Bécs városközpontjában található az Albrechtfőherceg palotájában berendezett Albertinamúzeum. A múzeum a világ egyik legnagyobb éslegjelentősebb grafikai gyűjteményének adotthont, többek között körülbelül 65 000 rajznakés több mint egymillió rézmetszeteknek. Akiállított és archivált tárgyak a késő gótika és akortárs művészet közötti időszakot ölelik fel. AzAlbertina a nevét alapítójáról, Albert Kázmér szász- tescheni hercegéről kapta.
A grafikai gyűjteményt Albert Kázmér herceglétesítette az 1770-es években Pozsony várában,ahol 1765 és 1781 között lakott mint a királyiMagyarország kormányzója.
Az Albertina alapító oklevele 1776. július 4-én keletkezett. A dátum egybeesése az amerikaiFüggetlenségi Nyilatkozat aláírásának időpontjával puszta véletlen.
A jelenlegi főhercegi palota átvétele (1795) óta található az épületben az Albertina-gyűjtemény.Ezt követően az épületet átépítették, így alkalmazkodva az új igényekhez. A jelentős gyűjteménytcsak 1822-ben tették elérhetővé a nyilvánosság számára. Más gyűjteményekkel ellentétben,amelyeket a nemesség saját magának tartott fenn, a látogatásnak egyetlen feltétele az volt, hogya látogatónak saját cipője legyen. Annak ellenére, hogy ezzel még mindig sokakat kizártak, alátogatói kör mégis észrevehetően kibővült.
1996-tól 2003-ig az Albertina el volt zárva a nyilvánosság elől, és teljes átalakításon ment keresztül.Ugyanebben az időszakban egy 3000 köbméteres raktárat hoztak létre az alagsorban, hogy nerontsák el a városképet. A bejárat felújításával Hans Holleint bízták meg. Különösképpen azúgynevezett Soravia-szárny (Soravia-Wing) került a megosztott, többségében inkább kritikusvéleményeket megfogalmazó médiafigyelem középpontjába. Egyúttal 2000. január 1-jén az Albertinaszövetségi múzeumként jogi önállóságot kapott. A kiállításokat eredetileg már 2002-ben újra megakarták nyitni, az átépítést azonban késleltette, hogy a helyszínen felfedeztek egy 130 sírhelyesrómai temetkezési helyet.
A 2009. évi júniusi heves esőzések miatt víz szivárgott az alagsori raktárba. A biztonságiszemélyzet felfedezte a vízszivárgást, amely áramszünetet is okozott, emiatt megbénultak azok arobotgépek, amelyekkel a grafikákat tartó mappákat és kazettákat lehet mozgatni. Ahhoz, hogy anagyobb károkat elkerüljék, 950 000 műtárgyat át kellett helyezni máshova.
Albert herceg halála után a gyűjtemény és azépület örökösére, Károly főhercegre szállt,később Albrecht főherceg és Frigyes főhercegrendelkezett fölötte. Ebben az időben került sora grafikai gyűjtemény további bővítésére. Azépületek és a gyűjtemény 1919 tavaszán aHasburgoktól az Osztrák Köztársaságtulajdonába kerültek. 1920-ban az egykoricsászári udvari könyvtár metszeteinekállományát egyesítették a gyűjteménnyel. Habárekkorra a palota valamikori tulajdonosai mindenvagyontárgyukat kiürítették az épületből, agyűjtemények – az alapító oklevél szerint –mégis a palotához köthetők. Az „Albertina”nevet 1921 óta viseli az épület és a gyűjtemény.
Az Albertina három gyűjteménynek ad otthont:
a grafikai gyűjteménynek, amelyben körülbelül 41 000 rajz és akvarell, 300 skicckönyv,valamint 900 000 metszet található (az 1998-as leltár szerint)
az építészeti gyűjteménynek, körülbelül 43 000 tervrajzzal (építészeti és épületrajzok,tervdokumentációk és nyomtatványok), eredeti makettekkel és épületmásolatokkal (a 2000-esleltár szerint)
és a fotótörténeti gyűjteménynek, több mint 50 000 fotóval, fototechnikai eszközzel éskollekcióval (a 2000-es leltár szerint)
A gyűjtemény hozzáférhető részében ma többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo,Raffaelo, Peter Paul Rubens, Oskar Kokoschka, Rembrandt, Albrecht Dürer, Gustav Klimt ésEgon Schiele műveit tekinthetjük meg. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen rendeznekidőszaki kiállításokat, 2006-ban például Pablo Picassoról, 2008-ban Vincent van Goghról.
Immár 2007 ősze óta gazdagítja az Albertinát és ezzel Bécs múzeumvárost a klasszikus modern
muvészet egyik legjelentosebb európai magángyujteménye, Rita és Herbert Batliner gyujteménye. Az
új szerzemény révén az Albertina az egyetlen olyan osztrák múzeum, melyben a nemzetközi klasszikus
modernizmus muvei közötti urt számos remekmuvel sikerül betölteni.
Rita és Herbert Batliner majdnem &" évvel ezelott kezdtek mutárgyakat gyujteni. Alberto Giacometti
munkája mellett kezdettol fogva a francia impresszionista és posztimpresszionista festészet állt
gyujteményük középpontjában, gyujtomunkájukban Pablo Picasso muveire összpontosítottak – ma
a muvész több mint '" muve, csupán a festmények közül tíz darab, valamint számos rajz és egyedi kerámia
található meg itt. A gyujto pár azonban a XX. század második felébol is vásárolt muveket, és jelenleg is
gyujti a mai muvészeti remekeket.
Ezzel a gyujteménybovítéssel az Albertina – fennállása óta eloször – saját állományú állandó kiállítást
mutat be. Az újonnan berendezett tárlat – (.""" m!-es kiállítási területen – a francia impresszionizmustól
a legújabb jelenkorig felöleli a )(" éves mutörténet legizgalmasabb fejezeteit. Claude Monet, Pierre-
Auguste Renoir, Paul Cézanne, Amedeo Modigliani, Henri Matisse, Joan Miró, Pablo Picasso, Ernst Ludwig
Kirchner, Paul Klee, Wassily Kandinsky, Marc Chagall és Kasimir Malewitsch festményei kiváló áttekintést
nyújtanak a francia impresszionizmus és posztimpresszionizmus, a fauvizmus, a német expresszionizmus
és az orosz avantgárd muvészeti terméseirol. A késoi Picasso fontos képeivel, Mark Rothko vagy Francis
Bacon kiállítási tárgyaival a kiállítás egészen a XX. század második felének muvészetéig vezeti el a látogatót,
és Gerhard Richter, Georg Baselitz, Anselm Kiefer és Alex Katz képeivel zárul. Arnulf Rainer, Maria Lassnig
és Hubert Scheibl képviselik az új tárlat jelenkori osztrák muvészetét.
A bemutatót Carl Djerassi, valamint Eva és Mathias Forberg Paul Klee-gyujtményének rendkívüli remekei
egészítik ki. Az Albertina gazdag kortárs muvészeti állományából származó darabok és az Albertinának
átadott más gyujtemények mukincsei teszik teljessé az új összeállítást.
Matisse és a fauves-ok
2013.9.20. -2014.1.12.
2013 őszén az Albertina bemutatja Henri Matisse és a fauvistákmintegy 140 művét. A fiatal művészkollégák legtöbb munkája,akiket az akkori művészeti kritika a „vadállatokhoz” (fauves)hasonlított, ezen a kiállításon először látható Bécsben ésegyáltalán Közép-Európában. Henri Matisse volt a fauvistákvezetője és szószólója.Ő és művészcsoportja 1905-ben a 3. Párizsi őszi Szalon alkalmávalkeltett feltűnést. A közönséget megdöbbentették a heves,láthatóan gyorsan odadobott ecsetvonások és a tarka, intenzívenragyogó színek. A motívum nem volt fontos - a kifejezésszámított.
A híres festmények mellett a kiállításon látható, hogyMatisse és a fauvisták bronzműveiken, kerámiáikon, kőszobraikonés bútordarabjaikon törekedtek a kifejezésre és intenzitásra. Afauvizmus számít a XX. század első avantgard-mozgalmának, éskorszakalkotó jelentőségű volt a modernizmus fejlődése számára,legfontosabb képviselői Henri Matisse, André Derain, Maurice deVlaminck, Georges Braque és Kees van Dongen.
Köszönöm a figyelmet!
Gyenes Dalma Veronika