Társadalomtörténet

Társadalomtörténet

Új utak keresése a történetírásban

Peter Burke és az új történetírásPeter Burke és az új történetírás

New history – J. Harvey Robinson könyve –1912,

 A kifejezés a harmincas években bukkant fel –Le Goff teszi maradandóvá a fogalmat,

A társadalomtörténet előzményei

Vierteljahrshrift für Sozial- undWirtschaftsgeshichte 1903-1919

Annales 1929-től

Peter Burke és az új történetírásPeter Burke és az új történetírás

Politikatörténettelazonos

Események története afontos

Nagy emberek –nagy szereplők

A történelemdokumentumokonalapul

Totális történet,mindennek vantörténete

Szerkezetek története

Történetírásalulnézetben is,

A hivatalosdokumentumok ahivatalos változatotképviselték

Peter Burke és az új történetírásPeter Burke és az új történetírás

A magyarázóelemében az egyénrehelyezi a hangsúlyt

A hagyományostörténetírás azobjektív

A kérdések igazán afontosak és nem azegyéni akciók,„braudeli modell”

Sokoldalúmegközelítés jellemziezt a megközelítést

Az „új történetírás”/társadalomtörténet jelentőségeAz „új történetírás”/társadalomtörténet jelentősége

Anyagukat nem narratív, hanem analitikusanközelítik meg,

Problémájukban az emberi lét anyagi alapjaijelennek meg,

Populista beállítottságúak, azaz a tömegekérdeklik őket,

Inter- vagy multidiszciplinalitás jellemzi őket,

Kvantifikáció jellemzi,

Komparatisztikai jellegűek,

A társadalomtörténet-írás főbb„klasszikus” aldiszciplínái

Várostörténet,

A vallás társadalomtörténete,

A gazdaságtörténet-írás,

Történeti demográfia,

Történeti földrajz,

A politikai társadalomtörténet,

Művelődéstörténet,

A társadalomtörténet változataiA társadalomtörténet változatai

Franciák

 Annales

Claude Lévy-Strauss - strukturalizmus

Angolok – 500 , négyszázad a hosszú 19. századról

Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch. Hill,

Asa Briggs, Thompson,

USA

New Social History – csoportok: woman, black, labor,

Kvantifikáció,

Talcott Parsons,

New Urban History

A társadalomtörténet változataiA társadalomtörténet változatai

Franciák, Annales,

Claude Lévy-Strauss -strukturalizmus

Angolok – 500 ,

Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch.Hill,

Asa Briggs, Thompson,

USA: New Social History

woman, black, labor, - Kvantifikáció,

Talcott Parsons, New UrbanHistory

A társadalomtörténet változataiA társadalomtörténet változatai

Német változatok

Népiségtörténet

Struktúratörténet

Történeti rétegződés,

1979 Bielefeldi iskola Jürgen Kocka,

Wehler : az uralom, a munka és a kultúra adja atársadalmat,

Sonderweg és a polgárosodás,

Olaszok – mikrotörténet (Carlo Ginzburg)

A társadalomtörténet változataiA társadalomtörténet változatai

Kautz Gyula (1894)

Tagányi Károly

Acsády Ignác

Szekfű Gyula

Mályusz Elemér

Hajnal István

A marxisták,

A társadalomtörténet mint értelmezésimód és mint kutatói irányzatA társadalomtörténet mint értelmezésimód és mint kutatói irányzat

Korábban nem taglalt népek, az ún. „vadnépek felfedezése”

A totalitás igénye, ha Ranke szellememűködne, akkor a történelem ún. „egészemberisége” csak a fehér férfi közösségetjelentené,

Külön nyelvet kellett találni a felfedezettjelenségekre, úgy mint: „magas”, „népi”,„primitív”, „hétköznapi”,

Elmélet és kvantifikációElmélet és kvantifikáció

Historizmus öröksége

Egyediség, egyszeriség,

Folyamat jellege,

Önmagukban kell megérteni a dolgokat,

Elméletek

Makroelméletek, pl. modernizáció elmélete,marxisták,

Sajátos elméletek, pl. a társadalmi tiltakozásokelmélete,

Elmélet és kvantifikációElmélet és kvantifikáció

A nagy anyag miatt minden szelektálni kell,

Az adatok többféle elmélet megalkotását islehetővé teszik,

A szűk vizsgálat miatt kell ilyet figyelembe venni,pl. demográfiai alakulás,

Elmélet az összehasonlítások miatt szükséges, pl.forradalom,

Az elmélet segít a periodizáció kérdésében,

A kérdések feltevésében játszanak fontos szerepet,

Új irányzatok

Történeti antropológia,

A mentalitástörténet,

A társadalmi nemek története,

Pszicohistória,

A komparatisztika mint módszer

Összehasonlítás nélkül nincs tudomány

Rejtetten a szövegben mindig benne van

A történelem inkább a különbségeket a szociológiainkább az azonosságokat keresi,

A módszer az 1920-as évek után tűnik fel (MarcBloch, Henry Pirenne)

 Az ötvenes évek végétől ilyen jellegű folyóiratokis megjelentek

Az EU mint ösztönző erő

Elméleti és módszertani érvek is vannak mellette

A korlátok

A forrásbázisok különbözősége

A fogalmi rendszer változásai

Az összehasonlítás példatárát mit mivelvetünk össze

A kontextus kérdése

A történeti összehasonlítás típusai ésfunkciói

Azonosság és különbség

Ch. Tilly tipológiája

Individualizáló összehasonlítás pl. két eset

Magába foglaló összehasonlítás azonos rendszerhezvaló kapcsolódást,

Eltérő előfeltételekből következő utak keresése,

Általános összehasonlítás az általános leveket keresi,

Vlami

A. Van den Braembussche

Szembeállító típus (két és inkábbgyakorlati példa)

Általánosító típus (inkább elméleti)

Vegyes

Generalizáló típus

Makrokauzalitás elmélet

Magába foglaló típus

Vlami

Jürgen Kocka, Heinz-Gerhard Haupt és afunkciók

Heurisztikus

Leíró vagy kontraszív

Elidegenítő vagy távolságtartó

Az analitikus összehasonlítás

A társadalmakra igaz másuttáltalánosítónak nevezik

Oksági kauzalitás - német gazdaságok,

vagy tipológia állítás szerepe – a jólétirendszerek liberális (USA, Írország, UK),szociáldemokrata (skandinávok), konzervtív(francia, finn, Németország, Olaszország)

Vlami

A leíró összehasonlítás

Segíthet a társadalmi jelenségek pontosabbleírásában

Heurisztikus funkciója is van

Aszimmetrikus a rendszer

Sonderweg

Eltávolító- mércét kínáló összehasonlítás

A megszokott nemzeti perspektívábólképes újat kínál

A nemzeti kultúrában gyökerezőelőfeltételekre épül a rendszer

Az identitás kialakítása és formálása a célakarva-akaratlanul