Tanulás és tudás a szervezetben
„Hol az Élet, mely életünkben elveszett?
Hol a bölcsesség, mely tudásunkbanelveszett?
Hol a tudás, mely ismeretünkbenelveszett?” (T. S. Eliot: kórusok a„Sziklából”)
Változások aszervezetelméletekben
kompetencia alapúvállalatelméletek
Vállalat tudás együttes
Vezetés: főleg tudás- éstanulásmenedzsment
Tanulás fogalma
•Tanulásról akkor beszélünk,ha tapasztalatainkeredményeként amagatartás viszonylagtartós változása következikbe
A tanulás főbb elméletimegközelítései
•A klasszikus kondicionálás
•Az operáns kondicionálás
•A komplex tanulás
A tanulás asszociációkonkeresztül történik
Annak felismerésén keresztül,hogy bizonyos eseményekbekövetkezése együtt jár
Operáns kondicionálás
Effektustörvény:
A jutalmazott viselkedéselőfordulásánakvalószínűsége megnő, abüntetetté viszont csökken
Formálás: A jó iránybamutató kezdeti lépésekjutalmazása
Elsődleges (szükséglet) ésmásodlagos megerősítők(ingerek, amelyek jelzik azelsődleges megerősítőbekövetkezését)
Szociális tanuláselmélet
Egyéni aktivitás, kognitív folyamatokszerepe
Alapfolyamat: mások viselkedésénekmegfigyelése, utánzás (empátiáskészség, attitűdök, szociáliskészségek), modellezés
Feltételei
felfigyelés a modellező személyre
Információ
Készségek, képességek („B. Beckerattól még nyugodtan alszik, hameghallja, hogy vettem egyteniszütőt”)
Pozitív megerősítés
Szocializáció
A komplex tanulás
A világ gondolati leképezésementális reprezentációk
Gondolati műveletek
Gondolati szimulációk tanulásalapjai
Modellalkotás szelektivitás
Információk elhagyása éshozzátevése
KOGNITÍV TÉRKÉPEK
Egyedi tapasztalatok, hiedelmek, nyelv,értékek, feltevések
Tudatos – tudattalan tanulás
•Tudattalan hozzá nem értés(unconscious incompetence)
•Tudatos hozzá nem értés(conscious incompetence)
•Tudatos hozzáértés (consciouscompetence)
•Tudattalan hozzáértés (unconscious competence)
CÉL
A tanulás korlátai: „Gondolkodni könnyű,cselekedni nehéz, de a legnehezebb dolog a világongondolatainkat megvalósítani” Goethe
Vallott elmélet Követettgyakorlat
(espoused theory) (theory-in-use)
JELENTŐS KÜLÖNBSÉG
A követett gyakorlat alapvető értékei(governing value)
saját kontrol érvényesítése
Nyereség maximalizálás
Veszteség minimalizálás
Negatív érzések elfojtása
Racionalitás- célelérés
„A tudás hatalom”
Akkor miért nem akönyvtárosokkormányozzák a világot?
•Adat
•Információ
•tudás
A tudás definíciója
•Davenport és Prusak (2001. 21.o.) „[…] körülhatárolttapasztalatok, értékek éskontextuális információkheterogén és folyton változókeveréke; olyan szakértelem,amely keretet ad újtapasztalatok, információkelbírálásához és elsajátításához,s a tudással rendelkezőkelméjében keletkezik éshasznosul.”
A tudás…
•A fejekben lakik
•Átadását nehéz tetten érni
•Nehéz átadhatóváformálni
•Forrása az ember a magaösszetettségével éskiszámíthatatlanságával
Polányi Mihály: a hallgatólagostudás
„Többet tudunk,mintamennyit eltudunkmondani.”
Polányi (1964).
Explicit, artikulálható tudás
Hallgatólagos
tudás,személyes
A rejtett tudás átadása
bizonyos szögűegyensúly-hiány esetén,ennekirányábanolyan kanyartkell tennünk,hogy enneksugara (r)arányoslegyen asebesség (v)négyzetével
A rejtett tudás átadása
•rámutatással történődefiniálással
•feltétele a
tanuló értelmesegyüttműködése
•A szakadékot (amit nemtudunk elmondani) atanuló személy értelmeerőfeszítésével áthidalja.
Ikurijo Nonaka
•a tudás„visszaigazolt,tiszta hit”
•dinamikus
•Kontextusai-ban létezik
Tudásspirál
I. Nonaka
•a tacit tudás személyhez kötött,
•nehezen verbalizálható (sennek megfelelően nehezenközvetíthető),
•tevékenységhez és konkréttapasztalatokhoz kötött.
•kognitív képességek,
•hiedelmek, az intuíció,
•mentális modellek
•gyakorlati képességek is (pl.ügyesség, know-how).
Nonaka és Takeuchi a rejtetttudásról
•A szervezeti tudás 80 %-aimplicit jellegű
•A versenyelőny jelentős részétebből származtatják
•A tudásmenedzsment fontosterülete
A hallgatólagos tudás lényege
Tudás
fajta
Lénye-ge
Eszközök
Inter-akció
Tanulástípusa
csatorna
Explicit
Formálisképesí-tések
Formalizá-lás
Infor-mációktováb-bítása
oktatás
Kommunikációstechnológiák
Hallgatóla-gos
Kultúra
Normák,mentálismodellek
Kom-muni-káció
Szociali-záció
Személyeskapcsolatok
A tacit tudás jellemzői
•A tudatosság hiánya jellemzi,főleg munkatapasztalatbólszármaztatható.
•Figyelem és szándékosságnélkül jön létre.
•Komplex tulajdonságokkalrendelkezik.
•A flexibilitás hiány jellemzi,nehéz közvetíteni.
A tacit tudás jellemzői
•Időnként jellemzi amegfelelőség és korrektséghiánya. Amiből következik,hogy a növekvő szakmaitapasztalat során olyanimplicit tudás ésheurisztikák is felépítésrekerülhetnek, amelyekhamisak, esetleg csakspeciális szituációkbanérvényesek.
A tacit tudás jellemzői
–A rejtett tudás externalizálásánakés továbbadásának mindenformája az adott személyhajlandóságán múlik. Számostényező megakadályozhatja ezt.Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni?
–Nem világos, hogy mi történik azimplicit tudás jellegzetestulajdonságaival az externalizálásalatt, illetve azt követően. Pl. az azimplicit tudás, ami kritikushelyzetekben gyors reagálást vonmaga után, vajon explicitté téve ishasonló minőségű és gyorsaságúviselkedést eredményez?
A tudásátadás kultúrája
A tudásátadást akadályozókulturális tényezők:
•A bizalom hiánya
•Kulturális különbségek
•Idő és találkozóhely hiánya
•A befogadók abszorpciósképességének hiánya
•A hit, hogy a tudásmeghatározott csoportokelőjoga
•Intolerancia a hibákkal és asegítségkéréssel szemben
Lehetséges megoldások
•Kapcsolatok, bizalomkiépítése személyestalálkozásokon keresztül
•Közös alap kialakításaeszmecserékkel,csapatmunkával, stb.
•Vásárok, társalgók,konferencia beszámolók,stb.
Lehetséges megoldások
•Rugalmasság, idő atanulásra, a kreativitáselvárása
•A gondolatok minőségefontosabb az ismeretforrásrangjánál
•A kreatív hibák elfogadásaés az együttműködésjutalmazása
Szervezeti tanulás
•kollektívinformációfeldolgozásifolyamat
•Eredménye: a rendszertudáskészlete a környezetmegfelelő képét alkotjameg
•Következmény: lépéstartása környezet változásaival
Tanuló kultúra (Schein)
•A szervezet környezetkapcsolatban a szervezetdominanciája
•Proaktív és problémamegoldómagatartás
•A realitás és az igazságpragmatikus felkutatása
•Az emberi természetalapvetően jó
Tanuló kultúra (Schein)
•Mind az individualizmus,mind a kollektivizmusmegfelelő
•Mind a parancsoló, mind abevonó rendszerekmegfelelőek, ha bizalmonalapulnak
Tanuló kultúra (Schein)
•A legjobb a középtávúidőegység
•Pontos és relevánsinformációk szabadáramlása
•Feladat- éskapcsolatorientáltság
•Lineáris és egyszerű okokhelyett többféle okozatiságés túldetermináltság
A tanuló szervezet jellegzetességei„Idea és követelmény” (Szabó k.)
•Tudáskészlet meghatározószerepe
•Az eredmény számít, nagyfokúelkötelezettség
•Duplahurkú tanulás
•Információ gazdag, inspirálókörnyezet
A tanuló szervezet jellegzetességei„Idea és követelmény” (Szabó k.)
•A tanulásmagtevékenység ésintézményesül
•Együttműködés,tudásmegosztás
•A környezetnél gyorsabbváltozás
•Diverzitás, kísérletezés,fejlődés
Mit jelent mindez a VÁLLALATOK MODELLJEszempontjából?
20. SZÁZADI
CÉLVEZÉRELT
ÁRKÖZPONTÚ
TERMÉKMINŐSÉGRE ÉPÍT
TERMÉKKÖZPONTÚ
RÉSZVÉNYESKÖZPONTÚ
PÉNZÜGYI IRÁNYULTSÁGÚ
HATÉKONY, STABIL
HIERARCHIKUS
GÉPSZERŰEN MŰKÖDŐ
FUNKCIONÁLIS
MEREV, ELKÖTELEZETT
HELYI, REGIONÁLIS, NEMZETI
VERTIKÁLISAN INTEGRÁLT
21. SZÁZADI
VÍZIÓVEZÉRELT
ÉRTÉKKÖZPONTÚ
TQM -RE ÉPÍT
FOGYASZTÓKÖZPONTÚ
ÉRINTETT /STAKEHOLDER/ KÖZPONTÚ
SEBESSÉGIRÁNYULTSÁGÚ
INNOVATÍV, VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ
LAPOS, MEGHATALMALMAZOTTAKRAÉPÍTŐ
INFORMÁCIÓ ALAPÚ
FUNKCIÓKAT ÁTSZELŐ
RUGALMAS, TANULÓ
GLOBÁLIS
HÁLÓZATSZERŰ, KÖLCSÖNÖSEN FÜGGŐ
A Pennsylvaniai Egyetemen 1996-ban végzett kutatások eredménye
Kihívások a gazdaságelmélettelszemben
Termelésiténye-zőkrevonatkozóelőfelte-vések
Axiómák
Szűkösség,korlátozotterőforrá-sok
Magatar-tásielőfeltevés
Stabilpreferen-ciák,egyértel-műrangsoro-lás,racionalit-ás
21. sz.i kihívások
Az információ, azazegy elvben korlátlanerőforrás kerülelőtérbe
Gyorsan változópreferenciák,heurisztikák, hüvelykujjszabályokalkalmazása akomplexitás kezelésre