Fenntartható fejlődés
Római Klub - jövőképek 70-es évek.
•Aurelio Peccei: „A változások gyökereinélaz anyagi világ forradalmait találjuk – azipari, tudományos, majd a technikaiforradalmakat.
•Korlázotott fejlődés (Meadows) alegismertebb (1972), de Hulladékkorszakután, Zéró növekedés, stb.
•Ennek van 30 évvel későbbi változata is
•Mindegyik kérdése: hogyan tovább
ENSZ világértekezlet - Stockholm 1972 fő eredményei:
•’Az emberi környezetről’ szóló nyilatkozat, 26 alapelv,109 javaslat egy akcióterv keretében
•Elismerték a szabadsághoz, egyenlőséghez ésmegfelelő életminőséghez való jogot egy olyankörnyezetben, amelynek minősége megengedi a az ilyenéletet és a jól-létet, hozzátéve, hogy ugyanakkor azember elsődleges kötelezettsége a környezet védelmeés javítása a jelen és jövő nemzedékek érdekében.
•A mai értelemben vett környezetvédelem, illetvefenntartható fejlődés minden alapja megtalálható aKonferencia eredményei között.
•ENSZ Közgyűlés 1972-ben megalapította szakosítottintézményét, az ENSZ Környezetvédelmi Programját(UNEP).
ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1983(Bruntland Bizottság)
•1987. évi jelentésében a fejlődés kérdéseialkotják a lényeget.
•„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amelykielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül,hogy veszélyeztetné a jövő generációkszükségleteinek kielégítését.”
ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája, 1992.Rio de Janeiró
•Huszonhét alapelvből álló nyilatkozat
Riói Nyilatkozat 1
l. Elv
•A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Őkjogosultak – a természettel összhangban - egészséges és termékeny életre.
2. Elv
•Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinekmegfelelően az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztésipolitikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat, és biztosítsák, hogya saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek neokozzanak kárt más Államok környezetében vagy a nemzeti fennhatósághatárain túli területeken.
3. Elv
•A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövőnemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítéstnyerjenek.
4. Elv
•A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek afejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attólelkülönülten.
Riói Nyilatkozat 2
5. Elv
•Valamennyi Államnak és minden embernek együtt kell működnie aszegénység leküzdésének alapvető feladatával kapcsolatban, ami afenntartható fejlődés elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogycsökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenlőtlenségek és a világnépeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit.
6. Elv
•Megkülönböztetett fontossággal kell foglalkozni a fejlődő országok,… sajátos helyzetével és szükségleteivel.
8. Elv
•A fenntartható fejlődésnek és minden ember magasabbéletszínvonalának az eléréséhez az Államoknak csökkenteniük kell,illetve ki kell küszöbölniük a termelés és a fogyasztás nemfenntartató módjait, és elő kell segíteniük a megfelelőnépesedéspolitikát. …
10. Elv
•A környezeti ügyeket - a megfelelő szinten - a legjobban az összesérdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani.
Riói Nyilatkozat 3
11. Elv
•Az Államok iktassanak törvénybe hatékony környezetijogszabályokat. …
15. Elv
•A környezet védelme érdekében az Államok,lehetőségeiknek megfelelően, széles körben törekednifognak az elővigyázatosságra. Ahol súlyos vagyvisszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományosbizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként akörnyezetromlást megakadályozó, a hatékonysággal járóintézkedések elhalasztására. …
25. Elv
•A béke, a fejlődés és a környezetvédelem egymássalösszefügg és oszthatatlan.
Rió 1992
Emellett:
•Éghajlatváltozásról szóló keretegyezmény
•Biológiai Sokféleség Egyezmény
•Feladatok a XXI. századra, Agenda 21:
a társadalmi-gazdasági dimenzióval foglalkozó részre(élőhelyek kérdése, demográfia, egészségügy,fogyasztás, termelési szokások, stb.);
a megőrzés és erőforrás-menedzsment (ezen belüljelenik meg a légkör, az erdők, a víz, a hulladék, vegyianyagok, stb.);
a nem-kormányzati szervezetek (NGO) és mástársadalmi csoportok szerepének erősítése(szakszervezetek, nők, fiatalok, stb.);
a végrehajtás eszközei (amelyen belül a nemzetijogalkotásra fordít különösen nagy figyelmet).
Promoting Sustainable Human Settlement Development (UN Agenda21)
7.5 The programme areas included in this chapter are:
•A. Providing adequate shelter for all;
•B. Improving human settlement management;
•C. Promoting sustainable land use planning and management;
•D. Promoting the integrated provision of environmentalinfrastructure: water, sanitation, drainage, hazardous and solidwaste management;
•E. Promoting sustainable energy and transport systems in humansettlements;
•F. Promoting human settlement planning and management indisaster-prone areas;
•G. Promoting sustainable construction industry activities;
•H. Promoting human resource development and capacity-buildingfor human settlement development.
Aalborg Charter 1
Charter of European Cities & Towns Towards Sustainability (asapproved by the participants at the European Conference onSustainable Cities & Towns in Aalborg, Denmark on 27 May 1994)
•Local Strategies Towards Sustainability
•Sustainability as a Creative, Local, Balance-Seeking Process
•Resolving Problems by Negotiating Outwards
•Urban Economy Towards Sustainability
•Social Equity for Urban Sustainability
•Sustainable Land-Use Patterns
•Sustainable Urban Mobility Patterns
•Responsibility for the Global Climate
•Prevention of Ecosystems Toxification
•Local Self-Governance as a Pre-Condition
•Citizens as Key Actors and the Involvement of the Community
•Instruments and Tools for Urban Management TowardsSustainability
Aalborg Charter 1
Part III
•Engaging in The Local Agenda 21 processes: Local Action Plans TowardsSustainability
•We propose that the process of preparing a local action plan should include thefollowing stages:
•• recognition of the existing planning and financial frameworks as well as other plansand programmes;
•• the systematic identification, by means of extensive public consultation, of problemsand their causes;
•• the prioritisation of tasks to address identified problems;
•• the creation of a vision for a sustainable community through a participatory process
•involving all sectors of the community;
•• the consideration and assessment of alternative strategic options;
•• the establishment of a long-term local action plan towards sustainability whichincludes measurable targets;
•• the programming of the implementation of the plan including the preparation of atimetable and statement of allocation of responsibilities among the partners;
•• the establishment of systems and procedures for monitoring and reporting on theimplementation of the plan.
2002 Johannesburg Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia
•Terjedelmes végrehajtási terv (Plan of Implementation)
2012, Rio+20
A jövő, amit kívánunk(http://www.uncsd2012.org/thefuturewewant.html)
•6. ... az emberek vannak a fenntartható fejlődés középpontjában, ésebben a tekintetben olyan világ felé igyekszünk, amelyik igazságos,méltányos és mindenkit magában foglal, ennek érdekébentevékenykedünk együtt, hogy elérjük a fenntartható és mindentfelölelő gazdasági növekedést, társadalmi fejlődést éskörnyezetvédelmet, mindenki javára. …
•8. Megerősítjük a szabadság, béke, biztonság és emberi jogoktiszteletének fontosságát, beleértve a fejlődéshez való jogot és amegfelelő életminőséghez való jogot …
•10. Elismerjük, hogy a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállam…
II. Megújítjuk politikai elkötelezettségünket
•A. A riói elvek és az elmúlt akcióprogramok megerősítése
III. Zöld gazdaság a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolásaösszefüggésében
IV. Intézményi keretek a fenntartható fejlődéshez
•75. … integrálja a fenntartható fejlődés három dimenzióját kiegyensúlyozottmódon és elősegítse ennek érvényesülését ...
•76. … hatékony kormányzás … Ezért erősítjük a fenntartható fejlődésintézményi kereteit, amelyek különösen a következőket tartalmazzák:
•(a) … a fenntartható fejlődés három dimenziójának kiegyensúlyozottintegrációja;
•(b) … az átfogó kérdésekre való figyelem …;
•(c) összefüggések … és szisztematikus megközelítés …;
•(d) … koherencia … hatékonyság, hatásosság és átláthatóság…koordináció és együttműködés;
•(e) … az országok részvétele a döntési folyamatokban …;
•(f) ... mindenkit bevonni;
•(g) .. tudomány-politika kapcsolat erősítése … információhoz valóhozzáférés …;
•(h) … társadalmi részvétel …;
•(i) … ellenőrzés …
Un. gyenge fenntarthatóság
Erős fenntarthatóság
EU
•Az EU fenntartható fejlődési stratégiája (Göteborg, 2001) szerint agazdasági fejlődés, a szociális kohézió és a környezetvédelem „kéza kézben kell haladjanak”.
•„1.3. alpont …Mindenesetre széles körű egyetértés alakult ki arról,hogy a fenntartható fejlődés minimum a következő két fontoskérdéskört fogja át:
•hogy a fejlődésnek van gazdasági, társadalmi és környezetvédelmidimenziója; a fejlődés csak akkor lesz fenntartható, ha a különbözőelemek közötti egyensúly biztosított, hozzájárulva az életminőségegészéhez;
•hogy a jelenlegi generációnak kötelezettsége, hogy a jövő generációszámára megfelelő készleteket hagyjon a környezeti és gazdaságiforrásokból, annak érdekében, hogy ok is legalább e források olyanszintjét élvezhessék, mint tesszük azt manapság.”
EU
2010-ben kiadott stratégia:
A Bizottság érzékelhetően szűkebben értelmezi és erősengazdasági szempontoknak veti alá a fenntarthatóságot,sőt szóhasználata sem mindig kedvező:
•“Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösenmegerősítő prioritást tart szem előtt:
•Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapulógazdaság kialakítása.
•Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb,környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.
•Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamintszociális és területi kohézió jellemezte gazdaságkialakításának ösztönzése.
EU
A Preambulum szerint
•„(9) Az Unió és a tagállamok szakpolitikáinak – többek közöttreformprogramjaik révén – a "fenntartható növekedés"megvalósítását kell célozniuk. A fenntartható növekedés akövetkezőket jelenti: a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás szétválasztása, energia- és erőforrás-hatékony,fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, a költség ésa haszon méltányos elosztása, valamint Európa vezető szerepénekkiaknázása az új eljárások és technológiák kifejlesztéséért folyóversenyben, ideértve a környezetbarát technológiákat is. Atagállamoknak és az Uniónak végre kell hajtaniuk az üvegházhatástokozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az erőforrásokhatékony felhasználásához szükséges reformokat, amelyekelősegítik a környezetkárosodásnak és a biológiai sokféleségcsökkenésének a megelőzését is. Ezeknek a reformoknak javítaniukkell továbbá az üzleti környezetet, ösztönözniük kell akörnyezetbarát munkahelyek létrehozását és elő kell segíteniük,hogy a vállalkozások korszerűsítsék ipari bázisukat.
EU
•(10) Az Unió szakpolitikáinak és a tagállamokreformprogramjainak végezetül célozniuk kell az"inkluzív növekedés" megvalósítását is. Az inkluzívnövekedés egy olyan összetartó társadalom kialakításátjelenti, amelyben az emberek képessé válnak az előttükálló változások felmérésére és kezelésére, és így atársadalom és a gazdaság aktív szereplőivé válnak. Atagállami reformoknak tehát mindenki számára egészéleten át biztosítaniuk kell a hozzáférést és alehetőségeket – csökkentve ezáltal a szegénységet és atársadalmi kirekesztettséget –, különösen a nők, azidősebb munkavállalók, a fiatalok, a fogyatékossággalélő személyek és a legális migránsok munkaerő-piacirészvétele előtt álló akadályok megszüntetése révén.”
EU
7. EAP tervezet hatásvizsgálati dokumentációjának 2. melléklete a’zöld gazdaság’ gondolatait tartalmazza:
•„A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, agazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta,társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosanösszekapcsolódnak.”
•A három összetevő:
•az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatbanannak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél;
•a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a célaz erőforrások hatékony használatának elérése;
•és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amelyesetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkalkapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességesteherelosztás célját kívánjuk elérni.
EU
2493/2000/EK rendelet:
„2. cikk E rendelet alkalmazásában:
•"fenntartható fejlődés": az adott népességéletszínvonalának és jólétének javítása azökoszisztéma kapacitásának határainbelül, megőrizve a természetierőforrásokat és a biológiai sokféleséget ama és a jövő generációi számára.”
EU
RED irányelv (2003/30/EK irányelv)
A 17. cikk az első, amelyik a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat tartalmazza.Indokolt ezt bővebben idézni:
•„(1) Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat a Közösség területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagokat és afolyékony bio-energiahordozókat az a), b) és c) pontban említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítika (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat:
•A (2) bekezdés arányokat rögzít, majd a (3) bekezdés már alapvetően új gondolatokra hívja fel a figyelmet:
•“(3) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra figyelembe vett bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók nemállíthatók elő a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő földterületekről, azaz olyan földterületekről származónyersanyagból, amelyek 2008. januárjában vagy azt követően az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterülettovábbra is ilyen besorolású-e:
•a) elsődleges erdő és egyéb erdős terület, azaz őshonos fajokból álló erdő és egyéb erdős terület, ahol nem láthatók emberi tevékenységegyértelmű jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben;
•b) kijelölt területek:
•i. törvény vagy az érintett illetékes hatóság által természetvédelmi célokra kijelölt területek; vagy
•ii. ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt, nemzetközi megállapodások által elismert területekvagy olyan területek, amelyek kormányközi szervezetek vagy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által készített jegyzékekbenszerepelnek, a 18. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban való elismerésükre isfigyelemmel;
•hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal;
•c) nagy biodiverzitású gyepterület:
•...
•a) vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület;
•b) összefüggő erdőterület, ...
•c) egy hektárnál nagyobb kiterjedésű földterület öt méternél magasabb fákkal és 10–30 % közötti lombkorona-fedettséggel...
EU
•Minden olyan harmadik országra és tagállamra vonatkozóan, amelyekbőljelentős mennyiségű, a Közösségben felhasznált bioüzemanyagokhozszükséges nyersanyag származik, megállapítják, hogy az adott országmegerősítette és végrehajtotta-e a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)valamennyi alábbi egyezményét:
•- egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról (29. sz.),
•- egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről(87. sz.),
•- egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinekalkalmazásáról (98. sz.),
•- egyezmény a férfi és női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járóegyenlő díjazásáról (100. sz.),
•- egyezmény a kényszermunka felszámolásáról (105. sz.),
•...
•- a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv;
•- a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközikereskedelméről szóló egyezmény.”
Értelmezés
Bartus-Szalai szerzőpár (BARTUS Gábor – SZALAI Ákos: Környezetgazdaságtaniproblémák elemzése, Közpolitikai eszközök és joggazdaságtani magyarázatok,Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pázmány Law Working Papers 2012/42, 221-222. old., http://www.plwp.jak.ppke.hu/)
•“Látható tehát, hogy a „fenntartható fejlődés” vagy a „fenntartható társadalom” fogalmainak nincs egy mindenki által ugyanolyan módonértelmezett es elfogadott jelentése. A különböző értelmezéseket a következőképpen tipologizálhatjuk:
•Környezetvédelem 2.0” – A fenntartható fejlődés egy magasabb szintre emelt környezetvédelem, ahol (a)elsődleges a természeti erőforrások jövő generációi számára való megóvása, de (b) a természeti tőke megőrzése már nem csak ahagyományos környezetvédelmi technológiákkal folyik, hanem elsődlegesen a gazdaságpolitikai, társadalmi célok megváltoztatásával (pl.a gazdasági növekedés elutasításával).
•„Potpourri” – Különösen az európai uniós vagy tagállami kormányzati fenntarthatósági stratégiákra jellemző, hogy azok márlétező vagy éppen tervezett szakpolitikai stratégiák aggregátuma, összefésülése. Itt tehát a fenntartható fejlődés címke tényleges politikaitartalma pusztán annyi, hogy a különböző szakpolitikák (éghajlatvédelem, mezőgazdaság, vízgazdálkodás, oktatás, közlekedés, stb.)összehangolásra kerülnek, valamint a fenntarthatósági beszédmódra lefordítottakká válnak.
•„Humanista/utópikus svájci bicska” – Különösen az értelmiségi gondolkodásmódra, valamint egyescivil szervezetek megközelítési sajátossága a fenntartható fejlődésre mint a világ összes problémájának megoldási receptjére hivatkozni.Ebben az esetben a fenntarthatósági politikának tartalmaznia kellene minden rendű és rangú válság, probléma megoldásának egyeztetetttervét. A fenntarthatósági politika kívánatos eredménye pedig a konfliktusok nélküli világ, amelyben minden ember (ide értve a még megsem születetteket is) harmóniában él egymással.
•„Az Észak-Dél pénzügyi transzfer sürgetésének lingua franca-ja” – ... Afenntartható fejlődés itt olyan szókapcsolattá válik, amelynek egy-egy tagja az eltérő fejlettségű országcsoportok vesszőparipájává válik.... Így alakul ki a képlet: környezetvédelem magasabb szinten (pl. „zöldgazdaság”) + a szegény országok pénzügyi támogatása =fenntartható fejlődés. Ez a fajta megközelítés uralta az egyébként szinte eredménytelenül véget ért „Rio+20” ENSZ-konferenciát (Rio deJaneiro, 2012. június 20-22.) is.
•„Az antikapitalizmus titkos kódja” – A szocializmus 1980-90-es évekbeli bukása után akapitalizmus kritikusai számára a fenntarthatósági narratíva biztosított vivőanyagot mondanivalójuk újrafogalmazására. ...”
Értelmezés
Fenntartható fejlődés =
(nemzedékek közötti méltányosság +nemzedéken belüli méltányosság)
x
integráció
(Virginia Barrall, 2012)
Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) preambulum
•„MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggelminden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
•...
•Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, amagyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medencetermészet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősségetviselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásainkgondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékekéletfeltételeit.”
N) cikk „(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntarthatóköltségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.”
Q) cikk: „(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése ésmegőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekébenegyüttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.”
A P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és avízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok,valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynekvédelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése azállam és mindenki kötelessége.”
NFFS 2012
A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója - NemzetiFenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 (OGY. hat. tervezet, 2012.május) www.nfft.hu
„A fenntarthatóságnak négy alapelvét lehet azonosítani:
•a korlátok elve: az emberi gazdaság az ökoszférában gyökeredzik. Afenntarthatóság, mint olyan attól függ, vajon tudjuk-e biztosítani, hogy azemberi gazdaság elég alacsony szinten maradjon, hogy lehetővé tegye azegészséges életfenntartó rendszerek működését;
•az eszközök és célok elvét: a természeti erőforrások és a gazdaságeszközértékkel bír a társadalom végső céljának betöltésében. A gazdaságinövekedés nem értelmezhető öncélként, hanem olyan eszközként, amelysegíthet abban, hogy elérjük végső céljainkat, mint az emberiség jól-léte ésszabadsága;
•az igények elve: minden rendszernek, minden embernek vannak minimálisigényei, annak érdekében, hogy fennmaradjon. Ezen nem korlátozhatóigények teljesítendőek és nem bővíthetők;
•a komplexitás elve: a rendszerek komplex magatartást igényelnek,mégpedig a többrétegű stabil egyensúlyi és a nem-lineáris magatartásokonkeresztül, és hajlamosak összeomlani, ha elérték a lehetséges határokat.”
NFFS 2012
•A fenntartható fejlődés az ember boldog ésértelmes életvitelének előmozdítását és a közjókiteljesítését célozza úgy, hogy az emberitevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül maradnak, ésa gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmiés gazdasági erőforrások terén gondoskodunkezek megfelelő mennyiségi és minőségiállapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetvejavításáról.
NFFS 2012
Alulról haladva négy döntési, és egyben felelősségi szintetérdemes elkülöníteni:
i. Egyéni döntések.
ii. Családi döntések.
iii. Nem kormányzati (köztes) intézmények döntései.
iv. Kormányzati döntések. ...A kormányzatnak továbbikiemelten fontos funkciója azoknak a közösen használterőforrásoknak a fenntartása, amelyek jellemzően sokembert, gyakran az egész nemzetet érintik. Ide tartoznaka nyelv, a kulturális örökség;
•bizonyos természeti javak; de számos alapvetőenmagánhasznot hozó erőforrás
•bizonyos aspektusai is (pl. egészségügy, közoktatásmint a társadalmi összetartozás
•(kohézió) és gazdasági növekedés motorja).
NFFS 2012
Négy alapvető erőforrás: az emberi (humán), a társadalmi, a természetiés a gazdasági erőforrások
Emberi erőforrások Magyarország népessége veszélyes ütembenfogy. ...egészségi állapota is rosszabb, ... a regionálisegyenlőtlenségek, ... szegénység, a társadalmi kirekesztettség.
Társadalmi erőforrások ... meglehetősen ellentmondásos,....
Természeti erőforrások ... Magyarország területe természetesökoszisztéma-szolgáltatásainak mintegy 90%-át már elvesztettük, ...
Gazdasági erőforrások ... Magas ugyanakkor a magyar gazdaságnemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól valófüggése, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul..... A közösségi infrastruktúra helyenként rendkívül lepusztultállapotban van, s nemzetközi összehasonlításban alacsony avállalkozások K+F és innovációs tevékenysége, továbbá afoglalkoztatottság szintje. A közkiadások legnagyobb tételét jelentőjóléti rendszer (az életpálya-finanszírozás intézménye) isfenntarthatatlan, jelentős rejtett (implicit) adósságot hárít a jövőnemzedékekre.
NFFS 2012
A négy alapvető nemzeti erőforrás területén a célokrendszere a következő.
Emberi erőforrások
•Demográfia
•Egészség
•Tudás
•Társadalmi kohézió - Leszakadó csoportok integrációja
Társadalmi erőforrások
•A bizalom infrastruktúrájának erősítése
•A munka társadalmi körülményei
•A családi értékek erősítése
•A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatásokfejlesztése
NFFS 2012
Természeti erőforrások
•Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások
•Az embert érő környezeti terhelések csökkentése
•Nem megújuló természeti erőforrások
Gazdasági (fizikai) erőforrások
•Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása
•A vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatásbővítése
•Költségvetési politika
•Életpálya-finanszírozás:
Utódaink érdekei érvényesítésének lehetséges különös intézményimegoldásait három típusba sorolhatjuk:
•a jövő nemzedékek megszemélyesítése;
•alkotmányos és egyéb intézményi korlátok felállítása;
•automatikus szabályozó mechanizmusok beépítése.
KSH 2013
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012
•15. szennyvíztisztítási index
•17. belterületbe vont föld és hasznosítási arányok
•22. belvíz
•28 természetvédelmi védettség
•32 hulladék
•34 hasznosítás
•37 környezeti ráfordítások
•39 népesség
•43 városi népesség
•44 aktív népesség
•57 fogyasztási kiadások megoszlása
•73 halálokok
•84 régiók gazdasági eltérése
•92 K+F
NFFS háttér
•1. HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓSÁG
•2. GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁG
•3. VONZÓ VIDÉKI VILÁG
•4. ÉLHETŐ VÁROSOK
•5. ÉRTÉKŐRZŐ, DIVERZIFIKÁLT GAZDÁLKODÁS
•6. GONDOSSÁG ÉS ÖNZETLENSÉG
•7. ETIKUS MŰKÖDÉS
•8. TUDATOS ÉLELMISZER TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS
•9. TERMÉSZETMEGŐRZŐ TÉRSÉGFEJLESZTÉS
•10. ÖKOLOGIKUS FEJLESZTÉSEK
•11. SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS, MINIMALIZÁLÁS
•12. TOVAGYŰRŰZŐ HATÁSOK MINIMALIZÁLÁSA
•13. DEMATERIALIZÁCIÓ
•14. ÚJRAHASZNOSÍTÁS – ERŐFORRÁS HATÉKONYSÁG
•15. TAKARÉKOSSÁG A KIMERÜLŐ KÉSZLETEKKEL
•16. ÉRTÉKVÉDŐ GAZDÁLKODÁS A MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOKKAL
•17. ÁGAZATI INTEGRÁCIÓ
•18. INTEGRÁLT TERMÉKPOLITIKA
•19. DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSEK
•20. „TERMELJ HELYBEN, FOGYASSZ HELYBEN”
•21. „DOLGOZZ HELYBEN”
•22. MINŐSÉGI TERMÉKEK, INNOVÁCIÓ
•23. TÉRSÉGEN BELÜLI TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
•24. HELYI ÖKOSZOCIÁLIS ÉRDEKELTSÉG ÉS TÁRSADALMIFELELŐSSÉG VÁLLALÁS
•25. TÁRSADALMI MÉLTÁNYOSSÁG
•26. TUDÁSALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS
•27. TÁRSADALMI KOHÉZIÓ
•28. SZOLIDARITÁS, TERÜLETI KOHÉZIÓ
•29. NEMZEDÉKEK IGAZSÁGOSSÁG ÉS TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG
•30. TÁRSADALMI PARTICIPÁCIÓ
EU 7EAP
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2020-ig tartóidőszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról
„Jólét bolygónk felélése nélkül”
2. cikk
•(1) Az Európai Unió az alábbi célok teljesítése érdekében hajtja végre a programot:
•a) az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése;
•b) erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása;
•c) az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint azegészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól;
•d) az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása;
•e) a környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása;
•f) a környezet- és éghajlat-politikai beruházások megvalósulásához szükségesfeltételek megteremtése és megfelelő árképzés garantálása;
•g) a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikaikoherencia növelése;
•h) az uniós városok fenntarthatóságának növelése;
•i) a regionális és globális környezeti kihívások eredményesebb uniós kezelése.
EU 7EAP
52. Az uniós polgároknak a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint azegészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól való megóvásaérdekében a programnak biztosítania kell, hogy 2020-ra:
•a) az Európai Unióban a levegő minősége jelentősen javuljon;
•b) az Európai Unióban a zajszennyezés jelentősen csökkenjen;
•c) az Európai Unióban mindenhol szigorú előírások garantálják a polgárokivó- és fürdővizének biztonságát;
•d) eredményes intézkedések történjenek a vegyi anyagok együttes hatásaés az endokrin diszruptorokkal kapcsolatos biztonsági aggályok tárgyában,és sor kerüljön a veszélyes anyagok – köztük a termékekben lévő anyagok– használatával kapcsolatos környezeti és egészségi kockázatokfelmérésére és minimalizálására;
•e) eredményes intézkedések történjenek a nanoanyagokkal kapcsolatosbiztonsági aggályok tekintetében, egy a különböző szabályozásokonvégigvonuló egyöntetű megközelítés részeként;
•f) döntő előrelépés történjék az éghajlatváltozás hatásaihoz valóalkalmazkodásban.
EU 7EAP
63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznánakmaximalizálása érdekében a program biztosítani fogja,hogy 2020-ra:
•a) egyértelmű információk álljanak az uniós polgárokrendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásánakmódjáról;
•b) javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyagvégrehajtása;
•c) valamennyi közigazgatási szinten fokozottabbanbetartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen abelső piac versenyfeltételeinek egyenlősége;
•d) az állampolgárok bizalma megnőjön az unióskörnyezetjog iránt;
•e) érvényesíthető legyen az állampolgárokat ésszervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve.
EU 7EAP
8. sz. kiemelt célkitűzés: az Európai Unió városainakfenntarthatóbbá tétele
•87. Az Európai Unióban nagy a népsűrűség, és 2020-ravárhatóan az uniós lakosság 80%-a városi ésvároskörnyéki területeken fog élni. ... A városokkörnyezeti hatása ráadásul messze túllép fizikaihatáraikon, ...
•88. A városok nagy része ugyanazoktól a környezetiproblémáktól szenved: rossz levegőminőség, nagyfokúzajszennyezés, üvegházhatású gázkibocsátás, vízhiány,árvizek és viharok, szennyezett helyszínek,rozsdaövezetek és hulladék. Ugyanakkor az EurópaiUnió városai diktálják a városi fenntarthatóság normáit,és gyakran járnak élen a környezeti kihívások innovatívmegoldásában ...
EU 7EAP
91. Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tételeérdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra:
•a) az Európai Unió városainak többsége a fenntarthatóvárostervezés és –rendezés érdekében célirányospolitikát hajtson végre;
•Ennek feltétele különösen, hogy:
•a) a városok környezeti teljesítményének értékelésecéljából, a gazdasági és társadalmi hatásokfigyelembevételével kritériumrendszer kerüljönmeghatározásra és elfogadásra;
•b) a városok tájékoztatást kapjanak a városifenntarthatóság javítását szolgáló intézkedésekfinanszírozásáról, és ilyen finanszírozáshoz juthassanak.