A költségvetési politika a fenntarthatónövekedés szolgálatában
Török Ádám
Az MKT alelnöke
A Költségvetési Tanács tagja
Adósságválságok és növekedés
•Az adósságválságok megelőzése nemcsak a pénzügyi károkmiatt fontos
•OECD (Furceri-Zdzienicka, 2010) - 159 ország, 1970-2008
–Növekedési veszteség: a GDP 3-5 százaléka 1 év múlva, 6-12 százalék8 év múlva
–A háromfajta válság közül az adósságválság rövid távú növekedésihatása a legsúlyosabb
•Adósságválság: -5.0%
•Valutaválság: -2.8%
•Bankválság: -2.0%
–A 3 válság együtt: kb. -10%
–Reinhardt-Rogoff (2010): további 0.7-0.8%p-os GDP-csökkenésvárható, ha az államadósság/GDP arány 90% fölé kerül
A magyar fiskális politika hitelességiproblémája
•2001-2002 óta sorozatos fiskális politikai hibák, folyamatosállamadósság/GDP növekedés
•A régióban legmagasabb államadósság/GDP arány
•A magyar állampapírok kockázati prémiuma csökkenő pályána választások első fordulójáig, de:
–kommunikációs meglepetések június elején;
–a költségvetés transzparenciájának csökkenése
•pl. állami vállalatok veszteség-elszámolása;
–mindezek miatt ismét meggyengül a befektetői bizalom
•A magyar állampapírok kockázati felára újból a legmagasabba régióban
4
Bruttó államadósság (maastrichti mutató)
5
6
Szakmai érvek a szabályalapú magyar fiskálispolitika mellett
•1990-2006 között markánsan jelentkező 4 éves politikaiköltségvetési ciklusok mind a központi, mind azönkormányzati alrendszerben
•Befektetői bizalom:
–az állampapírhozamok a tényekre és a kommunikációra is reagálnak
•A közlegelő problémája a fiskális politikában
–gyorsulva emelkedő adósságráta a „fiskális alkoholizmus” miatt
•Fenntarthatósági problémák:
–egyre nagyobb deficitek mellett lassuló növekedés (pedignövekedési ígéretek)
•Átláthatósági problémák:
–költségvetési elszámolási trükkök, nehezen követhető költségvetésiprezentáció (egymás követő években nem összehasonlíthatóköltségvetési és zárszámadási dokumentumok)
A nemzetközi környezet
•2010-ben (GR!) a piac sokkal érzékenyebbé vált
–a kommunikációs hibákra
–a gyenge fiskális teljesítményre
•Több eurozóna-tag figyelőlistán (SP, PT, IRL)
•Egyes új EU-tagokban (H, LV, RO) kisebb bizalom
•Az intézményi szereplők érzékenysége is nőtt
–az SGP reformját követelik
–az EU szigorúbban veszi a 60%-os szabályt
•független figyelőrendszer!
–új EU-s szankciórendszer lehetősége
–nemzeti fiskális szabályrendszerek iránti igény
Intézményi reformok
•A fiskális politika független ellenőrző intézménye még csaknéhány EU-országban működik (eltérő méretek éshatáskörök):
–B, NL, S, H
•Szabályrendszerek erősítése:
–D, PL, RO
•Független ellenőrző intézmény felállítása (magyartapasztalatok!) :
–UK, SLO, RO
•Ilyen irányú tervek:
–CZ, IRL, SK, FIN, CY, PT
•Összesen: 15 EU-tagállam
Az EU stratégiája a tagországokkal szemben
•A potyautas fiskális politikai viselkedés visszaszorítása
•A transzparencia és a számonkérhetőség növelése
•A tagországok „ösztökélése” a fenntartható fiskális politikára –a fenntarthatóság visszaállítására
•A nemzetközi piacok, a befektetői közösség bizalmának tartósvisszaszerzése
Nemzetközi jövőkép
•A nemzetközi befektetői hangulat javulhat, demindenképpen igen érzékeny marad
–kommunikáció
–transzparencia
–fenntarthatóság, világos és egyenes irányvonal
•Az EU-n belül nem enyhül a nyomás a fenntarthatóság iránt
•A tagállami költségvetések/fiskális politikák szigorúbbellenőrzése/követése
•Kettős ellenőrzés:
–Bizottság (esetleg külön EU-s intézmény is)
–független nemzeti intézmények
Magyar kilátások
•Fokozott nemzetközi figyelem a magyar fiskális teljesítményés átláthatóság iránt
–több irányból: EU, nemzetközi piacok, hitelminősítők
•Első próbatételek:
•2011-es költségvetés
•középtávú fiskális stratégia (reáladósság-szabály!)
–hihetőség/hitelesség, megalapozottság, fenntarthatóság
•A szabályok következetes betartása tartósan csökkenőadósságpályára állíthatja a gazdaságot
13
Gazdasági alapfolyamatok 2010-14-ben
Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus
14
A költségvetési szabályrendszer érvényesülése 2010-2014
Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010 augusztus
15
A központi költségvetési alrendszer bruttóadósságának alakulása a GDP %-ában
Forrás: MKKT technikai kivetítés, 2010. augusztus
16
Kormányzati lehetőségek („angyali kör”)
•Érdemes figyelni a fiskális politika fenntarthatósága ésátláthatósága érdekében végzett független elemzésekre ésjavaslatokra
–Ez támogatja a nemzetközi tárgyalási pozíciókat és segíti aköltségvetési tervezést
•A független „intézményi horgony” léte és működése növeli ahitelességet
–A reáladósság- és a PAYGO szabály tartós elfogadása
•Kedvező következmények (önmagukat és egymást erősítik):
–gyorsabb és fenntartható növekedési pálya
–nagyobb KMT-beáramlás
–alacsonyabb kockázati kamatfelárak
–kamatszint-csökkenés (a Monetáris Tanács közreműködésével)
–csökkenő adósságteher az új EU-követelmények szerint
Köszönöm a figyelmet!