ANALITIKUSSZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
2011
Kroó Adrienn PhD hallgató
Szél Dávid, PhD hallgató
Tematika
1. A pszichoanalízis társadalmi, kulturális és tudományosgyökerei
2. Pszichoanalízis és antropológia
3. Hatalom, trauma, interszubjektivitás: Ferenczi Sándorírásainak szociálpszichológiai vonatkozásai
4. Freud tömegpszichológiája
5. Freud vallás- és kultúrakritikája
6. A freudi szexualitás-elmélet és a "társadalmi nem"problémája
7. Erich Fromm analitikus szociálpszichológiája és WilhelmReich munkássága: Freudomarxizmus és szexuálpolitika
8. A frankfurti iskola főbb törekvései és a „tekintélyelvűszemélyiség”
9. Pszichoanalízis, migráció, identitás
10. Identitás, szelf, narratívum
11. Trauma, emlékezés és történelem
ANALITIKUSSZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
Mi az analitikus szociálpszichológia?
Hogyan függ össze a pszichoanalízis ésszociálpszichológia?
PSZICHOANALÍZIS ÉSSZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
pszichoanalízis és a szociálpszichológia
érintkezési pontjai Freud és nyomában
számos követője foglalkozott társadalomlélektanikérdésekkel
pszichoanalízis óriási hatást gyakorolt a huszadikszázad társadalomtudományi gondolkodására
szubjektum, mint érintkezési pont
modern szociálpszichológia: „a kollektív alany helyétátvette az individuális szubjektum, amely egy tagoltszociális mátrix részeként interakcióba lépkörnyezetével” (Erős Ferenc)
pszichoanalízis: az egyéni szubjektumpszichológiája; mint élettörténetileg orientáltpszichológia kezdettől fogva tekintettel van azokra atársas feltételekre, amelyek között az egyénélettörténete kibontakozik
A pszichoanalízis tudománytörténeti éstársadalmi kontextusa
Előzmények:
Felvilágosodás (XVIII. sz.): racionalitás, értelem, tudás
empirista hagyomány, pozitivizmus: megfigyelés és atapasztalat, természettudományos megismerés
Második ipari forradalom (1870-1914):
technológia, gazdaság és az oktatás fejlődése
tudomány pszichológiai tudományok fejlődése(neurológia, akadémiai pszichológia,
pszichopatológia, biofizika, pszichofizika,
szexológia) és modern pszichiátriai
intézmények: Burghölzli, Salpetriére,
Bellevue
A pszichoanalízis tudománytörténeti éstársadalmi kontextusa
A pszichiátria XIX.sz.-i fejlődése:
Intézményesülése modern elmegyógyintézetek, lelki bajokmedikalizálódása
Felvilágosodás kori pszichiátria célja: „normális” értelmifolyamat visszaállítása (univerzális) az asszociációkújraszervezésével, majd a gyógyító személy tekintélyének,szerepének felismerése (Benjamin Rush)
Pinel leveszi aláncokat azelmebetegekről apárizsi Bicetre-ben(1793)
A pszichoanalízis tudománytörténeti éstársadalmi kontextusa
XIX. sz. eleje: felvilágosodáskoriasszociácionizmus meghaladása:
Romantika: képzelet szerepe,
magnetizmus (hipnózis előfutára)
érzelmek szerepe
Szomatikus model: F.J. Gall –
frenológia pszichés tulajdonságok
agyi lokalizációjának előfutára
A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia
Freud (1856-1939) serdülőkora: kiegyezés
utáni időszak, liberális kormány,„esélyegyenlőség”
1873: gazdasági válság az osztrák
liberalizmus politikai és világnézeti
veresége, bűnbakképzés
1890-es évek: a pszichoanalízis keletkezése és
a liberalizmus összeomlása, keresztényszocializmus, nacionalizmus, és
antiszemitizmus térhódítása
1895: Karl Lueger populistakeresztényszocialista politikus lesz
Bécs polgármestere
antiszemita, bevándorlás korlátozása,
infrastruktúra fejlesztése
A pszichoanalízis társadalmi kontextusa Osztrák-Magyar Monarchia
identitásválság: társadalmiszorongás, de kulturális virágzás bécsi modernizmusimpresszionizmus, szecesszió,klasszikus zene, pszichoanalízis
fennálló politikai, erkölcsi ésesztétikai normák elleni tiltakozás
posztmodern narratív identitáskialakítása, osztrák polgárságvisszavonulása a „kertbe” (HanákPéter): belső pszichébe, fantáziába,álomba; “vidám apokalipszis”(Herman Broch)
Freud és a századvégi Bécs
Szeretett és gyűlölt város
nagy hatással Freud tudományos és személyesfejlődésére
A pszichoanalízis, mint speciális bécsi jelenség?
„A szellemes megjegyzés úgy hangzik, hogy a pszichoanalízis,illetve az az állítás, hogy a neurózisok a nemi élet zavarairavezethetők vissza, csak Bécsben keletkezhetett, az érzékiségés erkölcstelenség oly légkörében, mely más városoktólidegen, és hogy a pszichoanalízis egyszerűen ezeknek akülönleges bécsi viszonyoknak a tükörképe, úgyszólvánelméleti kivetítése. […]
De Bécs városa méghozzá meg is tett minden telhetőt, hogyrészességét a pszichoanalízis keletkezésében megtagadja.Nincs az a hely, ahol az analitikus oly erősen érezhetné atudós és művelt körök ellenséges közömbösségét, mintBécsben.”
Sigmund Freud: A pszichoanalitikus mozgalom története (1914)
C. Schorske: A bécsi századvég (borító)
Sigmund Freud (1856-1939)
Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz
S. Freud:
Önéletrajzi írások
E. Jones: Sigmund Freud
élete és munkássága
F. J. Sulloway:
Freud, a lélek biológusa
Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz
1856 Freiberg (Morvaország)
Apja: Jakob Freud
textilkereskedő, asszimilálódó
zsidó középosztálybeli család
1860: Bécs
1873: bécsi egyetem orvosi kar
Fiziológia Intézet – élettani laboratórium – Ernst Brücke(„legnagyobb szaktekintély aki valaha hatott rám”)
1882: segédorvos a bécsi közkórházában
megismerkedés és eljegyzés Martha Bernays-sal
1883: Meynert pszichiátriai osztálya
1885: egyetemi magántári cím (docens)
Sigmund Freud (1856-1939) - életrajz
1885-86: Párizsi ösztöndíj – Salpetriére –Charcot
1885-86: Párizsi – Salpetriére – Charcot
hisztériás betegek hipnotizálása poszthipnotikusszuggesztióval tünetek kiváltása vagy megszüntetése
hisztéria, mint neurológiai betegség, nemtől független,pszichés háttér, szexualitás szerepe
Freud Charcotról: „korlátlan úr az ideggyógyászatban”
Életrajz és a pszichoanalízis kialakulása
1886: házasság (Martha Bernays) és
magánpraxis megnyitása
1889: Nancy utazás – Bernheim,
Leibault tudat számára
rejtett lelki folyamatok,
hisztéria szuggesztió hatása,
hipnotizálhatóság
1882-1895: áttérés hipnózisról a
szabad asszociáció módszerére
pszichoanalitikus technika kidolgozása
háttere: hipnotizőr személyének
hatása (indulatáttétel),
hipnotizálhatóság, páciensek hatása
A pszichoanalízis kialakulása
1895: Freud és Breuer - ’Tanulmányok a hisztériáról’:tudatalatti gondolatok, belső (szexuális) konfliktus,traumatikus emlékek, elfojtás
Bertha Pappenheim (1859–1936)
– Anna O. esete,
„kéményseprés” hozzájárulás aPA technikai módszeréhez
Joseph Breuer (1842-1925)
Freuddal barátság: 1882-94
„beszédkúra”, katarzis
A pszichoanalízis kialakulása
Barátság és levelezés Wilhelm Fliess-sel(1887-1902)
Fliess munkájának középpontjában: szexuálisproblémák patológiás
pszichoszexuális fejlődés,
gyerekkori szexualitás,
libidó, Ödipusz komplexus
gondolatának genezise
A pszichoanalízis kialakulása
1896: apa halála - önelemzés kezdete - csábítás elméleténekfeladása - Ödipusz komplexus
1895-99: Álomfejtés - a pszichoanalízis „alapító műve”,vágyteljesítés elmélete, rejtett narratív biográfiaistruktúraháttere: háromszoros válság - magánéleti, hivatásbeli,politikai (Schorske)
A PA felfedezése antipolitikai győzelem: „a politikát semlegesíti apolitikaellenes pszichológia” (Schorske, 1998:177) - liberálispolitikusi én dilemmájának feloldása, politika világának redukálásaapa-fiú viszonyra
A pszichoanalízis kialakulása
1901: „A mindennapi élet pszichopatológiája”
1902: professzori kinevezés
1902-től: Szerdai Pszichológiai Társaság
1905: „Három értekezés a szexualitáselméletéről”
1908: megalakul a Bécsi PszichoanalitikusEgyesület
1909: Amerikai út
1910: Nemzetközi
Pszichoanalitikai
Egyesület
(elnök: C.G. Jung)
Freud életrajz (1856-1939)
1938: Ausztria német megszállása, Freudés családja Londonba menekülnek
1939 szeptember 2.: Freud halála
Freud jelentősége, újításai,felfedezései
Freud jelentősége, újításai, felfedezései
1.Emberről alkotott felfogás gyökeresmegváltozása: „az én [...] még a saját házábansem úr [...] szűkös hírekre van utalva afelől, amia lelki életben tudattalanul lejátszódik” (Freud,1986:234)
két másik nagy “seb”, amely az emberiségegyetemes nárcizmusát érte : Kopernikusz ésDarwin felfedezései
Freud jelentősége, újításai, felfedezései
2.Lélektani felismerés: tudattalannalkapcsolatos töredékes ismeretekből egységesrendszer létrehozása
Előzmények:
Pszichofizika: Helmholtz, Wundt, Fechner
Irodalom - német romantika:
Szerb Antal: a Doppelgänger a
“német romantika főkísértete”
(ember, akiben a tudattalan világ
elszabadul a tudat ellenőrzése alól
és mint rettenetes
szörnyeteg önálló életet kezd)
Filozófia: Brentano, Schopenhauer,Nietzsche, E. Hartmann (1869): „DiePhilosophie des Unbewussten”, E. Herbart(1896): ’A tudattalan filozófiája’
Freud jelentősége, újításai, felfedezései
3.Új terápiás eljárás: Pszichoanalízis
először tünettel kapcsolatos minden emlék felidézése azutasítás (1892) emlékek egyre inkább a múltba hatoltak
1896: hipnózis feladása, ‘pszichoanalízis’ szó megjeleniknyomtatásban
háttere: kauzalitás és
determinizmus elvei a
pszichofizikában - mögöttes
hatóerő feltételezése
a szabad asszociációban
előzmény: L. Börn (1823) –
„Hogyan válhatunk eredeti íróvá 3 nap alatt?”
pszichoanalitikus terápia jelentősége: önismereti modell,az egyén változási és fejlődési potenciáljára épít
Freud jelentősége, újításai, felfedezései
4.Pszichoanalízis, mint a szexualitás tudományánakbetetőzése (Foucault): szexualitásról szóló moderndiskurzus megteremtése
Foucault: "scientia sexualis“: a 19.sz.i nyugati
szexualitás diskurzus: szexualitásról szóló
teoretikus tudás (demográfiai adatok, perverziók
leírása)szigorúan megszabott körülmények között,
cél: a szexualitásról szóló igazság kiderítése
Szexológia a XIX. században:
R. von Krafft-Ebbing: szexuális perverziók osztályozása (1886)
A. von Schrenck-Notzing: perverziók okai pszichések, kezelés hipnózissal ésszuggesztióval (1892)
H. Ellis: a hisztériások autoerotikus konfliktusa (1898)
A. Moll: ‘Untersuchungen über die Libido sexualis’, Berlin, 1897
G. Makari: Pszichoszexualitás: Freud válasza/ megoldása akor számos nagy kérdésére
(„’missing link’ to psychology and psychopathology, mind and brain, nature andnurture, inner cause and outer experience, perversion and neurosis, normal andabnormal human behavior, individual development and evolution, fear and desire”)
Freud fogadtatása
Európa: patriarchális rend elleni
kritika marginalizáció
Amerika: önmegvalósítás,
empowerment belső fejlődés eszköze
befogadás és professzionalizálódás
- 1911: két analitikus társaság megalakulása mindkettő a technikára alapozott (Zaretsky, 2004)
Freud az intrapszichés emancipációt hirdette, detársadalmi és gazdasági emancipáció is szükséges pszichoanalízis „szociológiailag koraérett” (Zaretsky,2004)
A freudi pszichoanalízis kritikái
tudományosság kritikái: nem igazolhatók vagy cáfolhatók aPA tézisei
PA, mint hermeneutikai tudomány (Ricouer, Habermas)
az elmélet tesztelhetősége: PA, mint pszeudotudomány nem felel meg a falszifikáció kritériumnak (K.Popper); PA, mint tündérmese (Eysenck); Grünbaum:Freud téziseinek igazolása a modern természettudományés kognitív pszichológia által de a klinikai és kísérletiadatok nem igazolták az elméletet
freudomarxizmus: Freud konzervatív, „reakciós mítosz”(bár a PA szerves része a társadalmi elnyomás és pszichéselfojtás forradalmi megszüntetésének gondolata)
A PA mozgalom és technika, mint autoriter:
E. Fromm (1935): „orvos rejtett szadizmusa”
K. Popper (1973): PA a totalitáriánus hatalmat erősíti,mert az igazság kizárólagos birtokosának tünteti felmagát
Freud utóélete
Freud érvényvesztése?
kognitív-viselkedés terápia térnyerése
pszichoanalitikus egyesületekpresztízse a pszichoterápia világában
elmélet tesztelhetősége
Moscovici (1961): „freudi” fogalmak(tudattalan, ösztön, libidó, Ödipusz-komplexus,...) támpontjai a világrólalkotott társas reprezentációknak
más tudományágak inspirálása:szociológia, filmművészet, filozófia,politikai tudományok, irodalom
Freud a XXI. században
Freud, mint ikon
