Ötéves gyerekek és a (bVn)változó
Mátyus Kinga
Szegedi Tudományegyetem
Nyelvtudományi Doktori Iskola
Magyar Nyelvészeti Alprogram
Az előadás tartalma
Elméleti háttér
Hipotézisek
Módszertan
Eredmények
Következtetések
Módszertani tanulságok
Összefoglalás
Elméleti háttér
Chambers (2003)
„A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmicsoporthoz tartozó férfiak (162).”
MNSzV - Kontra (2003)
Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb aránybanválasztották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében.
Gyermeknyelvi variabilitás nemzetköziszakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.)
Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatábanhatéves gyerekeknél.
Hipotézisek
Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartnersztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányoktöbbször használják a sztenderd változatot, mint azugyanennyi idős fiúk.
A szegedi adatközlők több sztenderd változatothasználnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány,mind a fiú adatközlőkre igaz.
Módszertan
Változó: (bVn)
Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lányés 10 fiú, összesen 20 adatközlő
Helyszín: Mindszent, Szeged
Feladatok: képleírás
Adatok gyűjtése és feldolgozása:
≈20-30 perces interjúk
Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel)
Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg)
SPSS
Eredmények 1
Adatközlő
Kor
(év; hó)
(bVn)
[bVn]
Sztenderdtokenekaránya
ML1
4;9
64
10
15,63%
ML2
5;3
67
44
65,67%
ML3
5;0
65
62
95,38%
ML4
4;8
75
43
57,33%
ML5
5;5
79
75
94,94%
ML teljes
350
234
66,86%
MF1
5;1
56
23
41,07%
MF2
4;11
85
5
5,88%
MF3
5;0
78
23
29.49%
MF4
5;3
76
2
2,63%
MF5
5;5
76
52
68,42%
MF teljes
371
105
28,30%
Adatközlő
Kor
(év; hó)
(bVn)
[bVn]
Sztenderdtokenekaránya
SZL1
5;3
82
78
95,12%
SZL2
5;7
82
73
89,02%
SZL3
5;8
85
28
32,94%
SZL4
5;1
88
76
86,36%
SZL5
4;11
88
65
73,86%
SZL teljes
425
320
75,29%
SZF1
5;5
86
3
3,49%
SZF2
5;6
72
20
27,78%
SZF3
5;8
109
49
44,95%
SZF4
5;0
101
96
95,05%
SZF5
5;0
91
72
79,12%
SZF teljes
459
240
52,29%
Minden adatközlő
(bVn): 1605
[bVn]: 899
56,01%
1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)
Nemek szerinti megoszlás
Nem
(bVn)
[bVn]
Sztenderdtokenekaránya
Lányok
775
554
71.48%
Fiúk
830
345
41.57%
2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás
SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns
Lakóhely szerinti megoszlás
Lakóhely
(bVn)
[bVn]
Sztenderd tokenekaránya
Mindszent
721
339
47.02%
Szeged
884
560
63.35%
3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás
SPSS t-teszt: nem szignifikáns
Eredmények 2
Kisebb audiomonitoros kontroll – több nemsztenderd változat.
A két változat akár ugyanabban a mondatban isszerepelhet.
Nincs összefüggés az adatközlő nyelvimegnyilatkozásai és általános szellemi fejlettségeközött (vö. Réger 1990:14).
Következtetések
A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn)változó használatában – már ötéves gyerekeknél.
A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára.
Nagy szórás mind a négy csoportnál
→ kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van
→ ilyen hatások érik őket
Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö.Labov 1990).
Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása?
A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nekgyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff-Ginsberg 1944).
Következtetések (folytatás)
„Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293)
„A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz aszociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, dekevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003:194)
Eltérő minták követése (Romaine 1978)
A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míga fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtettpresztízsük van.
Módszertani tanulságok
Sok fölvétel – kevés adat.
A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogynyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa.
Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága.
Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelősajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatásfontossága.
Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészenspecifikusan arra kell koncentrálni.
Összefoglalás
Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartnersztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányoktöbbször használják a sztenderd változatot, mint azugyanennyi idős fiúk.
+5%-os szinten szignifikáns
A szegedi adatközlők több sztenderd változatothasználnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány,mind a fiú adatközlőkre igaz.
+ tendencia
A kutatás további lehetséges irányai
Ugyanez a módszertan – több adatközlő
→ pontosabb eredmények
Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus
→ a változó stílusérzékenységének vizsgálata
Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda
→ a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása
Ugyanez a korcsoport – más változók
→ más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyenmértékben
Más korcsoportok
→ a változó használatának változásai
Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével
→ összehasonlítható adatok
Irodalom
Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. SecondEdition. Oxford: Blackwell.
Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes18. 105-117.
Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: OsirisKiadó.
Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change.Language Variation and Change 2: 205-54.
Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell.
Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence fromEdinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: EdwardArnold, 158-71.
Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill(ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press. 144-57.
Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition ofCommunicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.
Köszönöm a figyelmet!
Mátyus Kinga
matyus.kinga@gmail.com
