Egészségkárosodás és halálorvosi tevékenységgelösszefüggésben
Dr.Keller Éva
Orvosi tevékenységgel kapcsolatosegészségkárosodás vagy halál kialakulhat
A betegség okából (a helyes orvositevékenység ellenére, orvosilag el nemháríthatóan)
Az orvosi tevékenységgel összefüggésben(az orvosi foglalkozás általánosveszélyessége, kockázatos voltakövetkeztében, végső soron betegségmiatt)
Az orvos valamely olyan tévedésének,vagy hibájának okából amiért nem felelős
Az orvos felelősségét megvalósítóvalamely tévedésének vagy hibájánakokából
Az egészségkárosodás vagy halállétrejöhet:
Diagnosztikai beavatkozás
Konzervatív kezelés
Gyógyszeres kezelés
Sugaras (terápiás) kezelés
Transzfúzió
Egyszerű orvosi beavatkozások folytán
Műtétek (indikációtól utókezelésig)
Anesztézia
reanimálás
Az orvosi tévedés vagy hiba elvilegés gyakorlatilag is kétféle módonvezethet egészségkárosodáshoz:
Valamit tévesen vagy hibásancselekszik
Valamely szükséges tevékenységelvégzését elmulasztja
Ha az orvosi tevékenység kapcsán„csupán” egészségkárosodáskövetkezett be, a beteg vagyhozzátartozója kártérítési vagyjáradék iránt polgári pertkezdeményezhet. A bíróság ilyenesetekben ugyancsak orvos szakértőigénybevételével vizsgálja afelmerülő kérdéseket
Az orvos szakértőnek –a halálok bonctanimegállapítása, ill az egészségkárosodástermészetének, fajának, súlyosságánakmeghatározásán kívül- az okiösszefüggések kérdésében is állást kellfoglalnia. Meg kell határoznia, hogy azegészségkárosodást vagy halált a betegségvagy estlegesen az orvos, illetve valamelymás egészségügyi dolgozó hibája,tévedése, mulasztása okozta-e?
Azt kell eldönteni, hogy a károskövetkezmény vagy a halál az orvositevékeny veszélyessége, kockázataikövetkeztében jött-e létre. Ha igen, akauzalitás kérdése megoldódott és halétrejöttében orvosi hiba vagy tévedés(pl. diagnosztikus tévedés vagy műtéttechnikai hiba) közrejátszhatott is azorvos felelősségéről nem lehet szó.
A kockázat általánosságban, valamelytevékenységgel, cselekvéssel szükségszerűenegyütt járó eredménytelenség, károsodásvagy veszély bekövetkezésének lehetőségétjelenti.
Az orvosi tevékenységben szinte mindenbeavatkozásnak van kisebb nagyobbkockázata, így bármely, a tudományállásának megfelelő szabályszerűséggelvégrehajtott beavatkozás eredmény nélkülmaradhat, vagy éppen károsodást, veszélyt,legsúlyosabb esetben halált okozhat.
A kockázat „nagysága” a beavatkozás fajátólfügg.
Az orvosi tevékenység kockázatánakkörébe tartozik minden olyanegészségkárosodás vagy halál, amely:
A tevékenységnek, nem szükségszerűvelejárója
Amelynek bekövetkezte éppen ezértelőre nem látható
Így eleve nem hárítható el és
Amely az orvosi foglalkozásszabályainak mindenben megfelelőtevékenység mellett következett be
Az orvosi tevékenység kockázatánakösszetevői
A betegség, sérülés súlyossága
Anatómiai viszonyok rendellenessége
Egyedi reakciók
Objektív-szubjektív tényezők
Beavatkozás természete
A beavatkozás rutin vagy újszerű volta
A diagnosztikus tévedések éshiányosságok
Eszközhibák, gépi berendezésekmeghibásodása
A szabályszegés, ill. az elkövetettszubjektív hiba önmagában nem adokot a jogi felelősségre vonásra
A bűnösség (vétkesség) büntetőjogi,míg a felróhatóság, polgárjogikategória
A bűntető felelősség megállapításánakegyüttes feltételei
A szabályszegés ill az elkövetett szubjektívhiba és
A közvetlen, adott helyzetre és személyrenézve létrejött veszélyeztetés vagysúlyosabb esetekben az egészségkárosodásvagy halál között az
Ok-okozati összefüggés, továbbá, hogy
Az orvos bűnössége, vagy vétkessége a tőleelvárhatóság tanúsításának hiánya ismegállapítást nyerjen.
A polgári jogi felelősségre vonásegyüttes feltétele:
Jogellenesség, (szabályszegés ill. azelkövetett szubjektív hiba
A kár, az egészségkárosodás, vagy halálközött az ok okozati összefüggés
Az orvos ill. egészségügyi intézményfelróhatósága alól nem tudja kimentenimagát
Amennyiben a fenti feltételek közülbármelyik hiányzik, jogi felelősségrevonásra nem kerülhet sor.
Az egészségügyi szolgáltatókkártérítési felelőssége
Dr.Keller Éva
Dr.Dósa Ágnes
Három tényező érdemel kiemeltfigyelmet
hány eljárás indul, mennyi végződika felperes pernyertességével
a felróható károkozások esetébenmilyen arányban próbálja megérvényesíteni a beteg az igényét
amerikai és az európai adatok közöttimiért van olyan nagy különbség
Számadatok
Hivatalos statisztika nincs, semnálunk, sem Európában máshol – deempirikus tanulmányok azért vannak
egy biztos: a rendszerváltástkövetően idehaza nőtt az eü.kártérítési eljárások száma
felperes pernyertességének aránya isváltozott
Harvard Medical Practice Study
ún. kórlaprevíziós tanulmány
kórházi kezelések 3,7 %-ábanadverse event; ezek egynegyedegondatlan, tehát száz kórházikezelésre esik egy compensableadverse event
érvényesített igények és a felróhatókárokozások aránya 1:8, de nemugyanazt érvényesítették
Amerikai és európai adatok közöttikülönbség okai
anyagi jogi szabályok nagyon hasonlóak
eljárási szabályok nagyon különbözőek
az amerikai malpractice crisis okaielsősorban az eljárási szabályokbankeresendők
esküdtek szerepe,
„american rule”, mindenki viseli a sajátköltségeit,
contingency fee,
tb. rendszer különbségei
Tendenciák a magyar bíróigyakorlatban I.
nem vagyoni kártérítési gyakorlatátalakulása
esély fogalmának átértékelése
tájékoztatás hiányára alapított ügyekelőtérbe kerülése
Tendenciák a magyar bíróigyakorlatban II.
korábban „immunitást” élvező szakmákelőtérbe kerülése (onkológia, patológia,pszichiátria)
szervezési hiba miatti felelősség
gondozási, ápolási kötelezettségelmulasztása
eljárási szempontból: ETT szerepénekátalakulása
Nem vagyoni kártérítés I.
büntetőjogi szankciót helyettesíti?
összegszerűség – emelkedő tendencia
általam ismert legmagasabb – 15millió (nem egészségügyi)
egészségügyi – 7 millió (1997-eskárokozás)
fiatal betegnek több, újszülöttelvesztésekor kevesebb
Nem vagyoni kártérítés II.
hozzátartozó elvesztésért – nem kellhozzá elhúzódó gyászreakció
jogosulti kör: gyermek, szülő, testvér,házastárs (élettárs nem!)
olyan betegnél is megítélik, aki nemképes a nem vagyoni kártérítésnyújtotta előnyök megélésére – ez mitkompenzál?
Nem vagyoni kártérítés III.
ha a kereset benyújtása után hal mega jogosult, a jogutódok perbeléphetnek – ez mit kompenzál?
új Ptk.-ban megszűnik a nem vagyonikártérítés, helyette sérelemdíj lesz,aminek már kimondottan az elégtétela funkciója
Tájékoztatás hiányára alapítottkeresetek
Kockázat körébe tartozó eseménykövetkezik be, ezért kártérítés nem jár
De: a tájékoztatás elmulasztása miatta beteg nem volt abban a helyzetben,hogy megalapozottan döntsön –megalapozhatja a kártérítés irántiigényt
Tájékoztatás hiányára alapítottkeresetek
Németországban keresetek felét errealapítják, nálunk is egyre inkább ez atendencia, mert
könnyebb bizonyítani, mint a kezelésihibát
szakértőt meg lehet kerülni, bírónaknagyobb az önállósága
kórházak egyelőre teljesen védtelenek
gyakran hallani, hogy az új Eütv. miattnövekedett meg az ilyen igényekszáma
nem igaz
a tájékoztatásra vonatkozó alapvetőszabályokat a régi Eütv. istartalmazta, ez alapján is sok ítéletszületett
Tájékoztatás terjedelme
•diagnózis, prognózis
•javasolt kezelések, vizsgálatok,
•azok elvégzésének, elmaradásánakkockázatai
•döntési joga
•javasolt életmód
Eütv. „A betegnek joga van arra, hogyszámára érthető módon kapjontájékoztatást, figyelemmel életkorára,iskolázottságára, ismereteire,lelkiállapotára, e tekintetbenmegfogalmazott kívánságára, valamintarra, hogy a tájékoztatáshoz szükségesetén és lehetőség szerint tolmácsotvagy jeltolmácsot biztosítsanak.”
Jogesetek a magyar bíróigyakorlatból
Kockázatokról való tájékoztatáselmulasztása
gerinckorrekciós műtét, nyakigerincvelő sérülés
lágyéksérvműtét, heregyulladás,hereeltáv.
Kezelésialternatívákról valótájékoztatáselmulasztása
hallux valgus, Mayoműtét
vesekő operáció
bizonyítási teher az alperest terheli
nem a százalékos valószínűségszámít, hanem a kockázatnak abeteg döntésére gyakorolt súlya
ezt a magyar LB is kimondta
német bírói gyakorlatban egészenextrém ítéletek (pl. Schutzimpfung-urteil, autotranszfuzió)
általános beleegyező nyilatkozat nemelég
LB: „a felvétel napján még a vizsgálatokmegkezdése előtt a kivizsgálásba,kezelésbe és a műtétbe beleegyezőnyilatkozat önmagában nem alkalmasannak bizonyítására, hogy a felperes amegfelelő tájékoztatást megkapta”
LB: „A tájékoztatás elmulasztásafolytán a felperes nem volt abban ahelyzetben, hogy maga döntse el: alehetséges kockázat és szövődményismeretében is vállalja-e a műtétet,vagy ahhoz a hozzájárulásátmegtagadja.”
LB: „az általánosságban megfogalmazotttájékoztatás nem megfelelő, annakolyannak kell lennie, hogy a beteg, illetőlega döntési helyzetben lévő - az adottesetben a szülő – minden olyan lényegestény és körülmény birtokába kerüljön,amelyek ismeretében megalapozottan tuddönteni a műtéthez való hozzájárulásmegadásának kérdésében”
Esély megítélése
gyógyulási esélyelvesztése, mint kár– a bírói gyakorlataz utóbbi évekbennagyon kitágította ahatárait
leggyakoribb esetek:
daganatos betegség
myocardialis inf.
trombo-embóliás szövődmények
késlekedés a császármetszéssel
LB legutóbbi ítéleteibenkibontakozott tendencia
nem az okozati összefüggés keretébenértékeli (okozat fennáll, ha a halálösszefügg a tevékenységgel), hanem afelróhatóság körében (azt kellbizonyítani hogy a legnagyobbgondosság esetén is bekövetkezettvolna a halál)
ez óriási különbség, mert így abizonyítás (és a bizonyítatlanságterhe) az alperesen van!
nem kell teljes bizonyosság, avalószínűség is elég
„nem a természettudományos bizonyossága lényeges, hanem az elegendő bizonyítás afelperesek részéről, ha annak avalószínűsége kimondható, hogy az életbenmaradására több lett volna az esély a II. r.alperes által nyújtott terápia mellett”.
Korábban immunitást élvezőszakmák előtérbe kerültek
onkológia, patológia, radiológia – esélyfogalmának átértékelése miatt
pszichiátria
beutalás személyes vizsgálat nélkül
beteg őrzésének elmulasztása
Szervezési hiba
tapasztalat elégtelensége
kórházi fertőzés
elégtelen műszerezettség
Őrzési kötelezettség
nagyon szigorú gyakorlat
leesik az ágyról, elesik, felborul azinfúziós állvány, részeg műtősfiúelesik a beteggel, zavart betegkézfejében kimozdul a tű és necrosisalakul ki
HCV perek
állam szembeni kártalanítási per
miért kell az államnak kártalanítania?
Régi Eütv. „Ha az állampolgár agyógyszer alkalmazása folytánegészségében vagy testi épségébenkárosodott, megrokkant, vagymeghalt, őt, illetőleg az általa eltartotthozzátartozóit az állam kártalanítja.”
LB eldöntötte, hogy a vér ugyan nemgyógyszer, de gyógyszerkéntalkalmazzák
új Eütv. már kifejezetten avérkészítményt kapó személyt rendelikártalanítani
okozati összefüggés
aki kapott vért 1992 előtt, és nincs egyébrizikófaktor (pl. tetkó), akkor az okozatiösszefüggést elfogadja
elévülés
mikor kezdődik?
károkozás ideje - amikor vért kapott
károsodás bekövetkezte – amikor atüntetek jelentkeztek