PowerPoint bemutató

Probléma vagy lehetőség?

értékelő-tervező tanácskozás

Tarcal, 2011. augusztus 30

Miért vagyunk itt?

Kiindulási pont:

•A tarcali iskolát csoportosan hagyják el a szülők

•Az iskola csaknem elvesztette társadalmi támogatottságát

Mi történt?

•Az iskola mondott csődöt?

•A nevelés/oktatás megítélése inkább a helyi társdalom állapotáttükrözi?

Hogyan tovább?

•Hagyjuk elsüllyedni a helyi nevelést/oktatást?

•Várjuk a csodát, illetve az államot, hogy mindent megold?

•Keressünk megoldásokat és erősítsük az iskolát, illetve a nevelést?

Párbeszéd

•A problémák közös feltárása

•Az erősségeink megismerése

•A jövőkép és a célok meghatározása

•Megoldási javaslatok megfogalmazása

•A konkrét lépések, intézkedésekmeghatározása

A problématerületek:

•Kommunikációs hiányosságok és gátak

•Az iskola, illetve a települési közösségénekproblémái

•Az oktatási szolgáltatások minőségévelkapcsolatos problémák

•A fegyelemmel, a gyermekek és szülőkbiztonságérzetével kapcsolatos problémák

Kommunikációs problémákA szülök egymás közötti viszonyában jelentkező gondok:

•„Sodródnunk kell az előttünk döntőkkel” (agyermeküket máshová írató szülők egy része csakalkalmazkodik, elszenvedi a folyamatot)

•az átíratási hullám mögött olyan„véleményformálók” állnak, akik nem vállalják anyilvánosságot, ugyanakkor, akiktől indirektmódon tartanak a többiek

•vitatható valóságtartalmú információk, olykorrémhírek és rágalmak keringenek a szülők között;

•Nincs kapcsolat a cigánygyerekek szüleivel

•Nincs szülői összefogás:

Kommunikációs problémákAz iskola és a szülők viszonyában jelentkező gondok::

•Nincsenek nyíltan megfogalmazva a problémák

•Akadozik a kommunikáció

•A szülők gyakran érdektelenek a neveléssel kapcsolatban

•szülők időnként kikerülik a pedagógusokat a problémák megfogalmazásakor

•Nincs működő honlap

•Vitatható valóságtartalmú információk, olykor rágalmak keringenek;

•A „véleményformálók” elérhetetlenek;

•A szülők, akik visszahoznák a gyerekeiket, nem látnak garanciát arra, hogy neméri őket retorzió

•A tanárok nem adják meg a tiszteletet a szülőknek

•A szülők nem tudnak a lehetőségekről és eredményekről

•Nincs kommunikáció a roma gyerekek szüleivel

Kommunikációs problémák

Az iskola belső kommunikációja:

•nem egységes a tantestület;

•Nincs bizalom a tanárok között

•Keverednek az ügyek, érdekek

A szülők és az önkormányzat, illetve az intézményés a fenntartó közötti kommunikáció

• Nincs kialakult rendszere az Önkormányzattaltörténő kapcsolattartásnak

Az iskola közösségének problémái

•Nincs szülői összefogás

•Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma

•Nincs fogadókészség a szülői megkeresésekre

•30-50% a roma gyerekek aránya

•Nőni fog a roma gyerekek aránya, ha egyre többgyereket visznek másik iskolába

•A jó képességűek elvitele

•Féltik a szülők a gyerekeket a rossz romaviselkedésmintáktól

•Nincs közösségi élet az iskolában

•Gyengék gyermekek közötti kapcsolatok

A település közösségének problémái

•„Csak a hülyék maradnak” gondolkodás

•Nincs szülői összefogás

• Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma

•A közösség kihátrált az iskola és a helyi nevelésfontossága mögül

•Társadalmi megítélése romlik az iskolának és ezvisszahat a szülői döntésekre

•A jó képességűek elvitele

•a közösségi élet nem a gyermekek mástelepüléseken történő beiskolázása ellenében hat

A nevelési/oktatási szolgáltatásokkalkapcsolatosan jelzett problémák

•Pedagógusok miatt vittek el gyerekeket

•A szülők nem tudnak a lehetőségekről

•A szülőket nem vonják be a tervezésbe

•A szülők nem ismerik az iskolában elindult változásokindokait és eredményeit

•A tanárok közül sem mindenki áll a változások mögött, pl. arégi metódusokat próbálja az új helyzetekre húzni.

•Kevés idő telt el a változások elindítása óta

•Alsóban gyenge a tanórán kívüli foglalkozások kínálata

•Nincs német nyelvoktatás (alsóban)

•Fél évet kell várni egy szakértői vizsgálat eredményére

A fegyelemmel, az iskola biztonságávalkapcsolatban jelzett problémák

•Ki fegyelmezze a gyerekeket?

•„Nincs fegyelem” vs. „minden rendben van”

•Az udvari ügyelet nem garantálja a biztonságot a szülőkszerint

•Előfordult, hogy kislányokat zaklattak

•A nemi szerepekre történő felkészítés minimális, helytelenminták érvényesülnek

•Nincsenek iskolai közösség, az osztály közösségek gyengék

•A cigányokat azért nem lehet kezelni, mert nincs fegyelem

•A rongálásoknak sincs következménye

•a tanórákon nem jelentkezik, de az iskola kapuin kívülérezhető az agresszió növekedése

•Az iskola egyedül marad a problémák kezelésével

Az erősségek megismerése

Szülők:

•Van egy aktív mag, akikre lehet építeni

•A roma szülők körében is vannak aktivizálhatók

•Az óvoda elindította a roma szülők bevonását a szülői szervezetbe

•Inkább a problémás gyermekek és szüleik elérésben, bevonásában, mintszankciókban gondolkodnak, stb.

Iskola

•A tanárok nyitottak a párbeszédre

•Megújult szemlélet és módszertani tudás

•Érdekeltek a problémák megoldásában

•A gyermekek érdekét nézik (pl. nem lesz retorzió)

•Történtek lépések (cselekvési terv),

•vannak eredmények (pl. a túlkorosság problémájának megoldása)

•Van fejlődési potenciálja, stb.

Megoldási javaslatok akommunikáció terén

•Nem érheti retorzió azokat akik visszatérnek

•Ennek ellenőrzésére is lehetőséget ad a szülőknek az esélyegyenlőségitanácsban történő részvétel

•Az iskola és a szülők kapcsolatát toleranciára, elfogadásra, tiszteletre,megértésre kell építeni

•A „hagyományos” eszközök korlátozottan működnek, ezeket újra kell építeni,illetve új kapcsolódási pontokat kell kialakítani pl. tájékoztatás a szülőiértekezletek tartalmáról (személyesen kimenni); Esélyegyenlőségi Tanács, stb.

•Szülők bevonása érdeklődési körük szerint

•Egyénileg kell a szülőket megszólítani, konkrét feladattal

•A cigány szülők esetében is bevonásra van szükség.

•Be kell mutatni az új pedagógiai módszereket és törekvéseket a szülőknek

•az iskola honlapjának tervezésébe és működtetésébe be kell vonni a szülőket

•Tájékoztatás a szülői értekezletek tartalmáról (személyesen kimenni)

•Minőségirányítási program

•Cselekvési terv

Az iskolai közösség fejlesztését célzójavaslatok

•Szabadidő szervezés (szülők kapjanak konkrét feladatot)

•Hagyományteremtés (szülők kapjanak konkrét feladatot, minta„generációk párbeszéde”

•DÖK és diákok részvétele

•A gyerekeket is partnernek kell tekinteni

•Osztályfőnökök hangsúlyos szerepe a közösségépítésben

•a negatív és a pozitív tetteknek is legyen következménye

•Vannak a romák között is aktivizálhatók, az önszerveződésük iserősíthető

•Házirend betartatása

•Szülők szerepének tudatosítása

•szankciók a szülőértekezlettől távol maradó szülőkkel szemben

•szülői vállalások összegyűjtése

A nevelési/oktatási szolgáltatásokkalkapcsolatos javaslatok

•Egyetlen gyermeket se vigyenek el tanár vagy tanárok miatt

•„Iskolára hangoló” program

•minden tantárgyból korrepetálás biztosítása, akiknek szüksége vanrá

•Túlkorosság kezelése

•Élménypedagógia

•Kooperatív tanítás

•Korszerű technika alkalmazása

•Új pedagógiai módszerek alkalmazása

•Pedagógusok továbbképzése folyamatosan

•Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja

•nyílt napok

•Iskolára hangoló programot előrehozni- „középsősök”

A fegyelemmel kapcsolatos problémákkezelésére megfogalmazott javaslatok

•Drámapedagógia

•Pszichológus a gyerekeknek

•Pedagógusok munkafegyelmének javítása, ha szükséges

•Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás

•Ügyelet megkétszerezése

•Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele

•A szülőire nem járók esetében családlátogatás

•Házirend kifüggesztése, számonkérése

•Folyosók „bekamerázása”

•Családlátogatás és bevonás

A jövőkép és a célok meghatározása

A gyermekek elvitelének megakadályozása kevésjövőképnek és célnak, mert:

•az iskola az oktatás eredményessége terén jobbanteljesít, mint a térségi átlag;

•egyelőre nem kétséges a fennmaradása

•a fejlesztési lehetőségek elérése és kihasználása terénelőnyben van

•A helyi társadalom rossz állapotban van és egy aktívinnovatív szemléletű intézményre lenne szüksége

Tehát mást kell kitalálni és beépíteni adokumentumokba, a pályázatokba és a gyakorlatba.

A konkrét lépések, intézkedésekmeghatározása

A szülők által jelzett, az alábbiakban felsorolt problémákat, javaslatokat azintézkedések szempontjából 6 kategóriába soroltuk.

•1. csoport - az intézmény cselekvési tervében most is szerepelnek, illetveamelyekkel a cselekvési terv bővíthető.

•2. csoport az intézmény pedagógiai és minőségirányítási programjaibanjelenhetnek meg.

•3. csoportba a házirend, illetve ha szükséges egy ehhez kapcsolódó etikaikódex tartalmazhat.

•4. csoport a település minőségirányítási programját és közoktatás feladat-ellátási tervét érinti.

•5 csoport az EU pályázati lehetőségek kihasználásával áll összefüggésben.

•6. csoport közösségfejlesztő programok megvalósítását érinti.

E csoportok viszont gyakran átfedik egymást

A fegyelem érdekében tettintézkedések helye:

•Drámapedagógia 1; 2; 4; 5; 6

•Pszichológus a gyerekeknek 2; 4; 5;

•Pedagógusok munkafegyelmének javítása 1; 2; 3; 4;

•Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás 1; 2;4

•Ügyelet megkétszerezése 1; 3;

•Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele 1; 3; 4

•A szülőire nem járók esetében családlátogatás 1;2; 3; 4; 5

•Házirend kifüggesztése, számonkérése 1; 2; 3; 4

•Folyosók „bekamerázása” 1; 2; 3; 4.

•Családlátogatás és bevonás 1; 2; 3; 4; 5; 6

Csak érintőlegesen foglalkoztunk

•az állam szerepével

•az országos, a térségi és a településoktatáspolitikával, oktatásszervezéssel,

•a térség és a település szociális, gazdasági éstársadalmi hátrányaival összefüggő gondokkal,

•a tantestületen belül,

•valamint a helyi intézmények egymás közöttikapcsolatában érezhető hiányosságokkal

•A civil szervezetek felelősségével

Köszönjük a figyelmet!

„Ha az ember nem a megoldásnak a része, akkora problémának.”

(Eldridge Cleaver)

„Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzala gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”

(Albert Einstein)