Kínai asztrológia I
Jóslás, Égi Mandátum elmélete,Kozmológia
Mi az asztrológia?
•Mai terminológia szerint:
–Asztronómia a csillagászat
–Asztrológia a csillagjóslás
•Régen nem volt különbség.
•Alapvetően nem személyes jóslatok, hanemországra vonatkozók.
•Különösen fontos az asztrológia naptárkészítőszerepe, mikor van újév, mikor kell vetni, mikorkell aratni. A 365 nap követése nagyon nehézfeladat.
Naptárkészítés tudományossága
•Hogy értelmezzük?
–Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár, akkorvan x. hó y.-a. Ha ekkor vetjük a gabonát, akkor jó lesza termés.
–Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár akkora csillagnak köszönhetően áldásos elvetni a gabonát.
•Az előbbi szerint ma is értékelhető tapasztalatitudásról van szó, de prezentizmus hibájába esünk.
•Empirikus adat vagy korrespondenciális elmélet?
Csillagászat és atudománytörténet
•Az általunk ismert kultúrák nagy fontosságottulajdonítottak a csillagok megfigyelésének.
•Értékelni lehet, hogy az egyes csillagászatiadatokat milyen pontosan ismerte egy adottkultúra.
•Nagyon könnyű a prezentizmus hibájába esni, éselfelejteni, hogy nekik mást jelentettek ezek a„tudományos eredmények”.
•Ha ezt a hibát elkerültük, akkor jól láthatóak itt afelfogásbéli különbségek.
Mérés, megfigyelés és az elmélet
•Nincs értelme értékelni az adatokat az elméletnélkül, mert nincs céltalan adatgyűjtés. Az adatokpontossága a mi tudományunk „szubjektív” értéke(ami gyakran ütközik például a koherenciaértékével).
•„Az elmélet határozza meg, mi az, amitmegfigyelhetünk” (Einstein)
•Minden megfigyelés elmélettel terhelt.
•Az ókori csillagászatban a mitologikuskozmológia az elmélet
Naptárkészítés
•A kínai ősi vallásosságban a mezőgazdasági ésasztrális mítoszok a legkorábbi időktől jelenvannak.
•A mezőgazdasági év tevékenységeit mindig egykirályi rítus kezdte, majd hierarchikusanelvégezték a rítust a birtokokon, végül maguk aparasztok az igazi munkát.
•Hitük szerint, ha nem mutatják be megfelelőidőben a rítusokat, a természet nem követné évesritmusát.
Falusi és udvari naptár
•Már időszámításunk előtti első évezred elejére akínai kultúrkör hatalmas területet foglal magába.Nem lehet egyszerre kezdeni a munkálatokat.Falusi naptárak különválnak.
•Udvarban a naptárkészítés önmagában a világrendezésének egy módja. Mágikus tevékenység,amely az uralkodó feladata, hogy fenntartsa arendet a világban.
Csillagjóslás
•Voltak jósló szövegek is, hasonlóak amezopotámiaiakhoz: „A Kuei hsziuelhalványodása rossz aratást jelent; ha aMars áthalad a Csio hsziun háború lesz; haa Merkúr és a Vénusz együtt jelenik megkeleten és mind a kettő vörös fénnyelsugároz, akkor az idegeneknek végük ésKína seregei győzedelmeskednek.”
Dinasztia váltás és az ÉgiMandátum
•Az első két dinasztia váltáskor egy-egyfejedelemség felemelkedett és átvette akirályság intézményét a hagyomány szerint.Az utolsó királyok mindig dekadensekvoltak, ezért Shangdi illetve az Ég az újdinasztiát támogatta.
•Ebből lett később az Égi Mandátumelmélete.
Égi Mandátum és a csillagászat
•Amikor a Zhou dinasztia átvette a hatalmat azutolsó dekadens Shang királytól, -1059-ben, az ötbolygó együtt állt a Vörös Madár csillagképben. Ahadműveleteket a bolygók állásánakfüggvényében indították és állították le.
•Mítosz szerint a Zhou-k földoltárára a VörösMadár leszállt csőrében egy jogarral. Vajon ez acsillagászati eseményre vonatkozó emlék?
•Öt elem tan szerinti későbbi magyarázat: VörösMadár a tűz elemhez tartozik, és a Zhou dinasztiais.
Égi Mandátum és a csillagászat
•Együttállás volt -1953-ban és –1576-ban is. Amásodik jól illeszkedik a Shang dinasztiahatalomra jutására. 600 évenkénti váltásokgondolata innen eredhet.
•Később úgy gondolták, hogy ha az Ég megvonja aMandátumát, akkor jeleket küld. A jeleket azasztrológusok észreveszik és intik a királyt, ezértnagy befolyásuk lett.
•A nagyobb jelek pedig éhínség, szárazság ésjárványok, amikor is a nép fellázad és megdönti adinasztiát.
Személyes csillagjóslás
•A +3. században jelenik meg Kínában a személyescsillagjóslás, amit taoisták műveltek.
•Előzménye a szerencsés és szerencsétlen napokrendszere, amely a hatvanas xiazi cikluson alapul.
•Tizes és tizenkettes ciklus együtt hatvanas ciklustad. Napok és évek szintjén is működik.
•Napok, hónapok és évek alapján jóslás: három félesors.
•Song korban órák is belekerültek: négy oszloprendszer.
Kozmográfia
•Kozmológia a világegyetem felépítésérőlszóló tan
•Kozmográfia geometriai megközelítéseennek
•Számunkra szokatlan mód nem szükséges acsillagászathoz
•Paradigmától függ, hogy mik amegválaszolandó kérdések
•Ptolemaioszi modell a keringési időket elégpontosan adta meg
•Viszont ahhoz, hogy ez kijöjjön olyanepiciklusokra volt szükség, ami szerint aHold-Föld távolság többszörösére nő éscsökken a keringés során.
•Az, hogy a Hold látható méreténekdrasztikusan váltakoznia kellene ehhez, aznem zavarta őket.
•A Hold feletti szféra a matematika és nem afizika területe a görögöktől kezdve egészenNewtonig.
•Ha visszább megyünk, mezopotámiába, aztlátjuk hogy még a csillagászatban nem hogya fizika, de a geometria se jelenik meg.
•Kozmográfia nélküli, horizont jelenségekmegfigyelésére fókuszáló aritmetikaicsillagászat
Kínai kozmológia
•Kínai alapelv „Az Ég kerek, a Földszögletes”
•Már neolit jáde díszek is erre utalnak, bár aShang korban lehet hogy kereszt alakúnaktekintették a Földet
•Viszont a csillagászat sokáig nemfoglalkozik ilyesmikkel, hanem meridiánáthaladásokat vizsgáltak
Shi – kozmográf
•A Hadakozó Fejedelemségek korában,amikor a különféle korrelatív kozmológiákkifejlődnek (Öt Elem Tana, Yin-Yangelmélet) elterjednek az asztrológiaijósláshoz használt segédeszközök
•Négyzet alakú Földet jelképező lemezen azEget jelképező korongot forgatni lehet.
•A korong forgatásával a Nap éves mozgásátlehet követni az Égbolton
•Közepén a NagyMerítőneknevezettGöncölszekércsillagképlátható.
Gai Tian
•A Hadakozó Fejedelemségek koránakvégére, Han kor elejére jelent meg az elsőténylegesen kozmográfiai elmélet
•Gai Tian 蓋天 az Ég mint Tető
•Mintát a kínai kocsik adták, szögletes kocsifelett egy kerek napernyővel. Az Égbolt anagyobb, csupán a jóstáblákon ezt nemlehetne megvalósítani.
•Han kor derekán megjelennek olyanváltozatok is, ahol az Ég és a Föld nemteljesen lapos, hanem domborodnak.
•A Nap mindig felettünk van, viszont nemképes egyszerre bevilágítani a Földet.
•Amikor távol van nem látjuk és éjszaka van.Az, hogy úgy látjuk mintha a horizont alámenne csupán optikai csalódás
•Az Ég az égi sark körül forog naponta.
•A Nap az ekliptika mentén vándorol, ezáltala napi pályája változik.
•Nyáron közelebb van a sarokhoz, ezértészakabbra látjuk a napfelkeltét ésnapnyugtát. Mivel kisebb körön kering, deugyanakkora területet világít be, ezérthosszabbak a nappalok.
•Télen mindez fordítva van
•Leghíresebb könyve az irányzatnak a ZhouBi Suan Jing
•Gnomonnal (napóra) végezték méréseiket.A Zhou Bi Suan Jing fő érdeme, hogydeklináció mérésére is adott módszereket,melyre a konkurens Hun Tian iskolaeredményei miatt volt szükség.
Hun Tian
•渾天 Az Ég mint félgömb borul a Földre
•Szorosan együtt fejlődött ki az ArmillárisGömbbel. Ennek segítségével különféleszögeket tudtak mérni, például deklinációtis.
•Az égbolt balra forog, a Hold és a Napjobbra, de magával sodorja őket az Égbolt
•Közös elem mindkét elméletben, hogy nincsegyszerre nappal a Földön
•Felmerül kérdésként hogy ha vannak csillagok,amelyek sosem mennek a horizont alá(cirkumpoláris csillagok), akkor lehetnekolyanok is, amelyek sosem emelkednek fölé.
•Tang korban Yi Xing expedíciója elmegyVietnámig, hogy délebbi csillagokat iskimérjék.