K+F és versenyképesség
Török Ádám
Az MTA rendes tagja
Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport
Az előadás Kovács Bernadett közreműködésével készült
1
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
2
A versenyképesség értelmezéséről
•A modern közgazdaságtan egyik gyakori és divatoskifejezése, de nem kapott igazi polgárjogot az elméletben(ld. Krugman, 1994)
•Maga a verseny fogalma sem tisztázott
–Legalább 5-féle lehetséges értelmezés (Bork, 1993)
•A fő kérdés: saját képességeinkhez vagy a versenytársakteljesítményéhez viszonyítva mérjük a versenyképességet?
•Értelmezhető
–A kínálati oldalon (pl. relatív munkaerőköltségek – ld. „alacsonybérű országok”)
–A keresleti oldalon (pl. piaci részesedés)
–Általában (egy gazdaság fejlettsége/általános állapota, képességeerőforrásai minél jobb kihasználására)
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
3
Tudomány, K+F és innováció
•Tudomány:
–rögzített, rendszerezett, a megfelelő szakmai közösség általelfogadott és saját (nem gazdasági vagy politikai) kritériumaialapján értékelt tudás
•K+F:
–új tudás létrehozására irányuló célzott, rendszeres tevékenység, denemcsak ez hozhat létre tudást!
–lásd: Lundvall et al (2007) különbségtétele az STI (Science &Technology & Innovation) és a DUI (Doing & Using & Interacting)tudásteremtés között
•Innováció:
–Schumpeter (1910) szerint 5 fajtája van: nemcsak új terméket hozlétre, és nemcsak K+F-fel
Tudomány-K+F-innováció és gazdasági teljesítmény(versenyképesség)
•A gazdasággal és a versenyképességgel való kapcsolategyre szorosabb a tudománytól az innováció felé haladva
•Éppen ezért: közvetlen megtérülési kritériumokat
–részben a K+F, és
–teljesen csak az innovációval szemben érdemes felállítani
•A tudomány is segítheti a versenyképességet, de sokszorcsak számos, közvetlenül nem mérhető áttételenkeresztül
–Pl.: „Mi haszna a gazdaságnak a középkori kéziratoktanulmányozásából?”
4
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Tudomány, K+F és hatékonyság
•A rövid távon értelmezett hatékonyság közvetlenmérése problematikus a gazdaság (és a K+F) egyesterületein
•A „vonósnégyes-paradoxon” (Baumol nyomán):
–Beethoven x. és y. vonósnégyesét a „Geiger quartett”vonósnégyes 1995-ben játszotta lemezre összesen 80 percidőtartamban, a CD-kből 60 ezer USD árbevétel keletkezett
–2005-ben is elkészítették a felvételt, az új időtartam 72 perc,az árbevétel ugyanannyi
–Tényleg 10 százalékkal javult a vonósnégyes „hatékonysága”10 év alatt?
5
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Tudomány-K+F-innováció - nemzetköziversenyképességi összehasonlítás I.
Országok közötti összehasonlításban kétféleversenyképességi megközelítés lehetséges:
1. Egy-egy ország K+F-jének és innovációsrendszerének versenyképessége
nemzetközi pozíciók a K+F és az innováció„bemeneti”, illetve „kimeneti” oldalán(ráfordítások, illetve teljesítmények)
a nemzetközi K+F-rangsorokban Magyarország30-35. helyezett, a
WEF Versenyképességi listáján 60. (2012)
48. (2011)
6
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Tudomány-K+F-innováció - nemzetköziversenyképességi összehasonlítás II.
–2. A tudomány, a K+F és az innovációs rendszerhozzájárulása a versenyképességhez
•mennyire gyorsan javul az exportszerkezet amagasabb hozzáadott értékűtermékek/szolgáltatások irányában?
•milyen a „csúcstechnológiai termékek”exporthányada?
•ezek hasonló okok miatt ellentmondásosmutatók, lássuk részletesebben az utóbbit!
7
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Csúcstechnológiai feldolgozóipari hozzáadottérték (Mrd dollár)
8
NSB, 2012, Science and engineering indicators
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
HT termékek exportja (Mrd dollár)
9
NSB, 2012, Science and engineering indicators
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A fő régiók részesedése a világ HT exportjában(1995-2008)
10
Forrás: Science and Engineering Indicators, 2010
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (1985-2005, százalékban)
11
Forrás: NSB, 2008
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Az Egyesült Államok HT kereskedelmi mérlege(2000-2010, milliárd USD)
12
Forrás: NSB, 2012
Pedig a nemzetközi K+F rangsorok abszolút éllovasa az USA!
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A fő régiók részesedése a világ HT exportjában(2006, százalékban)
13
Forrás: Eurostat’s, high-tech statistics, 2009
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
HT kereskedelmi mérleg 1995-2008
14
Forrás: UNESCO ScienceReport, 2010.
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A csúcstechnológiai export importhányada2004
15
Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességijelentés, 2007
Látszólag kiemelkedő magyar teljesítmény!?
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A csúcstechnológiai (HT) export aránya egyesfejlődő országokban
2003-as adatok
HT/összexport(%)
Elektr.alkatr./összimport (%)
PHI
64
47
MT
57
20
SING
49
35
MAL
45
44
16
De ez, csak látszólag mutatja a hazai K+F magas versenyképességéthiszen a döntő hányada külföldi K+F alapján belföldön összeszerelőmultinacionális vállalatoktól származik.
Érdemes vizsgálni a HT félkésztermék-import és a késztermék-exportarányát is! (Srholec, 2007)
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya avállalati K+F kiadásokból, valamint árbevétel-arányosK+F intenzitásuk 2007
17
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Innovatív vállalkozások aránya, 2008
18
Jelentés a vállalati K+F helyzetéről, 2012, NIH
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
19
Európa K+F és innovációs lemaradása
•Az EU K+F-beli és innovációs lemaradásának kétleggyakrabban említett tényezője:
–aránylag alacsony K+F kiadások a GDP-n belül (átlagosanalacsony GERD/GDP szint)
–az „európai paradoxon”
•A tudomány és a K+F finanszírozása
–szigorúan nem bizonyítható, de nemzetközileg általános,hogy a magasabb kiadások több tudományos/K+Feredményt hoznak
–a GERD, ezen belül pedig az üzleti szektor K+Fkiadásainak aránya (BERD) a gazdasági fejlettséggelpárhuzamosan nő
Növekvő K+F ráfordítások
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
20
A „tudásszűrő”
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
21
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
22
A gazdasági fejlettség (GDP/fő) és a GDP-arányos K+Fráfordítások összefüggése
HU,EST
USA
FI
JAP
RO
BG
PL
AT
UK
SK
GR
CZ
PT
SL
F
DE
SP
Fejlettségüknél kevesebbetköltenek
Fejlettségüknél többet költenek
Magyarországonkörülbelül megfelelegymásnak a kétadat
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
23
Milyen irányú az összefüggés?
•A magasabb GERD/GDP (GDP-n belüli K+F ráfordítás)gyorsítja meg a fejlődést, vagy a magasabb fejlettség teszilehetővé a több tudományos és K+F kiadást?
•Valószínűleg mindkét összefüggés igaz, de eltérő időtávon:
–a tudományos és K+F-kiadások magas szintje javítja az egészgazdaság versenyképességét, de hosszabb távon
–a fejlettebb országok már rövid távon is többet tudnak költenitudományra és K+F-re, valamint
–bebizonyítható, hogy a tartós „felzárkózási konszenzus” mellettfejlődő országok (Finnország, Dél-Korea, Izrael, Szingapúr) hosszúidőn át a nemzetközi átlag felett költöttek tudományra, K+F-re ésoktatásra
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
24
Az „európai paradoxon”
•Közkeletű értelmezése:
–Európa aránylag sokat költ tudományra és K+F-re
•de ennek csak korlátozott versenyképesség-növelő hatása van, mert azeredmények inkább publikációkban, s csak kevésbé szabadalmakbanjelennek meg, viszont
•irodalmi tapasztalat: a szabadalmaztatás és az eredmények publikálásagyakran egymás alternatívája („komplementer tevékenységek”, Calderini etal, 2007)
•A tények vizsgálata előtt: az „európai paradoxon” fogalma
–a tudományban és a K+F-ben a világ legjobbjai közé tartozó(Finnország, Svédország, Hollandia) és
–gazdasági fejlettségükhöz képest ezen a téren gyengébbországokat (Görögország, Portugália) mos össze
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
25
Az „európai paradoxon” és az adatok
Cikkek és idézetek megoszlása anagy régiók között, 1995, 2005
Forrás: NSB, 2008
Szabadalmi bejegyzési kérelmek (1000 db-ban),a „Triád” országaiban, 1989-2003
Az USA adatok csökkennek!
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
26
Mit jelent az „európai paradoxon”?
•Nemcsak az európai K+F feltételezett gyengeversenyképessége vagy a gazdaságtól való elszakadása lehetaz oka, hanem a szabadalmi védelem hatékonysága (Kína,India!) iránti bizalmatlanság is
•Figyelmeztető jel: lemaradás a nemzetközi egyetemirangsorokban (az első 20 közül 15-17 amerikai)
–Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak azegyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!)
–az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ avégzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól
–az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költiK+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-delegyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450)
–az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (azUSÁ-ban kettős akkreditáció!)
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
27
Tudomány és versenyképesség
•Az európai és benne a magyar tudomány és K+F nemzetközipozíciói megfelelnek a gazdasági fejlettségi szintnek, delecsúszás tapasztalható
•Stratégiai válasz:
–nem csupán a közvetlen versenyképesség-javulást ígérő szereplőkés területek támogatása, hanem az intézményi és pénzügyikeretfeltételek megjavítása is
–a „szociális technológiák” fontossága (Nelson, 2008)
–alapkutatások: fontos pozitív externáliák!
•A versenyképességi szempontok érvényesítése atudományban és a K+F-ben indokolt lehet, ha:
–itt is van objektív versenyképességi mérce (de rossz példaként lásda magyar felsőoktatási rangsorokat!), és
–a K+F-politika valóban a gyenge versenyképességű területeket„nyomja el”, nem pedig azokat, ahol komolyan nem is mérhető aversenyképesség
Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.
28
Köszönöm a megtisztelőfigyelmet!
