PowerPoint bemutató

„Közös ipari park kialakítása a magyar-ukránhatáron”című konferenciaUngvár, 2010. Február 18-19.A magyar-ukrán határon közös ipari parkkialakításának feltételei és lehetőségei

Dr. Szegvári Péter

c. egyetemi docens

Stratégiai Igazgató

Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

Miről szeretnék beszélni?

•Mi a trendi az EU regionális politikájában?

•Mi a szerepe a területi együttműködéseknek azEurópai közpolitikában?

•Hogyan jelenik meg határ menti és a határonátnyúló együttműködések szerepe Magyarországregionális politikájában?

•Milyen az ipari parkok szerepe aterületpolitikában?

•Hogyan lehet és milyen előnyökkel a magyar-ukrán határon közös ipari parkot létesíteni?

Az európai regionális politikafőbb céljai:

•az európai régiók közötti fejlettségbeli különbségcsökkentése;

•az egyes tagországok regionális politikájánaktámogatása és koordinálása az elmaradott és astrukturális problémákkal küzdő térségekfelzárkóztatása érdekében;

•a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése;

•a határon átnyúló / interregionálisegyüttműködések ösztönzése és támogatása.

•1. Célkitűzés: kohézió

•2. Célkitűzés: versenyképesség

•3. Célkitűzés: kooperáció

•INTERREG

•New Neighbourhood Policy

Az Európai Unió strukturálispolitikájának perspektívája2007-2013 között

A határok funkciói a múltban és ajövőben Európában

•Történelmileg > a határokakadályok az emberek egymásközötti együttműködésében =fejletlen régiók és térségek

•Az Európai Uniósperspektívájából > stratégiaiterületek a globális ésregionális gazdaságfejlesztésszámára valamint a szektorokés közösségek kooperációjátintegráló térségek = fejlődőés fejlesztendő térségek

$E:\Dokumentumok\PETER\Ábrák\Magyar\Esztergom-Párkány Duna-hid.jpg$

Az Európai TerületiEgyüttműködés célkitűzései I.

Határ menti együttműködések

-résztvevő területek: NUTS 3 szintű egységek

-átfogó célok: határon átnyúló gazdasági ésszociális kapcsolatok fejlesztése

-beavatkozási területek: KKV együttműködés,helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város- ésvidékfejlesztés, emberi erőforrás-fejlesztés,környezetvédelem, megújuló energia, közlekedésiés információs együttműködés, vízügyiegyüttműködés, jogi és közigazgatásiegyüttműködés

Az Európai TerületiEgyüttműködés célkitűzései II.

Transznacionális együttműködések

-résztvevő területek: tagállam teljes területe ( 13 makro-térség)

-átfogó célok: országok feletti, transznacionálisegyüttműködés az európai térség területi integrációjánakelősegítésére

-beavatkozási területek: transznacionális fejlesztésistratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntarthatóeurópai közlekedési hálózat kialakítása, információstársadalomhoz kapcsolódás elősegítése,környezetvédelmi együttműködés, kulturális éstermészeti erőforrások védelme

Az Európai TerületiEgyüttműködés célkitűzései III.

Interregionális együttműködések

-résztvevő területek: NUTS 2 szintű régiók ésregionális, lokális szervezetek

-átfogó célok: regionális fejlesztés és kohézióstratégiájának fejlesztése Európa teljes területétfelölelő együttműködéseken keresztül

-beavatkozási területek:tapasztalatcsere és a„legjobb gyakorlatok” átadása a területfejlesztés, avárosfejlesztés és az önkormányzatiadminisztráció területén, valamint ennektámogatása területfejlesztési kutatások éselemzések révén

Keleti PartnerségKeleti PartnerségÚj multilaterális Keretrendszer

•2008. június 19-20. – Az Európai Tanács felkérte aBizottságot a Keleti Partnerségre vonatkozó javaslatánakelkészítésére

•A Keleti Partnerség egy új multilaterális keretrendszer akeleti határországokkal való kapcsolattartásra

•A multilaterális együttműködés lehetőséget ad a közöskihívások közös kezelésére a bilaterális együttműködéskiegészítéseként

•2009. május 8-9. - “Keleti Partnerség Csúcs” (Prága,Csehország) egy politikai nyilatkozatban hozza létre apartnerséget

Partnerországok

•Keleti partnerek Kelet Európa és Dél-Kaukázus országai:Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Belorusszia, Moldova ésUkrajna

•A Keleti partnerségben érintett országok közül Magyarországszempontjából az Ukrajnával és Moldovával fennállókapcsolatok a legjelentősebbek.

Keleti Partnerség kulcsterületei

•Erős politikai kapcsolat kialakítása az Európai UnióvalTársulási Szerződések létrehozatalával

•Jobb piaci hozzáférés és szabad-kereskedelem

•Az Európai Unió és keleti partnerei közötti mobilitáselősegítése, vízumkönnyítések

•Közös energiabiztonság megteremtése

•Regionális fejlesztés elősegítése

A határon átnyúló együttműködésekformái az Európai Unióban

•Eseti bizottságok a katasztrófa-elhárításra,árvízvédelemre, környezeti károk enyhítésére

•Hatóságok közötti együttműködés a határ- és vám-ellenőrzésben

•Önkormányzati fórumok testvérvárosikapcsolatokra

•Civil együttműködés a kulturális és médiakapcsolatokra

•Közös gazdasági és kereskedelmi kamaraihálózatok

•Gazdasági térségek kialakítása

•EGTC és ECG

EUszakpolitikák,

keretstratégia

Területpolitika

Középtávú országosfejlesztési stratégia (II. NFT)

2007-13 (Kormány)

Regionálisoperatívprogramok

EU + HU

Ágazatioperatívprogramok

EU + HU

Hazai fejlesztésiprogramok

Hosszútávú fejlesztési koncepció (OGY)

Irányelvek, átfogó célok - 2020

TERVEZÉSI RENDSZER

•Térségi versenyképesség

•Területi felzárkózás – esélyteremtés

•Fenntartható területi fejlődés

•Regionalizmus és decentralizáció

•Integrálódás Európába

A területfejlesztés új célrendszere

http://www.gkm.hu/site/fomenu/kozlekedes/abrak/02%20Helsinki%20TINA.jpg

A Helsinki-folyosók Magyarországon

Regionális pólusok és tengelyek

Regionális gazdasági hálózatok

Kultúra, egészség

egyetem, világörökség

Biotechnológia

egyetem, kutató kp.

Mechatronika

egyetem, Bosch

Járműgyártás

egyetem,

Opel, Audi, Suzuki

Szoftver, kommunikáció

egyetem, kkv-k

Agrárfejlesztés

egyetem,

gazdasági kultúra

Területi versenyelőnyök

Példák

Elektronika

Egyetemek, kutató intézetek, multinacionális vállalatok,

kkv-k,fejlesztési ügynökségek együttműködése

Területi versenyképesség

Specialitások

Termálturisztikai

klaszter

Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

TEN-T hálózat és az országos jelentőségű logisztikai központok

PÁRATLAN

ELŐNYÖK

STRATÉGIAI

HELYZET

EURÓPAI SZÍNVONALÚÜZLETI KÖRNYEZET AFELJÖVŐ PIACOKKÖZVETLENSZOMSZÉDSÁGÁBAN

PÁRATLAN

ADOTTSÁGOK

STRATÉGIAI

ELHELYEZKEDÉS

ZÁHONYON

ÁTMENŐ

FŐBB

SZÁLLÍTÁSI

ÚTVONALAK

Záhony térsége komplexgazdaságfejlesztési program fő elemei

1.Ipari és logisztikai területek létrehozása

2. A gazdaságot és logisztikát segítő infrastruktúra fejlesztése

3. A térségben működő kis- és közép vállalkozásoktámogatása

4. A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- ésfelsőfokú képzés és az átképzés fejlesztése

5. Komplex marketing és gazdaság-, valamint közlekedés-diplomáciai program

Fényeslitke – Komoró Térségi Inter-modálisIpari és Logisztikai Központ

(24 millió EURO)

A Fényeslitke – Komoró Térségi Ipariés Logisztikai Központ komplexgazdaságfejlesztési elemei

Teljes beruházási költség: 12,2 milló EURÓ

•160 ha ipari és logisztikai terület kialakítása

•Közúti és vasúti infrastruktúra kiépítése (széles és normálvasúti vágány-kapcsolat kialakítása)

•Vízhálózati, szennyvízkezelési és vízelvezetési infrastruktúrakiépítése

•Elektromos és gázhálózat fejlesztése

•Internet kapcsolat és telekommunikációs hálózatiinfrastruktúra kialakítása

•Egyéb kapcsolódó munkák (pl. archeológiai, geodéziaitevékenység, közbeszerzési eljárás)

•Marketing és befektetés-ösztönzés

Határ menti együttműködéseka felzárkóztatásért

Ipari parkok szerepe a területfejlesztésben

Magas infrastrukturális és szolgáltatói háttér azadott térségben.

 A foglalkoztatottság szintjének és színvonalánakerősítése.

 Települési szintű gazdaságfejlesztésitevékenység generálása.

A gazdasági tevékenységek területikoncentrációja.

 Tudatos fejlesztési struktúra kialakításáratörténő ösztönzés.

Új támogatási elvek

•A decentralizáció erősödése – az ipari parkok támogatásicélja a régiókban jelenik meg.

•Új cél: az ipari parkok betelepítésének támogatása,speciális (térségi és integrátori) ipari parkokkialakítása.

•A vállalkozóvá válást segítő beruházások támogatásicéljai (inkubátorházak, szolgáltatás-fejlesztés, stb.).

•Ipari parkban történő beruházások a nemkedvezményezett térségekben is támogathatók.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ IPARI PARKOK FELTÉTELEI

Létesítés főbb szakmai és gazdasági feltételei:

A.Gazdasági megalapozottság: a vállalkozások tudjanak olyangazdasági/piaci előnyöket találni, amelyek a befektetésekmegtérülését kellően biztosítani tudják.

B.A befektetők találnak olyan partnereket, amelyek/akikhajlandóak a hosszabb távú együttműködésre, a kölcsönöselőnyök fundamentumán.

C.Az érintett önkormányzatok és kistérségek (járások) az ipariparkban a lehetőséget látják az érintett településekfejlődésének fellendítésére.

D.Az érintett két ország kormánya és a hatóságok együttkeresik a megoldást.

Nemzetközi példák a határon átnyúló közösipari parkokra

•ACCES INDUSTRIAL PARK / Ausztria és CsehKöztársaság határán – 1990-1991

•ZHUHAI-MACAO CROSS-BORDERINDUSTRIAL ZONE / Kína és Macao határán –2003

•SILICON BORDER / Mexico és US/Californiahatárán – 2004

•KAESÖNG INDUSTRIAL REGION / Észak- ésDél-Korea határán – 2002

•SZENTGOTTHÁRD-HEILIGENKREUZKÖZÖS IPARI PARK / Ausztria és Magyarországhatárán - 2002

Közös tapasztalatok a határon átnyúlóipari parkok speciális előnyeiről

•„Two country – one system”

•Egyszerűsített vám- és határrendészeti eljárások

•A „közös piacok” könnyebb elérhetősége

•Képzett és költség-hatékonyan foglalkoztathatómunkerő

•Közlekedési és energia infrastruktúra előnyöskihasználása

•Speciális szolgáltatások nyújtása

•Professzionális menedzsment

•Gazdasági és szociális kohézió, térségi fejlődés

Térség infrastrukturálisadottságai

Lehetséges helyszínek

•Dédai Ipari Park / Dijda –(Beregdéda) ésBeregdaróc között

•Uszkai Ipari Park / Petrove(Tiszapéterfalva) és Uszka között

•Szalókai Ipari Park / Szalóka ésTiszaszentmárton-Eperjeske térségében

Déda Ipari Park

Uszkai Ipari Park

Szalókai Ipari Park

A vizsgált ipari parkokösszehasonlító értékelése

Sorszám

Park jellemzője

Adható pont

Kapott pont

Déda

Uszka

Szalóka

Az ipari park létesítéseszerepel-e akormányzati,regionális, megyei éskistérségi stratégiaifejlesztési tervekben

Kormányzat: 8 pont

Régió: 6 pont

Megye: 4 pont

Kistérség: 3 pont

8+4+3=15

8+3=11

8+4+3=15

Az ipari park térségérevonatkozó közlekedés-fejlesztésielképzelések(kormányzati szinten)

Középtávú tervbenszerepel: 5 pont

Hosszú távú tervbenszerepel: 3 pont

Nem szerepel: 0 pont

Autópálya,gyorsforgalmi-, vagy főközlekedési utakhozvaló csatla-kozáskiépítéséneklehetősége

Autópálya, gyors-forgalmi út: 5 pont

Főútvonal: 2 pont

Vasúti csatlakozás,iparvágánykiépítéséneklehetősége (normál ésszéles nyomtávegyüttesen)

Kiépítés lehetséges

3 pont

Kiépítés nem lehet-séges: 0 pont

Az ipari parkterületénekegybefüggősége,mérete, bővíthetősége

Egybefüggő: 5 pont

Korlátozottanegybefüggő: 3 pont

Terület nagysága

min. 100 ha: 5 pont

min. 80 ha: 3 pont

Bővíthetőség:

Bővíthető: 5 pont

Korlátozottan bővíthető:3 pont

Nem bővíthető: 0 p

A parkközműellátottsága

A teljes közműellátáskiépíthető: 5 pont

A közműellátás részbenépíthető ki:

3 pont

Az ipari park a magyaripari parkokravonatkozó jogifeltételeknekmegfelel

A jogszabálynakmegfelel: 4 pont

A jogszabálynak nemfelel meg: 0 pont

Az ipari parknak másipari parkkal valókapcsolata

Gazdasági és föld-rajziértelemben islehetséges: 5 pont

Gazdasági és földrajziértelembenkorlátozottanlehetséges: 3 pont

Nem lehetséges:

0 pont

Az ipari parkberuházásai, pénzügyimegalapozottsága,források szerkezete.

A beruházásoktámogatással meg-valósíthatók: 8 pont

A beruházásoktámogatással éshitellel valósíthatókmeg: 5 pont

A beruházások támo-gatás mellett iskockázattal valósít-hatók meg: 3 pont

10.

Az ipari parkszolgáltatásai: atervezettszolgáltatásoksokrétűsége,minősége ésszínvonala.

A betelepültek igényeszerinti összesszolgáltatástmegvalósítja:

5 pont

A betelepültek igényeszerinti a szolgál-tatást részben való-sítja meg: 3 pont

11.

Az ipari parkinnovációs jellegénekkialakítása (innovációsszolgál-tatásokmegvalósítása, K+Feredmények éstechnológiák átvétele,alkalmazása, az iparipark együttműködésefelsőoktatásiintézménnyel,kutatóintézettel).

Az ipari park létesít,működtet innovációsszolgáltatásokat,külső kapcsolatokkal:5 pont

Az ipari park nemtervezi innovációsszolgáltatások meg-valósítását: 0 pont

Összesen:

•Mérhető gazdaságfejlesztést indukáló hatás, piacteremtés

•Közvetlenül vagy közvetetten érintett területeken élőnépesség számának növekedése

•Átlagos munkanélküliségi ráta dinamikusabb csökkenése

•Munkahelyteremtő hatás

•20%-kal magasabb személyi jövedelmek az érintetttérségekben

•Magasabb relatív komplex fejlettségi mutatók

A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésénekgazdaságélénkítő hatása

•Gyorsabb, magasabb színvonalú összeköttetés,csökkenő eljutási idők

•Közlekedésbiztonság növekedése, településikörnyezetterhelés csökkenése

•A záhonyi térség ipari és a logisztikai központjábatörténő letelepedési feltételek javulása

•A meglévő gazdasági potenciálok kihasználtságánaknövekedése, regionális versenyképesség erősödése

•Területi versenyképesség és kohézió erősödése

A magyar-ukrán közös ipari park fejlesztésénekfőbb regionális hatásai

Határrendészeti követelmények:

•Megfelelő infrastruktúra, komfort biztosítása,

•Összeköttetés, adattárakhoz való gyors ésbiztonságos hozzáférés,

•Munkafeltételek biztosítása (informatika,okmányvizsgálati speciális eszközök,dokumentálás, telefon, telefax, stb….)

•Törvényességi követelmények biztosítása(meghallgató-, előállító helyiség),

•Gazdaságosság.

Határrendészeti megoldásra váró kérdések

Az ipari park kialakítása (hely, terület, államhatár metszési vonal)

A működéshez igazodó, de SCHENGEN KONFORM ellenőrzési technológiakialakítása.

A működtetésben érintett szervek (privát, állami), hatóságok (magyar, ukrán)felelősségi és egyéb jogköreinek pontos rögzítése:

•Hatósági ellenőrzések ellátása,

•Őrzés-védelem,

•Technológiai rend,

•Kártérítések rendje,

Hogyan fejlesszünk közös ipariparkot?

•Kormányzati együttműködési programokegyeztetése

•Konkrét helyszínek kijelölése és a kialakításhozszükséges jogi, adminisztratív és technikaifeltételek megteremtése

•Vertikális és horizontális partnerség kialakítása

•Források és támogató intézmények megkeresése

•Lobbizás

„A világ visszatekintvemegérthető, de előre tekintvemegváltoztatható.”

Sören Kierkegaard

Köszönöm amegtisztelőfigyelmüket!

Dr. Szegvári Péter

c. egyetemi docens

Stratégiai Igazgató

Regionális Fejlesztési Holding ZRT

szegvari.peter@rfh-rt.hu