1
Dr. Kovács Árpád
K ö z i g a z g a t á s
és
m o d e r n i z á c i ó
K ö z i g a z g a t á s
és
m o d e r n i z á c i ó
2
Témakörök
•az állam gazdasági funkciói, a közháztartás, a világváltozásai, beleértve a hatalmi egyensúlyok, a„kiegyensúlyozó” szervezetek vezetési stílusábanmutatkozó néhány jelenséget;
•a nemzeti versenyképesség, ezen belül azállamháztartás, a központi költségvetés szerepe;
•a közháztartás, a közigazgatás rendszere működéséneka versenyképességre gyakorolt hatásai, beleértvenéhány ellenőrzést érintő összefüggést.
3
EGYÜTTMŰKÖDÉS
AZ ÁLLAMSZERVEZET TELJESÍTMÉNYE
AZ ÁLLAMSZERVEZET SZABÁLYOSMŰKÖDÉSE
ELLENŐRIZHETŐSÉG
HATÉKONYSÁG
Részvételre,kooperációrabuzdítómagatartás
Konszenzus képestevékenység
TÖRVÉNYESSÉG
Konszenzus képestevékenység
Célszerű,eredményesgazdálkodás
Reagáló képesműködés
Elszámoltathatótevékenység
Átláthatóműködés
Esélyegyen-lőséget, másokgondolatátbefogadószabályozás
Törvényeket,szabályokatkövetőmagatartás
3
4
A versenyképességet meghatározó tényezők és feltételek
Kulturális és hagyománybelitényezők
Társadalmi és politikai tényezők
Állami intézmények, kor-
mányzat (államháztartás)
Versenyképesség
Technológiai,technikai tényezők
Vállalati szféra
Nemzetközi szerve-zetek és intézmények,integrációs feltételek
Globális verseny,világgazdasági kilátások
5
*Vásárlóerő paritáson Euro-ban; Forrás:KSH, OECD
6
Forrás: Eurostat
7
O:\USERS\VOLGYESI\MUNKA\WMUNKA\2001\alsocsik.jpg
 
 
O:\USERS\VOLGYESI\MUNKA\WMUNKA\2001\JoAszfej.jpg
O:\USERS\VOLGYESI\MUNKA\WMUNKA\2001\JovCimer.jpg
7
Forrás: World Economic Forum
8
Forrás: Eurostat, PM
9
 Forrás: European Commission; A dőlt betűs adatok saját számítások, illetve más forrásbólszármaznak.  (A zárójelben lévő magyar adatok GFS módszertan szerint)
10
A versenyképességről összefoglalóan
A versenyképesség átfogó megítéléséhez – elismerve a különbözőmutatószámok szerint a relatív helyzetünk romló tendenciáját – az alábbitényezők és feltételek szerepét emelném ki:
•A modern humánerőforrás-gazdálkodás, az oktatás és továbbképzés, azemberi erőforrás, a tudás hatékony hasznosítása külön-külön és együttversenyképességi tényezők.
•A mindenre kiterjedő versenyképességi kihívások az eddigiektől eltérőkészségű és képzettségű köztisztviselőket is igényelnek.
•A nemzeti versenyképesség része az ellenőrzési rendszer hatékonyműködése.
11
Nemzetközi versenyképességi ragsor
Ország
2000
2001
2002
2003
2004
Belgium
19
18
19
18
25
NSZK
13
13
17
20
21
Görögország
34
31
36
42
44
Spanyolország
25
24
23
27
31
Franciaország
22
25
25
23
30
Írország
5
7
9
11
10
Olaszország
32
33
34
41
51
Luxemburg
3
2
2
2
9
Hollandia
4
6
4
13
16
Ausztria
18
14
15
14
13
Portugália
28
32
33
39
39
Finnország
6
5
3
3
8
Dánia
12
15
6
5
7
Svédország
14
11
12
12
11
Egyesült Királyság
15
17
16
19
22
USA
1
1
1
1
1
Forrás: World Competitiveness Yearbook, 2004
12
Az EU és az USA aránya a világexportban    (%)
Ország
1991
1993
1995
2000
2001
2002
2003
Belgium
3,4
3,3
3,4
3,0
3,1
3,3
3,5
NSZK
11,4
10,1
10,2
8,6
9,3
9,6
10,1
Görögország
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
0,2
Spanyolország
1,7
1,7
1,4
1,7
1,8
1,8
1,7
Franciaország
6,1
5,6
5,6
4,7
4,8
4,8
4,9
Írország
0,7
0,8
0,9
1,2
1,4
1,4
1,2
Olaszország
4,8
4,7
3,7
3,7
3,9
3,8
3,4
Luxemburg
0,2
0,2
0,2
0,1
0,1
0,1
0,1
Hollandia
3,8
3,7
3,8
3,3
3,5
3,5
3,5
Ausztria
1,2
1,1
1,1
1,0
1,1
1,1
1,2
Portugália
0,5
0,4
0,5
0,4
0,4
0,4
0,4
Finnország
0,7
0,6
0,8
0,7
0,7
0,7
0,7
GMU
34,6
32,2
32,9
28,7
30,5
31,1
32,0
Dánia
1,0
1,0
1,0
0,8
0,8
0,9
0,9
Svédország
1,6
1,3
1,5
1,4
1,2
1,3
1,4
Egyesült Királyság
5,2
5,1
4,0
4,2
4,6
4,2
4,1
EU-15
42,4
39,3
40,2
35,3
36,9
37,5
38,3
AU-10 (új tagok)
n..a.
1,5
1,6
1,9
2,2
2,4
2,7
EU-25
n.a.
40,7
41,8
37,2
39,1
39,9
41,0
USA
11,9
12,3
11,4
12,3
11,9
10,9
9,8
Világ
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: IMF International Financial Statistics
13
A GDP és az egy főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban   (%)
Ország
GDP
Egy  főre  jutó  GDP
1961-1990
1991-1995
1996-2000
2001-2004
1961-1990
1991-1995
1996-2000
2001-2004
Belgium
3,4
1,6
2,7
1,1
3,1
1,2
2,5
0,7
NSZK
3,2
2,0
1,8
0,6
2,7
1,4
1,7
0,5
Görögország
4,5
1,2
3,4
4,0
3,9
0,3
2,9
3,7
Spanyolország
4,6
1,5
3,8
2,5
3,7
1,3
3,5
1,8
Franciaország
3,8
1,1
2,7
1,3
3,0
0,6
2,3
0,9
Írország
4,2
4,7
9,8
4,5
3,4
4,1
8,7
3,1
Olaszország
3,9
1,3
1,9
1,0
3,4
1,1
1,8
0,7
Luxemburg
3,7
4,0
7,1
1,7
3,0
2,5
5,6
0,7
Hollandia
3,4
2,1
3,7
0,4
2,5
1,4
3,1
-0,2
Ausztria
3,6
2,0
2,7
1,2
3,2
1,3
2,6
0,8
Portugália
4,8
1,7
3,9
2,0
4,4
1,5
3,5
-0,2
Finnország
3,9
-0,9
4,7
1,1
3,5
-1,4
4,4
1,7
GMU
3,6
1,5
2,6
1,1
3,0
1,1
2,3
0,7
Dánia
2,7
2,0
2,7
1,2
2,3
1,6
2,3
1,0
Svédország
2,9
0,7
3,2
1,7
2,5
0,1
3,1
1,4
Egyesült Királyság
2,5
1,7
3,1
2,3
2,2
1,4
2,9
1,8
EU-15
3,4
1,5
2,7
1,4
2,9
1,2
2,4
1,0
AU-10 (új tagok)
n.a.
n.a.
4,1
3,1
n.a.
n.a.
4,2
3,3
EU-25
n.a.
n.a.
2,7
1,5
n.a.
n.a.
2,5
1,1
USA
3,5
2,5
4,1
2,5
2,4
1,2
2,9
1,5
Megjegyzés: A 2004. Évi adatok előrejelzések.    n.a.:  nincs adatForrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004.
14
A potenciális GDP növekedési üteme   (%)
Ország
1982-1991
1992-2001
2002
2003
2004
2005
Belgium
2,1
2,1
2,3
1,9
2,0
2,0
NSZK
3,9
1,6
1,5
1,6
1,6
1,7
Görögország
1,2
2,6
3,1
3,3
3,5
3,5
Spanyolország
2,6
2,9
2,8
2,7
2,7
2,6
Franciaország
2,0
2,1
1,9
2,2
2,1
2,1
Írország
3,6
7,2
6,6
5,2
5,3
4,7
Olaszország
2,4
1,6
1,8
1,5
1,5
1,4
Hollandia
2,1
2,8
2,3
1,4
2,2
1,6
Ausztria
2,3
2,2
2,3
2,1
2,1
2,0
Portugália
2,8
2,8
2,6
1,6
1,6
1,8
Finnország
2,5
2,4
2,8
2,5
2,3
2,5
GMU
2,8
2,1
2,0
1,9
2,0
1,9
Dánia
1,6
2,3
2,2
2,2
2,2
2,1
Svédország
2,0
2,2
2,2
2,3
2,2
2,2
Egyesült Királyság
2,1
2,6
2,7
2,5
2,5
2,4
EU-15
2,6
2,2
2,1
2,0
2,0
2,0
USA
2,9
3,2
2,8
3,0
3,0
3,1
Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat.  A 2004. és a 2005. évi adat előrejelzés.  A  potenciális GDP-t a COBB-Douglas termelési függvény megközelítéssel becsülték.Forrás: OECD Economic Outlook, 2004. No. 75., 2004/2
15
A termelékenység éves átlagos növekedési üteme az EU-ban és az USA-ban   (%)
Ország
GDP/foglalkoztatott
Egy órára jutó kibocsátás
1961-1990
1991-1995
1996-2000
2001-2004
1990-1995
1995-2003
Belgium
3,2
1,1
1,4
0,8
2,3
1,6
NSZK
2,7
2,1
1,1
0,9
3,5
1,9
Görögország
4,2
0,7
2,5
3,1
0,6
3,1
Spanyolország
4,2
1,9
0,7
0,5
2,3
-0,3
Franciaország
3,3
1,5
1,3
0,6
1,4
1,3
Írország
3,9
2,9
3,9
2,7
3,6
4,9
Olaszország
3,5
2,1
1,1
0,0
2,3
0,5
Luxemburg
2,5
1,3
2,8
-0,1
2,3
1,1
Hollandia
2,7
1,3
1,2
0,6
1,4
0,6
Ausztria
3,5
2,1
1,9
0,8
1,8
2,3
Portugália
4,7
2,3
1,8
0,1
3,6
1,6
Finnország
3,5
2,9
2,4
1,4
2,6
2,6
GMU
3,2
1,7
1,1
0,6
n.a.
n.a.
Dánia
2,1
2,0
1,6
1,5
2,4
1,7
Svédország
2,2
2,9
2,5
1,4
2,0
2,1
Egyesült Királyság
2,1
2,7
1,6
1,5
2,9
1,8
EU-15
2,9
1,9
1,3
0,7
2,5
1,3
AU-10 (új tagok)
n.a.
n.a.
3,8
3,3
n.a.
4,2
EU-25
n.a.
n.a.
1,5
1,0
n.a.
1,7
USA
1,5
1,3
2,1
2,2
1,0
1,9
Megjegyzés: A 2004. évi adatok előrejelzések.    n.a.:  nincs adatForrás: European Commission: Economic forecast, Spring 2004, Conference Board
16
Munkaerő-felvétel, elbocsátás és foglalkoztatási feltételek (2004)
Ország
Munkaerő-felvételnehézsége indexe
Munkaidő-merevségindexe
Elbocsátásinehézségidexe
Foglalkoztatásirugalmasságindexe
Elbocsátásköltsége(hetek száma*)
Belgium
11
40
10
20
8
NSZK
44
80
40
55
80
Görögország
76
80
40
66
133
Spanyolország
67
80
60
69
68
Franciaország
78
80
40
66
32
Írország
28
40
20
29
52
Olaszország
61
60
30
50
47
Hollandia
28
60
40
43
16
Ausztria
0
80
40
40
55
Portugália
33
80
60
58
98
Finnország
33
60
40
44
24
Dánia
0
40
10
17
39
Svédország
28
60
40
43
34
Egyesült Királyság
11
40
10
20
25
USA
0
0
10
3
8
OECD-átlag
26,2
50,0
26,8
34,4
40,4
Megjegyzés: Luxemburgra nincs adat.  *Amíg munkabért kell fizetni.Forrás: World Bank Doing business in 2005.http:/rru.worldbank.org/DoingBusiness/ExploreEconomies/BusinessClimateSnapshot.aspx?economyid=93
17
A központi költségvetési és önkormányzati szerveknél foglalkoztatottköztisztviselők és közalkalmazottak száma 2001-2003. években
Köztisztviselők (fő)
Közalkalmazottak (fő)
Összesen (fő)
2001
2002
2003
2001
2002
2003
2001
2002
2003
Központiköltségvetésiszervek
53488
55226
68823
122946
120369
113362
176434
175595
182185
Helyi önkormány-zatok ésintézményeik
36487
37937
42159
417278
418705
421258
453765
456642
463417
Összesen:
89975
93163
110982
540224
539074
534620
630199
632237
645602
Forrás: MK 2001., 2002. és 2003. évi zárszámadás adatai
18
Az államháztartás kiadásai néhány nagy ellátórendszerre nézve a GDP, illetve a teljes államháztartási kiadás %-ában
19
20
Az állami költségvetés főbb indexszámainakalakulása1991-2005 között
21
Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása1991-2005 között
22
Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása1991-2005 között
23
Az állami költségvetés főbb indexszámainak alakulása1991-2005 között
24
Az állami költségvetés főbb indexszámainakalakulása1991-2005 között
25
A főbb költségvetési kiadási tervadatok indexei 1991-2005
26
 
Az ECA beszámolójaa Parlamentnek és a Tanácsnak
Költségvetési EllenőrzésBizottsága tanulmányozza azECA és a Tanács beszámolóját
A Tanács formálisjavaslattal él a Parlamentfelé
A bizottság elkészíti aköltségvetési felmentésihatározat és indítvány tervezetét
A Parlament szavaz ahatározattervezetről ésindítványról
A jóváhagyáselutasítva vagyelhalasztva
A Parlament valószínűlegbizalmatlansági indítvánnyal él
A Bizottság kötelesintézkedni az esetlegesproblémás területeken
A Parlament Elnöke aláírja a(költségvetési) zárszámadást ésaz törvényerőre emelkedik
Jóváhagyás
November
Január
Február
Március/Április
 
Követő év
Második év
Forrás: Finance, Audit and Accaentability in the European Union, NAO, London, June, 200, in  ÁSZ Euroatlanti Füzetek (ÁSZ, Bp., 2001), 44. old.
A költségvetési „zárszámadás” és az European Court of Auditors tevékenysége
27