Nemzeti Energiastratégia 2030(kitekintéssel 2050-re)ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség
Dr. Toldi Ottó
főosztályvezető helyettes
Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik
Forrás: Global Footprint Network 2010
• Jelenleg olyan ütemben folyikerőforrásaink felélése, minthanem 1, hanem 1,4 Földünk lenne.
• Ennek eredményeként rövidül afosszilis energiahordozótartalékok kimerüléséig hátralévőidő
A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján
A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek
gyorsuló kimerülését eredményezi
olaj - 2010-2020 között
szén -100-150 év múlva
földgáz -200 év múlva
235urán - 100-120 év múlva
238urán - 10000-60000 év múlva
Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030
Kőolajigény (Mb/nap)
Földgázigény (Bcf/nap)
Szénfelhasználás villamos energiaelőállításban (TWh)
…amiben jelentős szerepe van
Kína és India energiaéhségének
2. sz. peremfeltétel: a fosszilis energiahordozók gyors elégetésegyorsuló ütemű globális szintű klímaváltozást eredményez
„A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófamérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német új-rabiztosító Munich Re hétfőn nyilvánosságra hozottelemzéséből.”
Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI
Következmény: Ebben a helyzetben a gazdaságielőrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a ter-mésbiztonság csökken
3. sz. peremfeltétel: hazánk energetikai szempontból egyenlőre sebezhető
•Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át
•Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import
•Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll
•Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-atűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5%lenne!)
•Épületeink energiafelhasználása pazarló
•Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégiamegalkotása. Ezt a szerepet kívánja betölteni a:
Nemzeti Energiastratégia 2030
(kitekintéssel 2050-re)
dokumentum
Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől
A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság, megújuló energia alehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülőközlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac,multifunkcionális mezőgazdaság
Emellett nem mondhatunk le egyenlőre a fosszilis energiahordozókról sem, améltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra isfontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignit vagyon a magyar energetikastratégiai tartalékát adja
Nemzeti Energiastratégia véglegesítésének menetrendje
● Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig,kitekintéssel 2050-re c. tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját ésmenetrendjét.
● Környezeti hatásvizsgálat és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése,szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárása 2011. május végéig – eztkövetően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot, várhatóan méga nyári szünet előtt.
● Főbb irányok, célok :
- Energiatakarékosság és hatékonyság növelése
- A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése
- Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása
- Az atomenergia szerepének erősítése
- A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése
- Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten
- Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet
- Az állam árszabályozó szerepének erősítése
Az Energiastratégia szerkezete
I. ELŐSZÓ
II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
III. HELYZETKÉP
GLOBÁLIS TRENDEK
EURÓPAI UNIÓ
REGIONÁLIS KITEKINTÉS
HAZAI HELYZETKÉP
IV. AZ ENERGIASTRATÉGIAPILLÉREI
V. PEREMFELTÉTELEK
VI. JÖVŐKÉP 2030
PRIMER ENERGIA
VILLAMOS ENERGIA
HŐENERGIA
KÖZLEKEDÉS
VII. HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK
VIII. ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉSSZEREPE
IX. DÖNTÉSI PONTOK
X. KITEKINTÉS 2050
● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználáslegfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket
Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság
(A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia)
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
•Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva(ebben új épületek is benne vannak)
•30-35% villamos hatásfokú erőművek cseréje
•Villamos energia hálózati veszteség csökkentése
Primerenergia megtakarítás, PJ
•A megújuló energiaforrások részesedésének növelése aprimer energia felhasználásban egészen a 35-40%-oselméleti maximumig (MTA 2006)
•A megújuló energia támogatott átvételénekdiverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és atisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása
•Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése
Az Energiastratégia eszközei II.:
A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrásokrészesedésének növelése
Megújuló energia források részesedése azöldáram előállításból
A megújuló energia szerepe a hőtermelésben
A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható
Az Energiastratégia eszközei III.:
A gazdaság dekarbonizációjának másik fontos eszköze az atomenergia
Atomerőművi kapacitások bővítése
A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűléselőzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksiatomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítésétszolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében azEnergiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésévela paksi telephelyen még 2030 előtt.
A 2037 utáni időszak villamos energiaigényének függvényében –több más megoldás mellett – az egyik opció lehet az újabbnukleáris kapacitások megépítése, amely döntési alternatívákravonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni.
4000
MW
3000
MW
2000
MW
2500
MW
3000
MW
Paks 1.
Paks 2.
Paks 3.
Paks 4.
2000
MW
Paks 5.
Paks 1.
Paks 3.
Paks 4.
Paks 2.
Paks 2.
Paks 3.
Paks 4.
Paks 3.
Paks 4.
Paks 2.
Paks 1.
3000
MW
4000
MW
2011.
2025.
2030.
3500
MW
2032.
2034.
Paks 3.
Paks 4.
2036.
Paks 4.
2037.
2038.
2039.
Újtelep-hely 2.
?
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Újtelep-hely 1.
Paks 5.
Paks 6.
Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2037-ig
: 500 MW
: 1000 MW
: 1000 MW
A közlekedés elektrifikációjának és abioüzemanyagok elterjedésének alakulása
Az atomenergia részarányának vál-tozása a villamos energiamixben
Az atomenergia részarány
növekedésének hatása a közlekedési struktúraváltásra
Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport
10 milliárd m3–ről 18 milliárd m3–re nőhet
Forrás: REKK
Visonta nélkül!
Paks pótlásának leállítása következményeként az ÜHG kibocsátás csökkenésa lehetséges 50% helyett 10% lesz az energetikai szektorban 2050-ig
Megjegyzés: Az új szenes erőmű CCS-el épül
Forrás: REKK
-a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor),Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG.
- észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-SouthInterconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköt-tetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik.
-Central – South Eastern elektromos „highway”az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná azeurópai villamos energia hálózathoz
Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzelésében a közép-európai régió három tervben isfontos szerepet játszik:
Az Energiastratégia eszközei IV.:
piac, forrás és tranzitdiverzifikáció
Moson/Baumgarten és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az oroszforrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz
Összefoglalás
- 60%-os mélységű épületenergetikai felújitások révén a primerenergia-igény 10%-al (110 PJ) csökken;
- Az elavult szén- és gáztüzelésű erőművek modernizációjával további6% (61 PJ) spórolható meg;
- A megújuló energiahordozók részaránya a jelenlegi háromszorosáranő (20%) 2030-ig;
- A hazai villamosenergiaigény duplájára nő 2050-ig 1.5%-os évinövekedési ráta mellett;
- Elkerülhetetlen új villamos energia termelő kapacitások installálása;
- A legvalószinűbb forgatókönyv szerint a többlet villamos energiaigény új atomerűvi kapacitásokat igényel majd;
-Ez többek között lehetővé tehetné a közlekedés fokozottelektrifikációját (14% 2030-ig);
Korszakváltás küszöbén állunk
Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság – Megújuló Magyarország fejezet
- mint keret -
• Egységes stratégiai célrendszer kialakítása; az Energiastratégiaösszehangolása a NÉS-el, NCST-el, Energiahatékonysági Akciótervvel,Épületenergetikai Programmal, stb.)
• Jogszabályi környezet összhangba hozása a fenti stratégiákkal,mind törvényi (pl. GET, VET) mind rendeleti szinten (pl. árrendeletek,KÁT szabályozása)
• Stratégiákkal összhangban levő standardok bevezetése (pl.épületenergetika, távhő hálózatok esetében)
• Pénzügyi rendszerek (pl. NFÜ pályázatok, költségvetés) és egyébösztönzők (pl. adókedvezmények, kedvezményes hitelek) adaptálása
Köszönöm a figyelmet!
otto.toldi@nfm.gov.hu