Adatátvitel a mikroszámítógépés a hozzá csatlakoztatottperifériális egységek között
Az input/output (l/O) eszközök és amikroprocesszor között asínrendszeren keresztülkülönböző adatok és vezérlőjelekáramlanak.
Interfész, I/O PORT
•A mikroszámítógép központi része és ahozzá csatlakozó I/O egységek közöttiadatátvitel céljából biztosítani kell azegyes egységek illesztését és a rendszerösszehangolt működését. Ezért amikroszámítógép a bemeneti és akimeneti készülékekhez vezérlő és illesztő- interfész - áramkörökön keresztülcsatlakozik.
Az interfész fogalma
•Az interfész, két funkcionális egységösszekapcsolhatóságát és együttműködésétbiztosító előírások összessége. Ezenelőírások kiterjednek többek között - hardveresetén - a fizikai-mechanikai jellemzőkre (pl.csatlakozók), a definiált jelekre, azok elektromosjellemzőire, az egyes funkciókat realizálójelfrekvenciákra, valamint - szoftvernél is - adefiniált műveletek (pl. kapcsolatfelvétel,adatátvitel, szétkapcsolódás) megvalósítására.
Az interfész tehát két rendszer (vagy egyrendszer egyes egységei) közötti képzeltfelületnek az a része, amelyen keresztülaz adatok átvitele az igényelt illesztésbiztosításával (kódátalakítás,sebességváltoztatás stb.) történik.
A PORT
•A PORT a mikroszámítógépnek olyaninterfésze, amely a perifériális eszközökkeltart kapcsolatot. Ez biztosítja aszabványos csatlakozást a CPU és aperifériális egységek között, a rendszersín(külső busz) közbeiktatásával. Az I/OPORT pufferei a külső buszrendszeradatvezetékeihez csatlakoznak.
•Az I/O PORT nincs állandóan aktívkapcsolatban az adatvezetékekkel, mertáltalában azokon keresztül bonyolódik lepéldául a CPU és a memóriák közöttiadatforgalom is. A CPU az I/O eszközzelvaló műveletvégzés igényeinek megfelelőidőben választja ki csak az I/O  PORT-ot.
•Amikor a külső I/O eszköz adatot továbbíta mikroszámítógépbe,  azt az I/O puffertárolja.
Az I/O PORT pufferek éppen úgy címezhetők a síncímvonalaival,mint a memóriarekeszek.Egyszerűen megoldható a címzés, hakikötjük,hogy ha mikrogépünknek a legnagyobbhelyi értékű címvezetéke (A15) logikai 0 értékű,akkor ez memóriamodult, ha logikai 1, akkorpedig I/O PORT puffert választ ki.  Sokmikroszámítógép rendszerben használnakkülönálló logikát az I/O PORT-ok kiválasztására,e célból két külön vezérlővonal csatlakozik aCPU-hoz.
Ekkor:
•Az IOSEL vezérlővonal jelszintje jelzi, hogy acímvezetékek az I/O PORT-puffer-kiválasztókódot tartalmazzák.
• Az IORW vezérlővonallal az írás (WRITE) és azolvasás (READ) különböztethető meg. Ha azIORW logikai 1, akkor a külső adatbuszon lévőadatot az I/O PORT puffernek ki kell ol­vasnia, halogikai 0, akkor a kiválasztott I/O PORT puffertar­talma kerül a külső adatbuszra.
•A külső eszköz ugyanakkor amikroszámítógép felé I/O állapotokat (I/OStatus) jelző adatokat továbbít. Másszóval a mikroszámítógép processzoránakkimenetei vezérlik a külső eszközt, ezviszont csak az állapotára vonatkozóinformációkat tudja eljuttatni aprocesszorhoz. Ez ezeket értelmezi, ésígy el tudja dönteni, hogy melyik I/OPORT-hoz kapcsolt eszköz van olyanállapotban, hogy az adatátvitelt végrelehet hajtani.
Az adatátvitel típusai
•A mikroszámítógépek és a perifériák közötti adatátvitelthárom fő  módszerrel oldhatjuk meg:
–Programozott bemeneti/kimeneti (I/O) adatátvitelnél az összesadatátvitellel kapcsolatos műveletet a számítógép programjavezérli.
–Megszakítással kezdeményezett bemeneti/kimeneti (1/0)adatátvitelnél az adatátvitelt egy programmegszakítás előzi meg.Ekkor egy I/0 eszköz „kényszeríti" a processzort, hogyfélbeszakítsa az éppen futó program végrehajtását, majd az I/Oeszköz kérését végrehajtsa.
–Közvetlen memóriahozzáférés esetén (DMA = Direct MemoryAccess) közvetlen adatátvitel jön létre a memória és abemeneti/kimeneti (I/O) készülékek között a CPU igénybevételenélkül.
Programozott adatátvitel (PIOmód)
•A programozott I/O adatátviteli műveletekvégrehajtása általában a következőlépésekből áll:
–1. A periféria állapotát leíró adatok kiolvasásaés vizsgálata;
–2. Adatküldés a számítógépből a perifériához,vagy adatátvétel a perifériától.
•Ha az adattovábbítás igénye az I/Oeszköztől származik, az eszköz ezt azzaljelzi, hogy a megfelelő állapotbiteket azállapotregiszterben beállítja. Haprogrammal kell megállapítani, hogy egyeszköz a műveletre készen áll-e vagysem, akkor állapotregiszter bitjeit addigkell folyamatosan vizsgálni, míg abból azeszköznek az I/O művelet végrehajtásáravaló alkalmassága meg nem állapítható.
•Ez az állapotellenőrző hurok (azaz azállapotbitek sokszor ismételt ellenőrzése)drasztikusan leállítja a program érdemirészének végrehajtását, és így a hasznosprocesszoridő elfogadhatatlan pazarlásátidézi elő
•A processzoridő nem hatékony felhasználásátkülönösen akkor érzékelhetjük, habelegondolunk a működési sebességekbenmutatkozó igen jelentős különbségekre. (Egyesperifériák több milliószor lassúbbak, mint aprocesszor.)
•Ha például a processzor egy regiszterműveletéhez szükséges időt 1 másodpercnekfeleltetjük meg, akkor például a nyomtatásehhez viszonyítva évekig tart: így egy olyanhelyzet áll elő az állapothurok esetében, hogy aprocesszor pár másodpercig dolgozik, azutánpéldául egy évig az állapotbiteket vizsgáljafeleslegesen.
Programmegszakítással(interrupt) történő adatátvitel.
•Ekkor a számítógép rendelkezik egy olyanelektronikai részegységgel(megszakításvezérlő), amely lehetővéteszi az I/O eszközök számára, hogy I/Oadatátviteli igényüket jelezzék aprocesszornak, ez pedig képesmegszakítani a futó programot, és eztkövetően kiszolgálni az I/O eszközt.
Mikor lehet szükség a mikroszámítógépünkprogramjának időszakos megszakítására?
amikor a jelenleg futó programnál a teljesrendszer hatékonyságának növelése miattfontosabbá válik egy másik programvégrehajtása.
•Ha az áramkör (megszakításvezérlő) azinterruptot fogadja, akkor errõl aprocesszort az IRQ (Interrupt Request)vezetéken értesíti. A processzor ekkormég befejezi az éppen futó utasítást, majdaz INTA (Interrupt Acknowledge)vezetéken keresztül kéri, hogy az interruptvezérlõ közölje, hányas számú interruptotfogadta el, hogy a processzor ennekcímére ugorhasson.
a8_6_1a
A programmegszakítás okai
•A programmegszakítás kérésének az l/Oeszközök adatátviteli igénye mellett más oka islehet, így például:
–a jelenleg futó program folytatása valamilyen akadálymiatt nem lehetséges, az akadály elhárításáhozszoftver beavatkozás szükséges. (Például egyutasítás nullával akar osztani, vagy paritáshiba lépettfel);
–a számítógépet kezelő ember közölni kíván valamit arendszerrel, például leüt egy billentyűt.
Ahhoz hogy a számítógép a megszakításokatkezelni tudja, a megszakításokról az alábbitulajdonságokat kell ismerni:
•a megszakítás helye
•a megszakítás maszkolható-e
•a megszakítás prioritása
•A megszakítási kérelem helyénekmegállapítását történhet szoftveresen,illetve hardveresen.
–A szoftveres módszer esetén egy program,szabályos időközönként megvizsgáljaazoknak az eszközöknek az állapotjelzőét,amelyeknél előfordulhat megszakításikérelem. Amelyik eszköznél az állapotjelzőmegszakítási kérelmet jelez, ott elindítja amegszakítás kiszolgálását (polling interrupt).
•A hardveres módszernél a kiszolgálás módja nagymértékben függ az aktuális rendszertől. Egymegszakítási vonal esetén vagy az előbb említettszoftveres úton, vagy pedig, egy IACK vezetéksegítségével megállapítható a kiszolgálási kérelemkeletkezési helye, úgy, hogy a visszaigazoló jel csakaddig az eszközig halad, amely a megszakítást kérte.Több megszakítási vonal esetén minden eszköz sajátmegszakítási vezetékkel rendelkezik, így megállapíthatóa kérelem helye. Vektoros módszer esetén amegszakítást kérő eszköz meghatározza a kiszolgálórutin címét
•Vannak olyan eszközök, ahol a megszakításletiltható illetve engedélyezhető. Ennekbeállítása egy regiszter egy bitjénekbeállításával történik (maszkolás).
•A megszakítási kérelmeket, azok prioritásaalapján szolgálják ki. Ez is történhet szoftveresúton vagy megszakítási vezérlőalkalmazásával, amely hardver és szoftveregyüttes alkalmazásával történik.
A CPU IRQ vonalára érkezőkérés (interrup) kiszolgálása:
•A CPU-ban (számítógép központi egység) vanegy megszakítás engedélyező Flip-flop,melyet az EI (Enable Interrupt) utasítással lehetbeírni, a DI (Disable Interrupt)utasítással törölni)
•A megszakításkérés kiszolgálás során akövetkezőket kell végrehajtania a CPU-nak:Törölni a megszakítás engedélyezés flip-flop – ezért nem fogad el újabb megszakítást aCPU.
•meg kell állítani a jelenleg futó programot;
•tárolni kell a jelenleg futó programra vonatkozóolyan adatokat, melyeket a megállított programkésőbbi folytatásához meg kell őrizni (például azutasításszámláló, és az állapotregiszter tartalma);
•el kell indítani a megszakítást kiszolgáló rutint,amely például elvégzi az l/O eszköz által igényeltadatátvitelt;
•be kell fejezni a megszakítást;
•vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis amegszakított program folytatásához a processzortvissza kell állítani abba az állapotba, amelyben aza megszakítás időpontjában volt.
•Programmegszakítást csak úgylehet kiszolgálni, hagondoskodunk azokról a hardverés szoftver eszközökről, melyek azelőbbi lépések végrehajtásátbiztosítják.
A megszakítások típusai
•A megszakítások a következő három fő típusbasorolhatók be:
•külső megszakítások, amelyeket egy vagy több I/O eszközgenerál;
•belső megszakítások, amelyeket maga a mikroprocesszorhoz létre abból a célból, hogy sajátos feltételek vagy hibákelőfordulását jelezze, például:
–áramkimaradást,
–a rendszer egyes elemeinek meghibásodását,
–az adattovábbításban előforduló különböző hibákat stb.;
•a szoftver által generált, szimulált megszakítások,amelyek például elősegíthetik a programhibák behatárolásátazáltal, hogy meghatározott címeken megszakítjuk aprogram futását és megjelenítjük a tároló tartalmakat. Eztnyomkövetésnek, vagy DEBUG-nak nevezzük.)
•A különböző megszakítási okok közöttfontossági sorrendet is fel kell állítani. ígypéldául néhány megszakítást azonnal kikell szolgálni, mások esetleg késhetnek,mert fontosabb feladat végrehajtása folyik,így például a súlyos hardverhibákat jelzőmegszakításokat nyilvánvalóan azonnal kikell szolgálni.
•Ezért a megszakítási rendszernekprioritásuknak megfelelően különbségetkell tennie a különféle megszakításforrások között, és a processzornakfontosságuk (prioritásuk) szerintisorrendben kell végrehajtania amegszakítások kiszolgálását.
IRQ 0
System timer. Reserved for the system. Cannot be changed by a user.
IRQ 1
Keyboard. Reserved for the system. Cannot be altered even if no keyboard is present orneeded.
IRQ 2
Second IRQ controller. See below for explanation.
IRQ 3
COM 2(Default) COM 4(User)
IRQ 4
COM 1(Default) COM 3(User)
IRQ 5
Sound card (Sound Blaster Pro or later) or LPT2(User)
IRQ 6
Floppy disk controller
IRQ 7
LPT1(Parallel port) or sound card (8-bit Sound Blaster and compatibles)
IRQ 8
Real time clock
IRQ 9
ACPI SCI or ISA MPU-401
IRQ 10
Free / Open interrupt / Available
IRQ 11
Free / Open interrupt / Available
IRQ 12
PS/2 connector Mouse / If no PS/2 connector mouse is used, this can be used for otherperipherals
IRQ 13
Math co-processor. Cannot be changed
IRQ 14
Primary IDE. If no Primary IDE this can be changed
IRQ 15
Secondary IDE
A megszakítások eredetük szerintitípusai:
•A megszakítások tehát olyan eseményeket jeleznek melyre azoperációs rendszernek lehetőség szerint azonnal kell reagálnia. Amegvalósításoknak eredetük szerint több típusát különböztetjük meg:
–Megszakítás   (Interrupt):Egy periféria jelezheti így egy várt adatmegérkezését, de megszakítást okoz a   rendszer órája is
–Kivétel (Exeption): A kivételeket maga a processzor generálja,valamilyen hiba esetén : nullával való osztás, címszámítási hiba,laphiba.
–Nem maszkolható megszakítás (NMI): Súlyos hardver hiba,például memóriahiba, vagy tápfeszültség kimaradás eseténkeletkezik.
–Csapda   (Trap): Olyan szoftver eredetű megszakítás , amelyakkor keletkezik, ha egy felhasználói   folyamat közvetlenül azoperációs rendszerhez fordul (rendszerhívás), vagy olyanutasítást próbál végrehajtani, amihez nem lenne joga (önállóhardwer kezelés).
Adatátvitel közvetlenmemóriahozzáféréssel (DMA)
•A DMA vezérlő egy leegyszerűsített CPU-hoz hasonló hardyer egység, amely azadatmozgatást közvetlenü rányítja amemória és az I/O készülék között. Ezlényegében úgy is felfogható, hogy azebben résztvevő periféria közvetlenmemóriahozzáféréssel rendelkezik.
•A DMA alkalmazásának egyik célja a CPUmentesítése az adatátvitel közvetlenvezérlése alól. Emellett a DMA vezérlésselnagysebességű közvetlen adatátvitelérhető el a memória és az I/O készülékekközött.
•A CPU, az I/O készülékek, valamint amemória közös buszra vannakrákapcsolva, ezért a CPU és az I/Okészülékek azonos ciklusban nemférhetnek hozzá a memóriához. Emiattvalamilyen formában a CPU és a DMAvezérlő között meg kell osztani a sínhasználatát.
DMA adatátviteli eljárásoktípusai:
A CPU leállítási eljárásnál a DMA kérésére a CPU leáll éslekapcsolódik a buszról a DMA tartama alatt. Ez a módszer lassítjaa CPU működését, bár a DMA átvitel nyilván ebben az esetben aleggyorsabb.
A memória-időszelet eljárásnál a memóriaciklust két részre bontjákfel: az egyik a CPU-é, a másik a DMA-é. Éz a módszer nagy CPUvégrehajtási és nagy DMA adatátviteli sebességet eredményez,mivel CPU és DMA memória hozzáférés minden ciklusban van.Hátránya, hogy megvalósítása igen nagy sebességű, drágamemóriát igényel.
A cikluslopásos eljárás kompromisszum az előző kettő között, ekkora CPU és a DMA vezérlő átlapolva használja a buszt. Ha a CPU-nak és a DMA-nak azonos időben lenne szüksége memóriára,akkor a DMA-nak prioritása van a CPU-val szemben, és a CPUaddig vár, amíg a DMA ciklus be nem fejeződik. Ez a CPUműködését lassítja, de nem állítja le, ezért ez a megoldás a legtöbbesetben kielégítő.
A DMA regiszterei
•Egy DMA vezérlő a következő háromregisztert használja:
•A címregisztert, amely azt a memóriarekesz-címet tárolja amely a következő írási/olvasásiműveletben részt vesz;
•a számlálóregisztert, amely az átvittmemóriarekeszeket számlálja;
•az állapot- (status) regisztert, amelynek tartalmameghatározza az adatáramlás irányát, vagyis aDMA üzemmódját.
A DMA művelethez a következőlépéseket kell végrehajtani:
•1. Be kell tölteni az induló címet a DMAcímregiszterébe.
•2. Be kell tölteni az átviendő rekeszszámravonatkozó adatokat a DMAszámlálóregiszterébe.
•3. Be kell tölteni egy vezérlőkódot a DMAállapotregiszterébe. A vezérlőkódmeghatározza az adatátvitel irányát annakmegfelelően állítja be a DMA-t.
DMA vezérlőfunkciók
Egy DMA adatátvitel végrehajtásához a következő vezérlésifeladatokat kell ellátni:
–Címvonal vezérlés: a DMA-t tartalmazó rendszerekben a  memóriacímbuszt vagy a CPU, vagy a DMA hajtja meg attól függően,  hogyaz adott ciklusban a memóriát melyik eszköz használja. A DMAciklusban a DMA vezérlőnek a kívánt DMA művelet elvégzéséhezszükséges címet kell a címbuszra adni.
–Adatátviteli vezérlés: a DMA vezérlőnek a memória és az l/Okészülék közötti közvetlen adatátvitelhez - megfelelő időzítéssel -vezérlőjeleket kell szolgáltatni. E vezérlőjelek csak a DMAciklusban kapcsolódnak a vezérlőbuszra.
–Címtárolás: a DMA vezérlő címregisztere tartalmazza a következő !írásra vagy olvasásra kerülő adat címét. Ezt minden átvitel utáninkrementálni vagy dekrementálni kell.
–Adatszámlálás: a DMA adatátvitel indításakor a CPU betölti a DMAvezérlő számlálóregiszterébe az átvitelre kerülő rekeszek számát.A J DMA adatátvitel alatt a DMA vezérlő számlálja az átvittrekeszeket és a megadott számú adat átvitele után befejezi azadatátvitelt.
–Üzemmód vezérlés: a DMA hardver üzemmód vezérlő regiszterét aCPU tölti fel az adatátvitel előtt.
Átviteli módok sebességei:
Szabvány
Maximum Átviteli Arány
PIO 0
3,3 MB/s
PIO 1
5,2 MB/s
PIO 2
8,3 MB/s
PIO 3
11,1 MB/s
PIO 4
16,6 MB/s
UDMA 1 mód
25 MB/s
UDMA 2 mód (UDMA/33)
33,3 MB/s
UDMA 3 mód
44,4 MB/s
UDMA 4 mód (UDMA/66)
66,6 MB/s
UDMA 5 mód (UDMA/100)
100 MB/s
UDMA 6 mód (UDMA/133)
133 MB/s
Külső buszrendszer (system bus)
•A mikroszámítógép-rendszer sínrendszerekapcsolja össze a CPU-t ( azinterfészeken keresztül a perifériákkal. Akülső buszrendszer logikailag
–adatvezetékekből vagy adatsínből (32 vagy64 bit egyidejű átvitelére)
–címvezetékekből vagy címsínből (általában 32bit egyidejű átvitelére),
–vezérlővezetékekből vagy vezérlősínből áll.
•A vezérlősín a mikroszámítógéprészegységei közötti vezérlőadatokátvitelét biztosítja. Ezek lehetnek:
–I/0 eszközvezérlő jelek
–megszakítási rendszer vezérlőjelei
–DMA vezérlőjelei
–Sín vezérlőjelek, melyek például asínhasználat kérésére és visszaigazolásáraszolgálnak.
•A tervezések során két véglet figyelhető meg aCPU-val megvalósított rendszerekben:
–Az egyik véglet szerinti megoldásnál "okos" CPU-t és"buta" perifériákat használnak, vagyis a vezérléstteljes egészében a CPU hajtja végre. A CPU mondjameg a perifériáknak, hogy mit kell tenniük és aperifériák szolgaian végrehajtják az utasításokat.
–A másik véglet feltételezi, hogy a csatlakozókészülékek, perifériák jelentős mennyiségű belsőlogikát tartalmaznak. így a CPU-nak csak elemivezérlőjeleket kell kiadnia, amelyeket a csatlakozókészülékek értelmeznek és "saját fejük" szerinthajtanak végre.
•Amikor a CPU teljes mértékben ural egyrendszert, akkor a hozzá csatlakoztatottkészülékek számos vezérlőjelet fogadnak,amelyek értelmezik az adatbuszonvégbemenő eseményeket. A másik véglet,amikor a CPU csak két vezérlőjelet ad ki.Az egyik jelzi, hogy I/0 (input/output) vagymemóriaművelet van-e folyamatban, amásik az adatforgalom irányát jelzi,vagyis, hogy adatbevitel vagyadatkihozatal történik-e.
A soros és párhuzamosadatátvitel
•Hogyan történhet az adatátvitel a perifériainterfészek és a perifériák között?
Erre két, lényegében különböző megoldáslétezhet:
•a periféria interfész és a periféria között azadatokat bitenként sorba egymás utánvisszük át, ezt soros adatátvitelneknevezzük,
•a periféria interfész és a periféria között azadatokat bitcso- , portonként egyszerrevisszük át, ezt párhuzamos adatátvitelneknevezzük.
•Nyilvánvalóan a párhuzamosadatátvitelnek megvan az az előnye,hogy gyorsabb a sorosnál, mivel egylépésben egy bitcsoportot viszünk át.Ehhez viszont legalább annyivezetéket (adatutat) és áramkört kellbiztosítani az adatok átviteléhez, mintahány bitből áll az átvitt bitcsoport.
A soros átvitelhez viszontszélsőséges esetben egyvezeték-pár is elegendő azadatátviteli összeköttetéshez,ami jelentősen csökkentheti aköltségeket.
•Az elmúlt évek technikai fejlődésénekeredményeként egyre nagyobb sebességűsoros adatátvitel megvalósítására nyíltlehetőség, így a párhuzamos adatátvitelgyorsasága ma már nem jelent előnyt. Errepélda, hogy a mikroszámítógépek körébengyorsan terjed az  úgynevezett univerzális sorosbusz (USB = Universal Serial Bus), mely azösszes kis és közepes teljesítményű perifériacsatlakoztatását biztosítja a számítógéphez egynagysebességű soros adatátvitellel. Az USB ajövőben várhatóan kiváltja a mai számítógépeksoros és párhuzamos portját.
A soros adatátvitel bitjeinekfelismerése
•A soros adatátvitelben mindig két eszközvesz részt, egyik az adó, a másik a vevőszerepkörét tölti be.
•A soros adatfolyamban bitsorozatotviszünk át, minden bitet a jelfeszültségszintjével adunk meg.Például, ha az átvitt bitsorozat0111100100, akkor ez jelszintekben akövetkező ábra szerint jellemezhető :
•Vegyük észre, hogy az ábrán a jelszintekértelmezése csak úgy lehetséges, ha ismerjükegy bit időtartamát. Például, ha a bitekidőtartama az ábrán láthatónak csak a fele lenne(azaz a szaggatott függőleges vonalak kétszersűrűbben helyezkednének el), akkor a sorosadatfolyamot 001111110000110000bitsorozatnak értelmeznénk.
•Ezért a soros adatfolyam értelmezéséhez avevőnek fel kell ismernie az adatbitekhatárait. Erre a célra órajelet alkalmazhatunk.
Az adó és vevő szinkronizálása
•Láttuk, hogy a soros adatfolyamértelmezéséhez az szükséges, hogy azadó és a vevő azonos frekvenciájúórajelet alkalmazzon. Erre az egyikmegoldás az lehet, hogy az adatokátvitelét szolgáló jelvezeték mellett mégegy vezetéket alkalmazunk, melyen azórajelet is átvisszük az adó és a vevőközött. Ez viszont nyilvánvalóan nem aleggazdaságosabb.
•Hatékonyabb az az eljárás amelyben azátvitt bitsorozatot használjuk fel az adóés a vevő órajelénekösszehangolásához, szinkronbahozásához. Ez az jelenti, hogy előírunkegy speciális bitsorozatot, amitszinkronizáló jelnek nevezünk, aminekfeladata az adó és vevő működésénekszinkronizálása, az órajel képzés időbeliösszehangolása.
•A szinkronizáláshoz megfelelőszabályrendszert is ki kell alakítani,például azt, hogy a szinkronizálóbitmintának mindig meg kell előznie azérdemi adatbiteket. Ez vezet el akommunikációs protokoll fogalmához.
Kommunikációs protokoll
•Az adatátviteli szabályok. megállapodásokösszességét kommunikációs protokollnak
•Ez mint láttuk tartalmazza az adó és avevő oldal szinkronizálásához szükségesszabályokat de ennél jóval többre iskiterjed. így például ide tartoznak
–azok az eljárások, melyekkel az adó jelzi,hogy adatot kíván küldeni, a vevő pedigvisszaigazolja, hogy képes fogadni azadatokat,
–az adatátvitel során fellépő hibákfelismerési és kijavítási szabályai.
•Így például a soros porton keresztültörténő soros adatátvitel szabványa azElectronic Industries Association nevűszakmai szervezet által kialakított RS-232-C. Ez részletesen meghatározza azadatátvitel mechanikai, villamos,funkcionális és eljárási szabályrendszerét.
Szinkron és aszinkron sorosadatátvitel
•A szinkron adatátvitelnél az adó és vevőszinkronizálását a SYN bitcsoport =01111110 érzékelése biztosítja a vevőrészéről.  Az átviendő érdemi adatokatmindig két SYN jel vezeti be, az átvittbitek mennyisége rögzített, azaz ezekblokkszervezésűek.
Szinkron soros adatátvitel
•Az aszinkron adatátvitelnél az adatokelejét és végét két speciális jel a STARTés STOP jel jelzi, az ezek közöttelhelyezkedő jelek értelmezendőkadatokként. Ebben az esetben az átvittbitek mennyisége változó is lehet.
•Aszinkron soros adatátvitel
•Az aszinkron átvitelnél nemszükségképpen van folyamatos kapcsolataz adó és vevő között, ezek szinkronbancsak az adatátvitel ideje alatt vannak. Aszinkronizálást a START jel eredményezi.
Az adatátviteli eljárásoklehetnek:
•Karakterorientáltak, ekkor az átvitelegysége az egy karakter kódjánakmegfelelő bitszám (ez még a távadatfeldolgozás kezdeteitőlszármaztatható, amikor a karakterekbőlálló szöveges információ átvitele volt ajellemző).
•A hálózatok, a hang- és képátvitelelterjedésével kerültek előtérbe abitorientált eljárások, melyek márnemcsak a karakterkódoknak megfelelőszámú bitsorozatok lépésenkénti átvitelétis biztosítják, hanem nagyobb mennyiségűbit (például képek) is továbbítható távadatfeldolgozással.
VÉGE