Demokrácia

Demokrácia

Az Ókor esete a demokráciával

Etimológiai eredete: magyarul népuralmat jelent,

a démosz és a kratosz szóból származik,

mon-archia, olig-archia,

A démosz kifejezés kettős értelmű,

Egyfelől a polgárság egészét jelenti,

Másfelől jelentette a köznépet, a sokakat, a szegényeket,

A hagyomány a kifejezés megjelenését az arisztokrataKleiszthenész nevéhez köti, Kr.e. 508-507. Bár!!

Arisztokrata frakcióharcban született meg,

Akkor talán senki nem tekintette különlegesen igazságosnak,hatékonynak, békésnek vagy engedelmességre és lojalitásraérdemesnek,

Talán nem volt szó ideológiai erejéről, ésszerűségéről,

Az Ókor esete a demokráciával

Periklésztől Démoszthenészig az állampolgáriigazgatás rendszerét jelentette,

Az önkormányzás rendszerét jelentette,

A demokrácia értelme a szabadság volt,

a sorsolás demokratikus volt, a választás azarisztokráciának kedvez mindig,

Kis csoport vezette őket, akik a politikáért éltek,de politikából is meg lehetett élni,



Az ókori értelmezés és a modern örökségszétválása a 19. században

A demokrácia teljes győzelme újkeletű jelenség,

A szét/elválás a 19. században tudatosodott,

B. Constant: A régiek és modernekszabadságáról (1819)

Szabadság;

Szabadságot a és az egyenlőségét,

Kisorsolt néphivatal → ←választott hivatalnok,

A régi közvetlen → ← a modern képviseleti

A modern demokrácia meghatározása

A legegyszerűbb és legszellemesebb megfogalmazása A.Lincolntól származik; a híres Gettysbury-i beszéd,

A demokrácia nem más, mint a nép kormányzása a népérdekében a nép által,

A rövid megfogalmazásban négy kisebb problémahúzódik meg;

Mit jelent a nép,

Mi az a kormányzás,

Mi az a nép érdek,

és technikailag hogyan is valósítható meg?

A demokrácia meghatározása

A megfogalmazás több mint kétszáz változat és akkor…

Csoportba osztás metódusa lehet az érdekes

(Mostafa Rejai)

1. Normatív - szubsztantív,

 közhatalmi döntések milyenségét vizsgálja

2. Empirikus meghatározások – proceduális,

meghatározott intézményi és döntési rendszert jelent,

3. normatív- empirikus, 4. ideológiai meghatározások,

Normatív vagy klasszikus felfogás

Ami közös bennük;

Kísérletet tettek a szabadság és az egyenlőség eszméjénekegyesítésére,

Hasonló eszmények: Önigazgatás, önkormányzatiság énépuralom,

Feltételezte az átlag ember józanságát, racionalitását ésjóindulatát,

A. Individualisták; jog és szabadság,

J. Locke, Th. Jefferson, S. Mill,

B. Kollektivisták;

J.J. Rousseau, A Lincoln,

→ Erősen bírálták őket, főleg az elitisták,

Az empirikus felfogás (Robert Dahl)

Dahl elfogadható mértékben reagálóképes demokrácia csupán akkorlétezhet, ha létezik …

1. A szervezetek létrehozásának és a hozzájuk való csatlakozásszabadsága,

2. A kifejezés szabadsága,

3. A szavazati jog,

4. Választhatóság közhivatalokba,

5. A politikai vezetés azon joga, hogy versenyezzenek egymással atömegek támogatásáért és szavazataiért,

6. Az információ egymást kiegészítő forrásai,

7. Szabad és tiszta választások,

8. Olyan intézmények, amelyek révén a kormány politikája aszavazatoktól és a tömegtámogatás egyéb megnyilvánulásaitól függ,

Az ún. Westmisteri modell(vagy többségi elv – Arend Lijphard)

1. A végrehajtó hatalom összpontosítása: egypárt és alig-alig többségikabinetek,

2. A hatalom összeolvasztása és a kabinet uralma. (A végrehajtó éstörvényhozó hatalom összeolvadása),

3. Aszimmetrikus kétkamarás rendszer késleltető funkcióval,

4. Kétpártrendszer,

5. Egydimenziós pártrendszer, homogén képviselet,

6. Pluralisztikus választási körzet,

7. Egységes centralizált kormányzat, függés a központból,

8. Íratlan alkotmány – a parlament szuverenitása,

9. Kizárólagos képviseleti jellegű demokrácia,

Konszenzus típusú demokrácia

1. a végrehajtó hatalom megosztása: nagy koalíciók,

2. formális és informális hatalom szétválasztása,

3. Kiegyenlített kétkamarás rendszer és kisebbségiképviselet,

4. Többpártrendszer,

5. Többdimenziós pártrendszer,

6. Arányos képviselet,

7. Területi és egyéb föderalizmus és decentralizálás,

8. Írott alkotmány és a kisebbség vétója,