•tartalmas közösségi élet

•A. Sz. Makarenko (1888 - 1939)

•fiatalkorú bűnözők kommunája

•gyakorlati pedagógiai munka

•moralitás = szocialitás

•"közösség diktatúrája"

•katonai fegyelem