DIJONIOLTÁR
A 14. század végének egyik legjelentősebb udvari központjáváDijon, a burgundi hercegség székhelye vált.
Merész Fülöp, II. Jó János francia király fia 1363-ban kapta meg aburgundiai tartományt, és az ekkor létrejövő hercegség,melynek 1404-ig volt ura, a kor fontos politikai és művészetiközpontjává vált.
Burgundia felemelkedéséhez az is hozzájárult, hogy MerészFülöp Flandriai Margittal kötött házassága révén megszerezteFlandriát és Brabantot. Ez a dinasztikus kapcsolat is magyarázza,hogy a dijoni udvar vezető mesterei szinte kivétel nélkül flamandfestők és szobrászok voltak, ugyanakkor az is igaz, hogy emesterek általában a párizsi királyi udvarból érkeztekBurgundiába.
A dijoni építkezések közül kiemelkedik a város mellettikarthauzi kolostor, Champmol rendházának felépítése 1377-től.
Ezt szemelte ki a királyi pár dinasztikus temetkezőhelynek.
Itt dolgozott a késő gótikus szobrászat nagy befolyásúmestere, Claus Sluter.
A kolostor Szent Kereszt triptichon oltárának nyitott szárnyaitJacques de Baerze faragta, aki dél-németalföldi szobrász volt.
A dijoni udvar németalföldi orientációját mutatja, hogy a
két külső szárny festésére Merész Fülöp MelchiorBroederlam Ypres-(Ypern)-i festő részére adott megbízást.
Az oltár ma a Dijoni Szépművészeti Múzeumban látható.
Szépművészeti Múzeum, Dijon
.
Salle des Gardes (Musée des Beaux-Arts),
Palais des Ducs de Bourgogne à Dijon
.
Jacques de Baerze, Adoration of Magi, Crucifixion, Entombment altarpiecefrom Chartreuse de Champmol, 1395-1399, Dijon
Melchior Broederlam (c.1350, c.1411)
Németalföldi festő, az internacionális gótika jelentősmestere.
Szülővárosában, Ypres- (Ypern)- ben is dolgozott.
A párizsi királyi udvarból érkezett Dijonba, a burgundiaihercegi székhelyre, ahol Merész Fülöp udvari festője lett.
Dokumentumok bizonyítják, hogy foglalkoztatott éssokoldalú művész volt.
Stílusa jellemzően franco-flamand. Elsősorban az itáliaiTrecento festészete hatott rá, térábrázolásában TaddeoGaddi, színhasználatában és redőkezelésében SimoneMartini és a sienai festészet játszott meghatározó szerepet,de lágy stílusának jelentős forrása volt a flamand és a párizsiminiatúrafestészet is.
Erwin Panofsky azt írja Broederlamról: „a legnagyobb azokközül az Eyck előtti festők közül, akiknek fennmaradt amunkája”.
A Dijoni oltár 1393-1399 Tempera, fa, 167 x 249 cm
A bal oldali tábla az Angyali üdvözletet és a Vizitációt ábrázolja.
A kép két jelenetét kompozicionálisan a kétféle háttér választjael. A vonalak gracialitásának a művész nagy jelentőségettulajdonít – ennyiben párizsias - , de főleg az érdekli, hogyanlehet az alakokat belehelyezni a térbe: a geometrikus építészetiformák közé, illetve a sziklás hegyek által határolt természetikörnyezetbe.
Az Angyali üdvözlet jelenete bonyolult, több egységből álló,gótikus épületegyüttesben játszódik, melynek szokatlanulmerész térbeliségét a festő a sienai festészet, elsősorbanAmbrogio Lorenzetti műveiről kölcsönözte.
A Vizitáció, az ikonográfiai hagyománynak megfelelően, tájbanjelenik meg. E táj részletgazdag megfestése, a sziklák közöttmegbúvó növényzet bemutatása ugyanúgy az internacionálisgótika jellemző vonása, mint a szereplők ruháinak lágyredőkezelése és az élénk, miniatúrákra emlékeztetőszínhasználat.
A bal oldali panel:
Angyali üdvözlet és
Mária látogatása
(167cm magas, 125cm széles)
Angyali üdvözlet
Látogatóban: MáriaErzsébetnél
Angyali üdvözlet
(részlet)
Mária látogatása
(részlet)
A jobb oldali tábla a Bemutatás a templomban és aMenekülés Egyiptomba jeleneteit ábrázolja.
A színek lágyak, de erőteljesek, kissé külön-külön élnek,mint általában az 1400 körüli évek festészetében. A táj alegszebb mindazok közül, amelyeket ebből a koraiszakaszból ismerünk, különösen széppé teszi a sziklákközött kanyargó út.
Az előtérben fakadó forrás apokrif motívum, kisséhátrább lévőnek tünteti fel a csoportot, a mélybe vezetőösvény szintén hozzájárul a térélmény fokozásához.
Ilyen kezdetleges eszközöket alkalmaztak a festők atájképfestészet késő-középkori megújulásának kezdetén.
Flamand megfigyelőkészséget mutatnak az arcok, ésméginkább a kulacsából nagyot húzó József. Pompás,közvetlen hatású rusztikus zsánerfigura.
A jobb oldali panel:
Jézus bemutatása atemplomban és menekülésEgyiptomba.
(167cm magas, 125cm széles)
Krisztus bemutatása
a templomban
Menekülés Egyiptomba
A kanyarban a magas oszlopról lezuhanó bálványszobor azegyik apokrif evangéliumból nyeri magyarázatát:
amint a kis Jézus menekülése során Egyiptomba érkezett,
az igazi Isten fia iránti tiszteletből a hamis istenek szobrairendre földre omlottak.
VÉGE