AGRÁRGAZDASÁGTAN I.

MezőgazdaságimunkaMezőgazdaságimunka

Vidéki életVidéki élet

A foglalkoztatás szerkezetiátalakulásaA foglalkoztatás szerkezetiátalakulása

A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének aszolgáltatások javára történő csökkenése figyelhetőmeg.A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének aszolgáltatások javára történő csökkenése figyelhetőmeg.

A mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedésekevesebb, mint a felére esett vissza. A szolgáltatásokfoglalkoztatási szerepe 60% körüli.A mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedésekevesebb, mint a felére esett vissza. A szolgáltatásokfoglalkoztatási szerepe 60% körüli.

Az agrárágazat létszámcsökkenésének mértéke68,4%.Az agrárágazat létszámcsökkenésének mértéke68,4%.

A községekben élők mezőgazdasághoz való kötődése3-4-szerese a városokban megfigyelhetőnek.A községekben élők mezőgazdasághoz való kötődése3-4-szerese a városokban megfigyelhetőnek.

2000-ben a népesség 1/5-e folytatott mezőgazdaságitevékenységet.2000-ben a népesség 1/5-e folytatott mezőgazdaságitevékenységet.

Az egyéni gazdálkodások térnyerése az élőmunka-felhasználás mérséklődésével járt együtt.Az egyéni gazdálkodások térnyerése az élőmunka-felhasználás mérséklődésével járt együtt.

Az agrárágazat tartósmunkaerő-kibocsátásának okaiAz agrárágazat tartósmunkaerő-kibocsátásának okai

közgazdasági környezet kedvezőtlen hatásai(alacsony jövedelmezőség)közgazdasági környezet kedvezőtlen hatásai(alacsony jövedelmezőség)

a nagyüzemeket körüllengő szervezetibizonytalansága nagyüzemeket körüllengő szervezetibizonytalanság

tartós és kritikus méretű tőkehiánytartós és kritikus méretű tőkehiány

A műszaki fejlesztés szerepénekfelértékelődése, iparszerű technológiákelterjedéseA műszaki fejlesztés szerepénekfelértékelődése, iparszerű technológiákelterjedése

technikai-, technológiai színvonalköltségfokozó romlásatechnikai-, technológiai színvonalköltségfokozó romlása

A vidéki élet ill. gazdaság erősségei gyengeségeiA vidéki élet ill. gazdaság erősségei gyengeségei

Gazdag kulturális örökség,természeti értékek és változatoshelyi adottságokGazdag kulturális örökség,természeti értékek és változatoshelyi adottságok

Nyugodt lakókörnyezetNyugodt lakókörnyezet

A tanyás, aprófalvas ésperiférikus térségek kivételével avidéki településekalapinfrastruktúrája megfelelőA tanyás, aprófalvas ésperiférikus térségek kivételével avidéki településekalapinfrastruktúrája megfelelő

Esély az erős közösségtudatkialakulására – a komplexvidékfejlesztés alapja!Esély az erős közösségtudatkialakulására – a komplexvidékfejlesztés alapja!

Vidéki térségek kulturális éstermészeti értékeinek alacsonyszintű gazdasági kihasználtságaVidéki térségek kulturális éstermészeti értékeinek alacsonyszintű gazdasági kihasználtsága

A kistelepülések általánosanromló településképeA kistelepülések általánosanromló településképe

Nehézkes a lakosságiszolgáltatásokhoz valóhozzájutásNehézkes a lakosságiszolgáltatásokhoz valóhozzájutás

A nem mezőgazdaságraalapozott megélhetési formákelterjedése lassúA nem mezőgazdaságraalapozott megélhetési formákelterjedése lassú

A vidéki lakosság vállalkozásiképessége, innovációs készsége,gazdasági aktivitása alacsonyA vidéki lakosság vállalkozásiképessége, innovációs készsége,gazdasági aktivitása alacsony

Szegényes gazdaságiszolgáltatásokSzegényes gazdaságiszolgáltatások

Helyi fejlesztések közötti gyengeszinergia, gyenge integrációHelyi fejlesztések közötti gyengeszinergia, gyenge integráció

A mezőgazdasági munkaerősajátosságaiA mezőgazdasági munkaerősajátosságai

Helyhez kötöttség – mobilitási problémákHelyhez kötöttség – mobilitási problémák

A háztartási gazdaság sajátos hatásaA háztartási gazdaság sajátos hatása

Alacsonyabb bérszínvonalAlacsonyabb bérszínvonal

A munkaerő képzettségbeli eltéréseA munkaerő képzettségbeli eltérése

A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése avidéki térségekbenA munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése avidéki térségekben

Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségeiFalu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei

A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikusmunkacsúcsokA fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikusmunkacsúcsok

Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokbanJellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban

AgrárfoglalkoztatásAgrárfoglalkoztatás

AgrárnépességAgrárnépesség

KorcsoportokKorcsoportok

A munkaerő korösszetétel szerintimegoszlása a mezőgazdaságban (%)A munkaerő korösszetétel szerintimegoszlása a mezőgazdaságban (%)

19901990

19961996

20012001

14-29 év14-29 év

23,523,5

21,821,8

17,917,9

30-39 év30-39 év

31,031,0

25,925,9

23,123,1

40-49 év40-49 év

27,227,2

35,135,1

34,034,0

50-X év50-X év

18,318,3

17,217,2

25,025,0

Összesen:Összesen:

100100

IskolaIskola

A foglalkoztatottak iskolai végzettségszerinti megoszlása (%)A foglalkoztatottak iskolai végzettségszerinti megoszlása (%)

19901990

19961996

20012001

Általános isk.Általános isk.

55,355,3

42,442,4

34,034,0

KözépiskolaKözépiskola

39,239,2

50,450,4

58,358,3

FelsőfokúiskolaFelsőfokúiskola

5,55,5

7,27,2

7,77,7

Összesen:Összesen:

100100

Jövedelmi különbségekJövedelmi különbségek

A jövedelmi különbség mértéke egyre növekszik:A jövedelmi különbség mértéke egyre növekszik:

’90-es évek eleje: 6,0-6,5-szeres’90-es évek eleje: 6,0-6,5-szeres

1997: 8-szoros1997: 8-szoros

napjainkban: 10-12-szeresnapjainkban: 10-12-szeres

A leszakadó néprétegek nem tudják helyreállítania korábban elvesztett jövedelem-pozíciójukat.A leszakadó néprétegek nem tudják helyreállítania korábban elvesztett jövedelem-pozíciójukat.

A leszakadó rétegek:A leszakadó rétegek:

alacsony végzettségű és beosztásúcsaládfenntartókalacsony végzettségű és beosztásúcsaládfenntartók

az átlagosnál több gyermeket nevelő háztartásokaz átlagosnál több gyermeket nevelő háztartások

a munkaerőpiacról szinte véglegesen kiszoruló,többnyire képzetlen nőka munkaerőpiacról szinte véglegesen kiszoruló,többnyire képzetlen nők

Hazánkban a szegénységi ráta 25-30%-os.Hazánkban a szegénységi ráta 25-30%-os.

Élőmunka - holtmunkaÉlőmunka - holtmunka

ÉlőmunkaÉlőmunka

A termelés érdekében kifejtett fizikai ésszellemi munkaA termelés érdekében kifejtett fizikai ésszellemi munka

HoltmunkaHoltmunka

Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikaifejlesztésAz élőmunka helyettesítésére irányuló technikaifejlesztés

A holtmunka növeli az élőmunkahatékonyságátA holtmunka növeli az élőmunkahatékonyságát

Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése,ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani,mint amennyit előállítására felhasználtakCsak akkor gazdaságos a holtmunka növelése,ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani,mint amennyit előállítására felhasználtak

Az élőmunka hatékonyságaAz élőmunka hatékonysága

Hatékonyság = termelékenységHatékonyság = termelékenység

Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerőmilyen mennyiségű és minőségűterméktömeget állít előKifejezi, hogy az alkalmazott munkaerőmilyen mennyiségű és minőségűterméktömeget állít elő

Akkor nő, ha ugyanannyi terméket kevesebbélőmunkával állítunk előAkkor nő, ha ugyanannyi terméket kevesebbélőmunkával állítunk elő

Munkatermelékenységi mutatóMunkatermelékenységi mutató

MT = Q/TMT = Q/T

Q = előállított termékmennyiségQ = előállított termékmennyiség

T = a termelésben felhasznált munkaidőT = a termelésben felhasznált munkaidő

Munkaigényességi mutatóMunkaigényességi mutató

MI = T/Q MI = T/Q

A terméktömeg előállításához mennyi élőmunkaszükségesA terméktömeg előállításához mennyi élőmunkaszükséges

A családi gazdaságA családi gazdaság

A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokraépítA családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokraépít

Kontrol az inputok fölöttKontrol az inputok fölött

Összefonódik a háztartás és a gazdaság, azönfogyasztás és az árutermelésÖsszefonódik a háztartás és a gazdaság, azönfogyasztás és az árutermelés

Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg.tev. - A jövedelem többsége farmból származik.Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg.tev. - A jövedelem többsége farmból származik.

Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50%Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50%

Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel90%Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel90%

Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg.bevétel 10% és 50% közöttKisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg.bevétel 10% és 50% között

Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%

Műszaki fejlesztésMűszaki fejlesztés

Műszaki fejlesztés amezőgazdaságbanMűszaki fejlesztés amezőgazdaságban

A tudományos - technikai eredmények gyakorlatialkalmazásaA tudományos - technikai eredmények gyakorlatialkalmazása

A gazdasági fejlődésre és a kitűzött társadalmicélok elérésére irányított tevékenységekösszefüggő rendszere.A gazdasági fejlődésre és a kitűzött társadalmicélok elérésére irányított tevékenységekösszefüggő rendszere.

Olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek arégi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznosmódon változtatja meg a terméket, az eszközöketvagy a munkafolyamatotOlyan technikai és biológiai eljárások, amelyek arégi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznosmódon változtatja meg a terméket, az eszközöketvagy a munkafolyamatot

Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamatAz egész nemzetgazdaságot érintő folyamat

A műszaki fejlesztés céljaiA műszaki fejlesztés céljai

A munka termelékenységének fokozása(önköltség csökkentése)

A munkafeltételek javítása

A terméshozamok növelése

A lakosság fogyasztásának egyre magasabbszintű kielégítése

A választék bővítése

A minőség javítása

Indukált innovációIndukált innováció

átlag output

(tonna/hektár)

műtrágya menny.

(tonna/hektár)

munkaidő

(nap/hektár)

vonóerő menny.

(lóerő/hektár)

biokémiai,munkaintenzívinnováció

Műszaki,munkatakarékos

innováció

input-intenzív,hozamnövelőinnováció

input-megtakarító

(de hozamcsökkentő)

innováció

A műszaki fejlesztésgazdálkodási kontextusbanA műszaki fejlesztésgazdálkodási kontextusban

A termőterület felső korlátjaA termőterület felső korlátja

a termőterület tetszés szerint nem bővíthetőa termőterület tetszés szerint nem bővíthető

A tőke- és föld koncentráció (centralizáció)előrehaladásaA tőke- és föld koncentráció (centralizáció)előrehaladása

Az ágazati méretek látványos növekedése.Az ágazati méretek látványos növekedése.

A gazdaságok, termelőegységek számánakcsökkenéseA gazdaságok, termelőegységek számánakcsökkenése

A termelés erőteljes specializációjaA termelés erőteljes specializációja

Bővülő az árukibocsátásBővülő az árukibocsátás

A mezőgazdaság műszakifejlesztésének sajátosságaiA mezőgazdaság műszakifejlesztésének sajátosságai

A termelés eszköze a föld

Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáécsökken

Termelőeszközök egy része biológiai rendszer

Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása

Globalizálódó logisztikai rendszerek

Tárolási, tartósítási veszteségek

Természeti környezet - károk

A műszaki fejlesztés elemeiA műszaki fejlesztés elemei

GépesítésGépesítés

EnergiagazdálkodásEnergiagazdálkodás

Mezőgazdasági építésMezőgazdasági építés

KemizálásKemizálás

Genetikai munkaGenetikai munka

Humántényezők:Humántényezők:

SzakképzettségSzakképzettség

Üzemi és munkaszervezésÜzemi és munkaszervezés

A gépesítésA gépesítés

A gépesítésA gépesítés

Emberi munkaerővel végzett tevékenységekhelyett technikai berendezésekEmberi munkaerővel végzett tevékenységekhelyett technikai berendezések

A gépesítés indokai:A gépesítés indokai:

Korszerű termelési technológiák megvalósításaKorszerű termelési technológiák megvalósítása

Fokozza az élőmunka termelékenységétFokozza az élőmunka termelékenységét

Termékminőség javításaTermékminőség javítása

Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időbenvaló elvégzéseMunkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időbenvaló elvégzése

Termelési veszteségek csökkentéseTermelési veszteségek csökkentése

Veszteségmentes betakarításVeszteségmentes betakarítás

Nagy tömegű szállításokNagy tömegű szállítások

Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

A gépesítést meghatározótényezőkA gépesítést meghatározótényezők

Termelési célokTermelési célok

Gépek műszaki állapotaGépek műszaki állapota

Erkölcsi elavulás mértékeErkölcsi elavulás mértéke

Gépesítés irányaGépesítés iránya

Mezőgazdasági munkaerőhelyzet alakulásaMezőgazdasági munkaerőhelyzet alakulása

Talaj és domborzati viszonyokTalaj és domborzati viszonyok

GéprendszerekGéprendszerek

Az erőgép és a munkagép nem kapcsolódik összeegész évbenAz erőgép és a munkagép nem kapcsolódik összeegész évben

A növénytermelés munkaműveletei időszakhozkötöttekA növénytermelés munkaműveletei időszakhozkötöttek

Műveleti géprendszerMűveleti géprendszer

Egy munkafolyamatban (pl. betakarítás) összehangoltgépekEgy munkafolyamatban (pl. betakarítás) összehangoltgépek

Ágazati (vertikális) géprendszerÁgazati (vertikális) géprendszer

Egy termék előállításához szükséges gépekEgy termék előállításához szükséges gépek

Funkcionális (horizontális) géprendszerFunkcionális (horizontális) géprendszer

Azonos funkciót végző gépekből áll (pl. növényvédőgéprendszer, traktorrendszer)Azonos funkciót végző gépekből áll (pl. növényvédőgéprendszer, traktorrendszer)

EnergiagazdálkodásEnergiagazdálkodás

Három fő energiaforrás:Három fő energiaforrás:

Ipari eredetű energiaIpari eredetű energia

Mezőgazdasági eredetű energiaMezőgazdasági eredetű energia

NapenergiaNapenergia

Energiatermelés a mezőgazdaságbanEnergiatermelés a mezőgazdaságban

A fosszilis energiaforrások kimerülése(drágulása) és környezetvédelmi szempontokmiatt jelentősége nőA fosszilis energiaforrások kimerülése(drágulása) és környezetvédelmi szempontokmiatt jelentősége nő

Megújuló energiaforrásokMegújuló energiaforrások

Biomassza kiemelt jelentőségeBiomassza kiemelt jelentősége

valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levőszerves anyagok és élőlények összességevalamely élettérben egy adott pillanatban jelen levőszerves anyagok és élőlények összessége

Mg: növényi eredetű szerves anyagokMg: növényi eredetű szerves anyagok

Biomassza (közvetlen eltüzelés)

mg. melléktermékek és hulladékok

energianövények (ültetvények)

Biomassza (folyékony energiahordozóként)

Bioetanol (alkoholok)

cukornádból, -répából, burgonyából, gabonafélékből,

Biodízel (növényolajok)

napraforgó, repce

Biogáz

trágya, melléktermékek, házt. hulladék,

a kommunális, ipari eredetű, szilárd,

a kommunális, az élelmiszer-ipari eredetű, híg,

a mezőgazdasági eredetű, folyékony, hígtrágyák,

a mezőgazdasági eredetű szalmás trágyák és hulladékok

Megújuló energiaforrások amezőgazdaságbanMegújuló energiaforrások amezőgazdaságban

Biogáz-gyűjtőBiogáz-gyűjtő

Biogáz-gyűjtőBiogáz-gyűjtő

A biogáz elégetéseA biogáz elégetése

A mg.-i energiaforrások gazdaságijelentőségeA mg.-i energiaforrások gazdaságijelentősége

Az élelmiszer-túltermelési válságlevezetésének egyik eszköze.Az élelmiszer-túltermelési válságlevezetésének egyik eszköze.

A vidéki lakosságnak foglalkoztatásilehetőséget biztosít, a falunépességmegtartásának javításávalenyhíthetők az urbanizációs problémák;A vidéki lakosságnak foglalkoztatásilehetőséget biztosít, a falunépességmegtartásának javításávalenyhíthetők az urbanizációs problémák;

Hozzájárul az okszerűbb földhasználathoz:nem maradnak parlagon szántóföldek, csökkena talajerózió, oxigéntermelő felületet képez.Hozzájárul az okszerűbb földhasználathoz:nem maradnak parlagon szántóföldek, csökkena talajerózió, oxigéntermelő felületet képez.

Energiaforrásként enyhíti az importfüggőséget,növeli az ország gazdaságpolitikaifüggetlenségét.Energiaforrásként enyhíti az importfüggőséget,növeli az ország gazdaságpolitikaifüggetlenségét.

Zárt termelési, feldolgozási termékpályát jelent,(új infrastruktúra, termelési biztonság)Zárt termelési, feldolgozási termékpályát jelent,(új infrastruktúra, termelési biztonság)

Mezőgazdasági építészetMezőgazdasági építészet

Állattenyésztés (istállók, ólak)Állattenyésztés (istállók, ólak)

NövényházakNövényházak

TárolókapacitásokTárolókapacitások

(pl. gabonasiló)(pl. gabonasiló)

Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl.gépszínek, post harvest tevékenységek)Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl.gépszínek, post harvest tevékenységek)

A mg. összes állóeszköz-állományának nagyrésze az épületek formájában jelenik megA mg. összes állóeszköz-állományának nagyrésze az épületek formájában jelenik meg

Nem a kapacitások növelése a fontos, hanema meglévő racionális kihasználásaNem a kapacitások növelése a fontos, hanema meglévő racionális kihasználása

Jellemzően könnyűszerkezetes épületekJellemzően könnyűszerkezetes épületek

A hazai létesítmények nagy része elavultA hazai létesítmények nagy része elavult

KemizálásKemizálás

MűtrágyázásMűtrágyázás

Vegyszeres növényvédelemVegyszeres növényvédelem

Növény- és állatgyógyászati szerek,takarmányhelyettesítők és –kiegészítőkNövény- és állatgyógyászati szerek,takarmányhelyettesítők és –kiegészítők

Műanyagok felhasználásaMűanyagok felhasználása

Fóliák, csövekFóliák, csövek

Genetikai munkaGenetikai munka

Növénynemesítés, fajtakeresztezésNövénynemesítés, fajtakeresztezés

Biotechnológiai, biokémiai, biofizikaieredmények gyakorlati hasznosításaBiotechnológiai, biokémiai, biofizikaieredmények gyakorlati hasznosítása

Új, ellenállóbb növények, jobb adottságúállatokÚj, ellenállóbb növények, jobb adottságúállatok

A „Zöld forradalom” e tevékenységeknekköszönhetőA „Zöld forradalom” e tevékenységeknekköszönhető

A biológia egyre inkább a mezőgazdaságitermelőerő alapvető részévé válikA biológia egyre inkább a mezőgazdaságitermelőerő alapvető részévé válik

DNA Replication image from the Human Genome Project (HGP)

The bacterium E. coli is routinely genetically engineered.

A műszaki fejlesztéskomplexitásaA műszaki fejlesztéskomplexitása

A műszaki fejlesztés komponensei + atermészeti és közgazdasági adottságok ahatásukat együttesen fejtik kiA műszaki fejlesztés komponensei + atermészeti és közgazdasági adottságok ahatásukat együttesen fejtik ki

A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együtteseA komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese

A tudományos-technikai fejlesztés szerepe atermelőerők növekedésében fokozódikA tudományos-technikai fejlesztés szerepe atermelőerők növekedésében fokozódik

Kutatás és termelés közötti közvetlenkapcsolat erősítéseKutatás és termelés közötti közvetlenkapcsolat erősítése

A munkaerő képzettségi színvonalánakjavításaA munkaerő képzettségi színvonalánakjavítása

Emberi és technikai feltételek megteremtéseEmberi és technikai feltételek megteremtése

Liebeg-féle minimum törvényLiebeg-féle minimum törvény

A termelési eredményt az eléréséhezszükséges valamennyi tényező közül éppen azkorlátozza, amely a legkisebb mértékben(minimumban) van jelenA termelési eredményt az eléréséhezszükséges valamennyi tényező közül éppen azkorlátozza, amely a legkisebb mértékben(minimumban) van jelen

Pl. hiába a nagy ráfordítás az állatokelhelyezésében, takarmányozásában,ápolásában, ha fajta termelőképességealacsony szintűPl. hiába a nagy ráfordítás az állatokelhelyezésében, takarmányozásában,ápolásában, ha fajta termelőképességealacsony szintű