A modern világgazdaság kialakulása, főbb jellemzői

A modernizáció kihívása(19. század)A modernizáció kihívása(19. század)

A gazdaságban: a racionális piacgazdaság(kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartónövekedés visszafordíthatatlanná válása.A gazdaságban: a racionális piacgazdaság(kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartónövekedés visszafordíthatatlanná válása.

A társadalomban: a polgárosodás kibonta-kozása.A társadalomban: a polgárosodás kibonta-kozása.

Az állami életben: a jogállam és a demok-rácia térhódítása (parlamentarizmus).Az állami életben: a jogállam és a demok-rácia térhódítása (parlamentarizmus).

A modernizációelőfeltételeiA modernizációelőfeltételei

A piac kiszélesedéseA piac kiszélesedése

Az infrastruktúra kiépítéseAz infrastruktúra kiépítése

Az intézményrendszer átalakulásaAz intézményrendszer átalakulása

A piac kiszélesedéseA piac kiszélesedése

A népesség és a népsűrűség növekedése (amodern gazdaság kialakulásához 30-40fő/km2 népsűrűség szükséges, Magyarorszá-gon a század végén 59 fő/km2), a városbavándorlás folyamata (a század eleji 6 %-hozképest a század végén a népesség 20 %-a élvárosokban, míg Angliában 62 %), a belsőfogyasztás kiszélesedése, a kereskedelemmodern formáinak megjelenése (áruházak,bolthálózatok), a külső piacok bővülése.A népesség és a népsűrűség növekedése (amodern gazdaság kialakulásához 30-40fő/km2 népsűrűség szükséges, Magyarorszá-gon a század végén 59 fő/km2), a városbavándorlás folyamata (a század eleji 6 %-hozképest a század végén a népesség 20 %-a élvárosokban, míg Angliában 62 %), a belsőfogyasztás kiszélesedése, a kereskedelemmodern formáinak megjelenése (áruházak,bolthálózatok), a külső piacok bővülése.

A közlekedés és hírközlés fejlődése (víziút-építések, folyamszabályozások, gőzhajózás,vasútépítés a kiegyezés utántól: 1913-ban 21ezer km, elmarad a közutak fejlődése, fejlődik apostahálózat és a távíróhálózat: a század végén20 ezer km távíróvonal, megjelenik a telefon.A közlekedés és hírközlés fejlődése (víziút-építések, folyamszabályozások, gőzhajózás,vasútépítés a kiegyezés utántól: 1913-ban 21ezer km, elmarad a közutak fejlődése, fejlődik apostahálózat és a távíróhálózat: a század végén20 ezer km távíróvonal, megjelenik a telefon.

A finanszírozás eszközeinek előteremtése:eredeti felhalmozás (kereskedővagyonoknál),folyamatos akkumuláció (Magyarországonjellemzőbb: a nagybirtok tőkefelhalmozása, apénzintézeti hálózat kibontakozása a kiegyezésután, külföldi tőke beáramlása).A finanszírozás eszközeinek előteremtése:eredeti felhalmozás (kereskedővagyonoknál),folyamatos akkumuláció (Magyarországonjellemzőbb: a nagybirtok tőkefelhalmozása, apénzintézeti hálózat kibontakozása a kiegyezésután, külföldi tőke beáramlása).

Gazdaságfejlesztést támogató gazdaságpolitikaGazdaságfejlesztést támogató gazdaságpolitika

Az infrastruktúra kiépítéseAz infrastruktúra kiépítése

Az intézményrendszerátalakulásaAz intézményrendszerátalakulása

Jobbágyfelszabadítás: 1840 – önkéntes örök-váltság engedélyezése, 1844 – tulajdonszer-zési jog engedélyezése, 1848 – a feudálisszemélyi függés megszűnése, az úrbéresföldek a használók tulajdonába kerülnek (atermőföld 30-40 %-a került a volt jobbágyoktulajdonába), a nem úrbéres földeket ajobbágynak kellett megváltani, a földesúrikárpótlást az állam kamatozó kötvényekbenfizette.Jobbágyfelszabadítás: 1840 – önkéntes örök-váltság engedélyezése, 1844 – tulajdonszer-zési jog engedélyezése, 1848 – a feudálisszemélyi függés megszűnése, az úrbéresföldek a használók tulajdonába kerülnek (atermőföld 30-40 %-a került a volt jobbágyoktulajdonába), a nem úrbéres földeket ajobbágynak kellett megváltani, a földesúrikárpótlást az állam kamatozó kötvényekbenfizette.

Törvénykezés: iparszabadság, a polgáritulajdon kötöttségeinek eltörlése, 1875-ösKereskedelmi törvény (meghatározza a gaz-dasági társulások formáit, cégjegyzéket ve-zet be, szabályozza a tulajdonszerzés formá-it, a tulajdonnal való rendelkezést, a birtok-védelmet és a kötelmi jogot), értékpapír-kibocsátás szabályozása, telekkönyv beveze-tése, bírósági szervezetek átalakítása (járás-bíróságok, királyi törvényszékek, ítélő-táblák).Törvénykezés: iparszabadság, a polgáritulajdon kötöttségeinek eltörlése, 1875-ösKereskedelmi törvény (meghatározza a gaz-dasági társulások formáit, cégjegyzéket ve-zet be, szabályozza a tulajdonszerzés formá-it, a tulajdonnal való rendelkezést, a birtok-védelmet és a kötelmi jogot), értékpapír-kibocsátás szabályozása, telekkönyv beveze-tése, bírósági szervezetek átalakítása (járás-bíróságok, királyi törvényszékek, ítélő-táblák).

Érdekvédelem: ipartestületek kötelező ala-pítása (érdekvédelem és hatósági felada-tok), kereskedelmi és iparkamarák (érdek-védelem), szakszervezetek alakulása.Érdekvédelem: ipartestületek kötelező ala-pítása (érdekvédelem és hatósági felada-tok), kereskedelmi és iparkamarák (érdek-védelem), szakszervezetek alakulása.

Adórendszer: négy részből állt: egyenes adó(föld-, ház-, kereseti és jövedelemadó), köz-vetett adók (fogyasztási adó), jövedékek(állami monopóliumok utáni fogyasztásiadó), illetékek (magánjogi ügyletek után),az adóterhek ugrásszerűen nőnek.Adórendszer: négy részből állt: egyenes adó(föld-, ház-, kereseti és jövedelemadó), köz-vetett adók (fogyasztási adó), jövedékek(állami monopóliumok utáni fogyasztásiadó), illetékek (magánjogi ügyletek után),az adóterhek ugrásszerűen nőnek.

A mezőgazdasági forradalomhatása az ipari forradalomraA mezőgazdasági forradalomhatása az ipari forradalomra

Az élelmiszertermelő képesség és termelé-kenység növekedése munkaerőt szabadítfel az ipar számára. A nagyobb kereset ésa városi életmód nemcsak megnöveli afogyasztást, hanem a szerkezetét isátalakítja.Az élelmiszertermelő képesség és termelé-kenység növekedése munkaerőt szabadítfel az ipar számára. A nagyobb kereset ésa városi életmód nemcsak megnöveli afogyasztást, hanem a szerkezetét isátalakítja.

Megnő az ipar számára termelt nyersa-nyagok mennyisége (textilipar, vegyipar,élelmiszer-feldolgozó ipar).Megnő az ipar számára termelt nyersa-nyagok mennyisége (textilipar, vegyipar,élelmiszer-feldolgozó ipar).

Az ipari forradalom megnöveli a speciali-zációt, a mezőgazdasági tevékenységet isa belső szakosodás irányába tolja.Az ipari forradalom megnöveli a speciali-zációt, a mezőgazdasági tevékenységet isa belső szakosodás irányába tolja.

A mezőgazdaság az ipari termékek fo-gyasztójává válik (textil, vas stb.)A mezőgazdaság az ipari termékek fo-gyasztójává válik (textil, vas stb.)

A növekvő mezőgazdasági termelés nö-vekvő felhalmozást is eredményez, ami-nek jelentős része az ipari beruházásokbaáramlik.A növekvő mezőgazdasági termelés nö-vekvő felhalmozást is eredményez, ami-nek jelentős része az ipari beruházásokbaáramlik.

Magyarországi sajátosságokMagyarországi sajátosságok

Az agrártermelés növekedéséből származónövekvő felhalmozás túlnyomórészt az örö-kös tartományok iparosítását szolgálta, ezérta nem agrár népesség aránya lassan növe-kedett (a század végére 30 %)Az agrártermelés növekedéséből származónövekvő felhalmozás túlnyomórészt az örö-kös tartományok iparosítását szolgálta, ezérta nem agrár népesség aránya lassan növe-kedett (a század végére 30 %)

Az agrármunkaerő túlkínálata korlátozta amezőgazdaság gépesítését, a fejletlen iparnem tudta felvenni a felesleges agrármunka-erőt.Az agrármunkaerő túlkínálata korlátozta amezőgazdaság gépesítését, a fejletlen iparnem tudta felvenni a felesleges agrármunka-erőt.

Az ipari tőkeellátásban elsősorban a nagybir-tok és a kereskedőtőke vesz részt.Az ipari tőkeellátásban elsősorban a nagybir-tok és a kereskedőtőke vesz részt.

A mezőgazdaságmodernizációjának összetevőiA mezőgazdaságmodernizációjának összetevői

A művelt terület kiterjesztése és struktúrájá-nak átalakulásaA művelt terület kiterjesztése és struktúrájá-nak átalakulása

A művelési mód változásaiA művelési mód változásai

Új növénytermesztési struktúraÚj növénytermesztési struktúra

A mezőgazdasági eszközök fejlődéseA mezőgazdasági eszközök fejlődése

A vonóerő kérdéseA vonóerő kérdése

A nemesítés és a fajtaváltás problémájaA nemesítés és a fajtaváltás problémája

A mezőgazdaság modernizációjaMagyarországonA mezőgazdaság modernizációjaMagyarországon

Az infrastruktúra fejlődése (vasút) megnövelte amezőgazdaság kiviteli képességét.Az infrastruktúra fejlődése (vasút) megnövelte amezőgazdaság kiviteli képességét.

A művelt terület terjeszkedésére a terméketlenterületek meghódításával volt lehetőség mo-csárlecsapolással és folyamszabályozással. Aművelt területen belül megnő a szántóterületaránya, elsősorban a legelők feltörésével, majdaz ugar felszámolásával (a nyomásrendszerfelszámolása miatt).A művelt terület terjeszkedésére a terméketlenterületek meghódításával volt lehetőség mo-csárlecsapolással és folyamszabályozással. Aművelt területen belül megnő a szántóterületaránya, elsősorban a legelők feltörésével, majdaz ugar felszámolásával (a nyomásrendszerfelszámolása miatt).

A legelőkről való kiszorulást az állattenyésztésátmenetileg megsínyli, de a század másodikfelére beindul az istállózó állattartásra valóáttérés.A legelőkről való kiszorulást az állattenyésztésátmenetileg megsínyli, de a század másodikfelére beindul az istállózó állattartásra valóáttérés.

A szőlőművelés hanyatlásnak indul (piacvesztésés betegségek).A szőlőművelés hanyatlásnak indul (piacvesztésés betegségek).

A kertművelés jelentősége az urbanizációval nő.A kertművelés jelentősége az urbanizációval nő.

A művelési rendszer megváltozása a nyomás-rendszer megszűnése és a vetésforgó-rendszerbevezetése volt elsősorban a nagybirtokokon. Agabonatermesztésben búza-kukorica kettősváltógazdaság alakult ki. Megnő a takarmány-növények, a kukorica és burgonya vetésterüle-te, csökken a kásanövényeké.A művelési rendszer megváltozása a nyomás-rendszer megszűnése és a vetésforgó-rendszerbevezetése volt elsősorban a nagybirtokokon. Agabonatermesztésben búza-kukorica kettősváltógazdaság alakult ki. Megnő a takarmány-növények, a kukorica és burgonya vetésterüle-te, csökken a kásanövényeké.

A század végére sikeres a nemesítő munka,általánossá válik a trágyázás, benne aműtrágyázás, elterjed a cukorrépa-termelés,a kukorica, burgonya és takarmánynövényektermelése.A század végére sikeres a nemesítő munka,általánossá válik a trágyázás, benne aműtrágyázás, elterjed a cukorrépa-termelés,a kukorica, burgonya és takarmánynövényektermelése.

Az állattenyésztésben a magyar szürkemarhát egyre inkább felváltják a gyorsabbnövekedésű, több tejet adó nyugati fajták.Az állattenyésztésben a magyar szürkemarhát egyre inkább felváltják a gyorsabbnövekedésű, több tejet adó nyugati fajták.

Fellendül az élelmiszerkereskedelem, amezőgazdaság korszerűsödése jelentőskereskedelmi tőkefelhalmozással járt.Fellendül az élelmiszerkereskedelem, amezőgazdaság korszerűsödése jelentőskereskedelmi tőkefelhalmozással járt.

Az ipar fejlődése MagyarországonAz ipar fejlődése Magyarországon

A mezőgazdaság korszerűsödése általfelhalmozott kereskedelmi tőke nagy része aziparba áramlott, megszületett a gyáripar, melya XX. század elejére (néhány évtized alatt)nemcsak a termelés szintjén sajátította el amodern technikát, de nemzetközileg is elismertsikereket ért el (járműgyártás, vegyészet-gyógyszervegyészet, elektromos iparterületén). Az iparfejlődés első sikerágazata amalomipar, majd teret hódít a gépipar (Ganz,Láng stb.)A mezőgazdaság korszerűsödése általfelhalmozott kereskedelmi tőke nagy része aziparba áramlott, megszületett a gyáripar, melya XX. század elejére (néhány évtized alatt)nemcsak a termelés szintjén sajátította el amodern technikát, de nemzetközileg is elismertsikereket ért el (járműgyártás, vegyészet-gyógyszervegyészet, elektromos iparterületén). Az iparfejlődés első sikerágazata amalomipar, majd teret hódít a gépipar (Ganz,Láng stb.)

A beruházási javak áramoltatása és a tudatosállami iparfejlesztés hatására megszűnt azország egyoldalú agrár jellege, az iparbanfoglalkoztatottak száma közel 1,5 millió főrenőtt.A beruházási javak áramoltatása és a tudatosállami iparfejlesztés hatására megszűnt azország egyoldalú agrár jellege, az iparbanfoglalkoztatottak száma közel 1,5 millió főrenőtt.

Felfejlődik a szénbányászat, mint az energia-termelés fő forrása.Felfejlődik a szénbányászat, mint az energia-termelés fő forrása.

A vasérctermelés erőteljesen növekszik (mintlegfontosabb nehézipari nyersanyag).A vasérctermelés erőteljesen növekszik (mintlegfontosabb nehézipari nyersanyag).

A nagyüzemi jelleg mellett a magyar ipar vezetőágait a technikai korszerűség jellemezte, nagyvolt az ipar adaptációs és innovációs képessége.A nagyüzemi jelleg mellett a magyar ipar vezetőágait a technikai korszerűség jellemezte, nagyvolt az ipar adaptációs és innovációs képessége.

MonopolizációMonopolizáció

A hetvenes évektől kibontakozott amonopolizáció.A hetvenes évektől kibontakozott amonopolizáció.

A folyamat a bankrendszerben indult,majd a nagybankok ellenőrzésük alávonták a magyar gazdaság legfőbbterületeit. Lejátszódott a bank és az iparitőke összenövése.A folyamat a bankrendszerben indult,majd a nagybankok ellenőrzésük alávonták a magyar gazdaság legfőbbterületeit. Lejátszódott a bank és az iparitőke összenövése.

A gazdaság kulcspozíciói egy nagyon szűktőkés érdekcsoport kezére kerültek.A gazdaság kulcspozíciói egy nagyon szűktőkés érdekcsoport kezére kerültek.