Az Európai Unió intézményeineknyelvi rendje
Hivatalos nyelv, munkanyelv, hitelesnyelv
Az Európai Unióról szóló szerződés 55. cikke:
E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol,bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír,lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál,román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, ésamelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyikeegyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányánakirattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíróállam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
Hivatalos nyelv, munkanyelv, hitelesnyelv
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
342. cikk
(az EKSz. korábbi 290. cikke)
Az Unió intézményeinek nyelvhasználatára vonatkozószabályokat, az Európai Unió Bíróságának alapokmányábanfoglalt rendelkezések sérelme nélkül, a Tanács határozza megegyhangúlag elfogadott rendeletekben.
1. számú rendelet
Az Unió intézményeinek hivatalos nyelvei ésmunkanyelvei….
23 nyelv
Nem definiálja, hogy mi a hivatalos, illetve munkanyelvfogalma
A hivatalos és munkanyelvek köre egybeesik
A hivatalos nyelv feltehető tartalma: kifele irányulókommunikációban, illetve hivatalos okiratok (jogszabályok)esetében
Munkanyelv: amit az uniós intézmények alkalmazottaihasználnak (a gyakorlat értelemszerű szűkítést kíván)
1. számú rendelet
„Azok az okmányok, amelyeket egy tagállam, vagy atagállamok valamelyikének joghatósága alá tartozó személy aKözösség intézményeinek küld, a feladó választása szerint ahivatalos nyelvek bármelyikén készülhetnek. A válaszugyanazon a nyelven készül.”
Külső kommunikáció
1. számú rendelet
„Azokat az okmányokat, amelyeket a Közösség valamelyintézménye küld egy tagállamnak vagy a tagállamokvalamelyikének joghatóságan alá tartozó személynek, az adottállam nyelvén kell megszövegezni”
Külső kommunikáció
1. számú rendelet
„A rendeleteket és az egyéb általánosan alkalmazandódokumentumokat a hivatalos nyelveken kell megszövegezni.”
Egyéb általánosan alkalmazandó dokumentum = irányelv,határozat, nemzetközi megállapodás
Nem ilyen: bizonyos tagállamnak, személynek címzetthatározat, belső dokumentumok
„Az Európai Unió Hivatalos Lapját a hivatalos nyelveken kellközzétenni.”
Külső kommunikáció
1. számú rendelet
„A Közösség intézményei eljárási szabályzataikban kiköthetik,hogy meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni”
Általában nem jelenítik meg eljárási szabályzatukban, hogy milesz a tényleges munkanyelv
Belső kommunikáció
Nyelvi egyenlőség
Kiindulási elv: minden tagállam legalább egyik hivatalosnyelve egyúttal az EU hivatalos nyelve is
Probléma: a több hivatalos nyelvvel bíró tagállamok esetébena „második” hivatalos nyelv uniós hivatalos nyelvként valóelismerése (máltai 2004-ben 2007-ig tartó derogációsidőszakkal, ír 2007-ben 2012-ig tartó derogációs időszakkal )
A folyamatos bővítésekkel az újabb nyelvek egyre nagyobbterhet róttak az Unió intézményeinek működőképességére
Ugyanakkor a kisebb nyelvek „öntudatra” kaptak, hogymegjelenjenek európai szinten (máltai, ír)
A hivatalos nyelvek számánakalakulása
1958 4 német, francia, holland, olasz
1973 6 + angol, dán
19817 + görög
19869 + spanyol, portugál
199511 + svéd, finn
200420 + cseh, észt, lengyel,lett,litván, magyar, máltai, szlovák, szlovén
200723 + bolgár, román, ír
Jogszabályok szövegezése
A jogszabályokat nem párhuzamosan szövegezik valamennyinyelven
Általában egy szövegezési nyelven készülnek (angol vagyfrancia)
A többi nyelvi változat a forrásnyelvi változatnak nem pusztafordítása, hanem egy egymást követő, váltakozó szakaszokbólálló rendszer eredményeként jönnek létre, szövegezésből,fordításból,illetve a szövegek tartalmi egybevetéséből állnak
A folyamat szereplői
A szöveg előállítói (bizottsági szakemberek, általában nemanyanyelvi ismerői a szövegezési nyelvnek)
Fordítók (Bizottság, Tanács, EP)
-Bizottsági fordítók: kb 1750 fő (BXL, Lux)
-Tanácsi fordítók: 700 fő (BXL)
-EP fordítók: 1200 fő (Lux)
Jogász-nyelvészek (a jogszabály elfogadása előtti fázisban összevetika különböző nyelvi változatokat)
-A Bizottság Jogi Szolgálatánál nyelvenként 2-3 fő
-A Tanács Főtitkársága jogi Szolgálatánál nyelvenként 3 fő
-Az EP-nél nyelvenként 3 fő
Olvasószerkesztők (a Kiadóhivatalnál)
A szövegezési nyelv változása 1997-2008
Szövegezési nyelv
1997
2004
2008
Angol
45%
62%
72%
Francia
41%
26%
12%
Német
5%
3%
3%
Egyéb
9%
9%
13%
Nyelvi változatok a rendes jogalkotásieljárásban – a Bizottság javaslata
A javaslatot a Bizottság illetékes főigazgatóságánakszakemberei készítik elő (általában nem anyanyelvűek)
Szakmai egyeztetés a főigazgatóságon belül (egy nyelv)
Szakmai egyeztetés a Bizottságon belül (egy nyelv)
Elfogadás a Bizottság által (nem kell, hogy valamennyi nyelviváltozat a Bizottság asztalán legyen)
Fordítás
A COM végleges dokumentum (javaslat) minden nyelvenrendelkezésre kell, hogy álljon
Első olvasat az EP-ben és a Tanácsban
Mindkét intézmény valamennyi nyelven megkapja a javaslatot
A Tanácsban a szövegezési munka általában egy nyelven folyik, afolyamatos nyelvi lekövetés esetleges
A tagállami munkacsoporti tagok tehetnek nyelviészrevételeket/fenntartásokat
Az EP-ben a parlamenti bizottság munkanyelvén dolgoznak
A módosításokat valamennyi nyelvre lefordítják
A jogász nyelvészek közvetlenül elfogadás előtt kapcsolódnak amunkába mindkét intézménynél. Feladatuk:
-Konzisztensek-e szövegek?
-Az adott nyelvi jogi nyelvezetének, terminológiájánakmegfelelnek-e
Első olvasat az EP-ben és a Tanácsban
Nehézségek:
-Az első olvasatos megállapodáshoz az kell, hogy az EPbefogadja a Tanács módosításait, illetve a Tanács támogatnitudja az EP módosításait (a tanácsi módosítási javaslatok EPmódosítók formájában öltenek testet)
-A trialógus egyeztetések általában egy (két) nyelvűek
-A tagállamoknak sokszor kevés idejük van a szövegek nyelviellenőrzésére, észrevételeik megtételeik megtételére
Második olvasat
Technikailag hasonlít az első olvasathoz
Rövidebb határidők állnak rendelkezésre
A Tanács fogadja el az utolsó szövegváltozatot (az elsőolvasatban az EP)
A jogász-nyelvészeknek az egyes intézményeknél aktívanegyütt kell működniük
A Kiadó Hivatalnál már csak hagyományos szerkesztésifeladatok jelentkeznek (elírás, helyesírás, stb.)
Az egyforma hitelesség problémája
Ha valamennyi változat egyformán hiteles, a többi változattólesetlegesen eltérő („rossz”) nyelvi változat is!
Európai Bíróság: a szöveg tartalmát a szabályozás céljából kelllevezetni (adott esetben a „rossz” változatba a helyes nyelviváltozatot bele kell érteni)
Elvileg a „többségi” elvnek nincs szerepe, de a gyakorlatbangyakran van
A helytelen nyelvi változatokat helyesbítéssel korrigálják(miért fontos, hogy „zsírszegény” és nem „félzsíros” tej)
Az egyforma hitelesség problémája
C-310/95. számú Road Air BV kontra Inspecteur der Invoerrechtenen Accijnzen ügy.
A vámtehertől mentes áruk fogalma kapcsán merült felértelmezési kérdés. A vonatkozó tanácsi határozat németváltozata tengerentúli megyékből érkező árukról (Warenaus…), míg a többi változat az onnan származó árukról (goodsoriginating in, importations originaires de stb.) szólt. A németszöveg önmagában nemcsak a tengerentúli megyékbentermelt vagy előállított árukra, hanem az onnan a Közösségterületére érkezők viszonylatában is értelmezhető lett volna,a Bíróság azonban a “többségi” értelmet rendelte alkalmazniés nem bocsátkozott rendszertani vizsgálatba.
Az egyforma hitelesség problémája
A C-428/02. számú Fonden Marselisborg Lystbådehavn ügy
A „jármű” kifejezés fogalmának értelmezése vált szükségessé a hatodikHÉA irányelv alkalmazásában. Az irányelv dán változatában szereplő„kjøretøjer” kifejezés kifejezetten a kerékkel rendelkező szárazföldiszállítóeszközöket jelentette. A dán nyelvi változaton felül a svéd, aholland és a görög nyelv használt olyan kifejezést, ami „szárazföldiszállítóeszközök” megjelölésére szolgált, a többi nyelvi változat azonbanolyan kifejezéseket tartalmazott, melyek magukba foglalták aszállítóeszközöket általában, beleértve a légi járműveket és a hajókat.
A Bíróság ítéletében a szabályozás általános rendszerére és céljára utalva,a nyelvtani értelmezés teljes mértékű figyelmen kívül hagyásával úgydöntött, hogy az érintett rendelkezést nem lehet szűken értelmezni,hanem úgy kell, mint ami magában foglal valamennyi szállítóeszközt, ahajókat is beleértve.
Az egyforma hitelesség problémája
A C-261/08. számú ügy
Az 562/2006/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése tekintetében aspanyol változat tért el a többitől. A bekezdés szerint amennyiben aharmadik országbeli állampolgárok úti okmányaiban nem szerepel abeléptető bélyegző lenyomata, az illetékes nemzeti hatóságokvélelmezhetik, hogy az úti okmány birtokosa nem felel meg, vagy márnem felel meg az adott tagállamban való tartózkodás időtartamáravonatkozó feltételeknek. Amennyiben pedig ezt a vélelmet nem döntikmeg, a rendelet spanyol változata szerint az illetőt a nemzeti hatóságok„ki fogják utasítani” az országból, míg az összes többi nyelvi változatban akiutasítás pusztán lehetőségként és nem kötelezettségként jelenik meg. ABíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy kizárólag a spanyol verzió sugall atöbbitől eltérő tartalmat, ezért a többi nyelvi változatból lehetséges ajogalkotó tényleges szándékára következtetni.
Kihirdetés elmaradása
A kihirdetés akár egyetlen nyelven való elmaradásaérvénytelenné teszi a jogi aktust
A csatlakozáskor ki kellett hirdetni az akkor hatályosvalamennyi uniós jogi aktust az új nyelveken. Ez nem történtmeg 2004. május 1-én
Hogyan érinti a ki nem hirdetett aktusok érvényességét,alkalmazhatóságát a kihirdetés elmaradása?
C-161/06. számú Skoma-Lux ügy: az újonnan csatlakozottországok nyelvén szabályszerűen közzé nem tett jogi aktusoknem érvényesíthetőek az új tagállam jogalanyaival szemben
Megoldások a minél jobb nyelviminőségű szövegek előállítására
Együttműködés a tagállami adminisztrációval (e-mailrendszer, központi kapcsolattartó, szakértői lista). Bestpractices: Svédország, Finnország
Együttműködés az intézményi szereplők között (formalizált,nem formalizált). ELISE rendszer (elektronikusan követhető,hogy az adott szövegváltozatba ki, mit, miért írt bele)