Aktuális ingatlan-nyilvántartási tényállások
Dr Darák Péter
Budapest 2007. november 15.
A kezelői jog törlése I.
•2001. évi CXVI. Törvény a NemzetiFöldalapról
•6. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébetartozik - ha törvény eltérően nem rendelkezik -a védett és védelemre tervezett természetiterületek kivételével:
•b) minden olyan állami tulajdonú termőföld,valamint a mezőgazdasági termelést szolgálóvagy ahhoz szükséges művelés alól kivettterület, amelynek nincs vagyonkezelője, vagyannak kiléte nem állapítható meg;
A kezelői jog törlése II.
•1995. évi CV. Törvény az államháztartásrólszóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhozkapcsolódó egyes törvényi rendelkezésekmódosításáról
•115. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén léphatályba. (4) A törvény hatálybalépésévelegyidejűleg hatályát veszti
•b) a termőföldről szóló - többször módosított -1994. évi LV. törvény 82-87. §-ai;
•117. § (2) Ahol jogszabály kezelői jogrólrendelkezik, azon a továbbiakban vagyonkezelőijogot kell érteni.
Jelzálogjog jogosultjának hozzájárulása újabbjelzálog bejegyzéséhez
•1994. évi LIII. Törvény a bírósági végrehajtásról
•170. § (2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén eköveteléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kellkielégíteni.
•109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásrólszóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
•21.§ (3) A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésérevonatkozó végrehajtási jogot, valamint a jelzálogjoggal biztosítottkövetelés lefoglalását a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Haa jelzálog-kötelezettel, mint személyes adóssal szemben avégrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja ajelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig újranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot.
Közös közreműködéssel szerzetttulajdonjoggal való rendelkezés
•Ptk. 578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatta szerzésben való közreműködésük arányábanszereznek közös tulajdont. Ha a közreműködésaránya nem állapítható meg, azt azonosmértékűnek kell tekinteni. A háztartásbanvégzett munka a szerzésben valóközreműködésnek számít.
•(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - aházastársak kivételével - a közös háztartásbanélő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.
Egyéni cég kft.-vé alakulása
•1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan-nyilvántartásról
•39.§ (3) Nem alkalmas hiánypótlásra abejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, ésa kérelmet határozattal el kell utasítani, haahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
•c) a település megjelölése, az ingatlan fekvéseés helyrajzi száma módosulna, vagy ezeketegyütt kellene utólag megjelölni,
Tartós földhasználat visszavonása
•2005. évi CXXII. Törvény az ingatlan-nyilvántartásrólszóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról
•53. § (5) E törvény hatálybalépését (2006. január 1.)követő 60. napon a tartós földhasználatba adott földekrevonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MTrendelet hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a tartósföldhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénélfogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. Atartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanoktulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell azingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
Ráépítés
•Ptk. 137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, azépület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonbangazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére aráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a földmegfelelő részének a megvásárlására.
•(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részénektulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részénekértékét lényegesen meghaladja.
•(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nemlehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos aráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapothelyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
•138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részénektulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni;
•PK 7. szám V. pontja: Ha a ráépítés (hozzáépítés) folytán közös tulajdon keletkezik,az egyes tulajdoni hányadok mértékének a megállapításánál azt kell vizsgálni, hogy aráépítéskor milyen összeget tett ki az egész ingatlan és a ráépített (hozzáépített) részértéke. A ráépítés által történt tulajdonszerzés vagy földhasználati jogszerzés folytánfizetendő térítés összegét, továbbá ha a bíróság a ráépítőt a föld megváltásárakötelezi, az ellenértéket az elszámolás (ítélethozatal) időpontjában irányadó forgalmiérték alapján kell meghatározni.
Növényvédelmi bírság
•2000. évi XXXV. Törvény a növényvédelemről
•5. § (3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfűvirágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszakvégéig folyamatosan fenntartani.
•7/A. § (1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén anövényvédelmi szerv elrendeli a parlagfű elleni közérdekű védekezést.
•(4) A helyszíni ellenőrzés során - amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználónem tett eleget az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének - a fertőzöttterületet főbb töréspontjainak meghatározásával be kell azonosítani. Az ingatlanügyihatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználó kilétét és arendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi aközérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak. Amennyiben azingatlanügyi hatóság más allergén gyomnövény jelenlétét észleli, arról szinténtájékoztatja a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságot.
•60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
•c) az 5. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében előírtvédekezési kötelezettségét elmulasztja;
A szerződés javítása
•1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan-nyilvántartásról
•51. § (1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet,ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyantartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miattaz nyilvánvalóan érvénytelen. Azérvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tényönmagában az okiratból megállapítható.
Bányavállalkozó kérelme termőföldmás célú hasznosítására
•1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általánosszabályairól
•3.§ (4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogiszemélyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogátvagy jogos érdekét az ügy érinti.
•2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás ésszolgáltatás általános szabályairól
•15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogiszemélyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát,jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet)hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve -tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatóságinyilvántartás adatot tartalmaz.
•(3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákrarészletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.
Elővásárlási jog termőföldre
•16/2002. (II. 18.) Korm. Rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlásiés előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól
•1. § (1) A Tft., valamint a Polgári Törvénykönyv alapján fennálló elővásárlásijog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) azingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződésmegkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, haaz ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez akötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.
•(2) Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnieannak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a Tft.-ben meghatározott melyik jogcímen.
•(3) Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes településiönkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat)polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség (a továbbiakban együtt:polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, igazgatásiszolgáltatási díj ellenében történik.
•(4) Más jogszabályban meghatározott elővásárlási jog esetén a jogosultataz ajánlatról írásban kell értesíteni.
Ügyfél az ingatlan-nyilvántartásieljárásban
•1972. évi 31. törvényerejű rendelet az ingatlan-nyilvántartásról,a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelettel
•Tvr. 19. § (1) A tulajdoni lapon a bejegyzések egymásköztisorrendjét (rangsorát) az az időpont határozza meg, amikor azalapul szolgáló beadvány az ingatlan-nyilvántartási iktatatóhozérkezett.
•Vhr. 104. § (1) A jogok és tények bejegyzéséről szóló határozatot - atulajdoni lapon történt bejegyzés után - kézbesíteni kell:
•g) az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) és mindazoknak,akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha a földhivatal hatóságihatározat alapján vagy a bíróság megkeresésére az Tvr. 7. §-a (1)bekezdésének a)-g) pontjaiban meghatározott tényt jegyezte be azingatlan-nyilvántartásba,
Formai hiányosság és érvényesség
•1997. évi CXLI. törvény
•az ingatlan-nyilvántartásról
•32. § (1) Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson -tartalmaznia kell:
•a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét,születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,
•37. § (3) Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásbabejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kella keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságotigazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat(cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat) eredeti vagyközjegyző által hitelesített másolati példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy aregisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáróla közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjábanmeghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírásicímpéldányt. Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották,az újabb kérelemben elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra ésarra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve azadatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásánakidőpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nemtartalmaznak.
Rendezetlen tulajdoni állásúingatlannal kapcsolatos eljárás
•1997. évi CXLI. Törvény az ingatlan-nyilvántartásról
•85. § Azon ingatlanok esetében, amelyeknél a körzetiföldhivatalhoz 2000. január 1. előtt benyújtott okirathiányossága miatt a benyújtáskor hatályos jogszabályalapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető(rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok), a IV. fejezetrendelkezéseit a 86-88. §-okban foglalt eltéréssel kellalkalmazni.
•86. § A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkalkapcsolatos változás vezetésére irányuló eljárásengedélyezése tárgyában az ügyfél kérelmére azingatlanügyi hatóság végzéssel dönt. A végzés ellennincs helye felügyeleti jogkör gyakorlásának.
Vagyonkezelői jog megvonásáértjáró kártalanítás
•1976. évi 24. törvényerejű rendelet a kisajátításról
•15. § (1) A kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személytmegillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg amegszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni.
•33/1976. (IX. 5.) MT rendelet a kisajátításról szóló 1976. évi 24.törvényerejű rendelet végrehajtásáról
•1. § A Tvr. és e rendelet rendelkezéseit - ha jogszabály máskéntnem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha akisajátítási eljárás keretében földhasználati jogot kell visszavonni,illetőleg állami tulajdonban levő ingatlant kell kezelésbe adni.
•58. § (1) A kisajátított ingatlanok kezelésbe adása, továbbá akisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban állóingatlanok kezelésének átadása a megyei, fővárosi közigazgatásihivatal vezetője hatáskörébe tartozik.