Sásdi Kistérség
KISTÉRSÉGI GYEREKESÉLY STRATÉGIA, CSELEKVÉSI TERV ÉSFORRÁSTÉRKÉP
A nélkülöző gyermekek…
Egy gyermek akkor tekinthető „nélkülözőnek", ha kettő vagy több tényező nem érvényesül rá a14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról UNICEF).
Ez a lista, amely alapján az ún. „gyermeknélkülözési” indexet összeállították, a következő:
1.napi háromszori étkezés
2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánusmegfelelője
3. minden nap friss gyümölcs és zöldség
4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte(nem számítva a tankönyveket)
5.eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli,görkorcsolya, labda, stb.)
6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás,részvétel ifjúsági közösségekben, stb.)
7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértveaz oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépesjátékokat)
A nélkülöző gyermekek…2
1. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolairendezvényeken való részvételhez
2. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házifeladat elkészítéséhez
3. internet kapcsolat
4.néhány új ruha (ne mind használt legyen)
5. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyikbármilyen időjárási viszonyok között viselhető
6. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért,hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit
7.a különleges események (például születésnap, névnap,vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége
KIELÉGÍTETLEN GYERMEK-SZÜKSÉGLETEK ARÁNYA A SÁSDIKISTÉRSÉGBEN (%) *
Biológiai alapszükségletek (táplálkozás, ruházat)
•Nem jutott elég pénz
•ennivalóra25,2
•Rezsire27,7
•Gyógyszerek kiváltására13,8
•Orvosi költségekre 6,5
•Közlekedésre11,5
•Hó végén pénzzavar82,5
•Nincs megtakarított pénz84,2
Minőségi táplálkozás és iskoláztatás
•Iskolai, óvodai költségekre 6,8
Társas kapcsolatok
•Szórakozásra 33,3
„Luxus” szükségletek
•Évente legalább egy hét
•üdülésre 84,3
* Forrás: a 2011 évi nyári adatfelvétel
A Stratégia szerkezete
Helyzetelemzés
A Gyerekesély Stratégia célja
Az alapelvek érvényesülésének körülményei, fejlesztendő területek kistérségiszinten
Hosszú távú célok, jövőkép a szükségletekből következő stratégiaibeavatkozási/fejlesztési területeken
Stratégiai és cselekvési terv 3 időtávban: most, 3 éven belül, 10 éven belül 3 főterületen:
Forrástérkép
A Stratégia társadalmasításának folyamata
Javaslatok a további tervezési folyamathoz
Forrástérkép
A Stratégia
nem a kistérség gyerekesélystratégiája•az elkészült dokumentum nem a kistérség gyerekesélystratégiája, hanem egy szakértői javaslat
•senki nem szakértőbb a helyieknél
•tovább kell dolgozni vele: részekre bontani, elemezni,véleményezni, kiegészíteni, a cselekvési terveket továbbkonkretizálni (személyi, intézményi felelősségi szintekig)
•El kell fogadtatni, ehhez meg kell ismerni és cselekvésilehetőséget kell adni, azt pedig el kell ismerni.
… ez egyszerűen hangzik, de valójában nem az!
"Fájdalmasan tudatában vagyoktökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésbenrejlik minden erőm."
Mahatma Gandhi
Helyzetelemzés – gyerekes családok
a kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeketnevelő családok országos jövedelemátlagának átlag 90%-a.
a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 43%-a szegénységben él
több mint fele, (56 %) hátrányos helyzetű és közel egyharmada (28%) halmozottanhátrányos helyzetű
A szegénység esélye a legnagyobb a foglalkoztatott nélküli háztartásokban (73%), aromák között (58%), a sokgyermekes családokban (50%) valamint ott ahol egy szülőneveli a gyermekeket (84%).
Legtöbb gyerekes foglalkoztatott nélküli háztartás: Bikal, Tékes, Ág,Mindszentgodisa, Kisvaszar, Gödre
2011-ben a családok 74%-a vélte magát szegénynek
Kicsit kisebb szegénység, mint más, azonos mutatóval rendelkező kistérségben:preferenciák, szokások, jobb ellátások, szolgáltatások? – erre lehet építeni
Helyzetelemzés - a kistérség
van fejlődési, fejlesztési potenciál (pl. érdeklődés, akarat, együttműködés, uniós forrásokracionális felhasználása, valódi értékteremtés, „húzóemberek”, civil szervezetek, stb.)
kistelepülések
fogyó népesség
romák magas aránya: a kistérségben a roma gyermekek aránya 49%, (de stagnál, illetvecsökken)
szegregáció : Kisvaszar(91%), Kishajmás (87%) , Vázsnokon (88%) a roma arány,
erősödik a települések közötti szegregációs folyamat: ott, ahol jelentősen növekedett ahátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az iskolában (Gödre),jelentősen alacsony lett az iskola kihasználtsági mutatója (Gödre, Mindszentgodisa), ésnagyarányú a – zömben nem hátrányos - gyerekek elvándorlása más település iskoláiba.
alacsony iskolai végzettség: az álláskeresők 10%-a 8 általános iskolai végzettséggel semrendelkezik (2010), míg közel fele (46,4%) legfeljebb általános iskolai végzettségre tettszert
alacsony vállalkozási potenciál, de vannak foglalkoztatók és szociális gazdaságkezdeményezések
Helyzetelemzés - intézmények
0-3 éves gyermekek számára kevés szolgáltatás
viszonylag jó védőnői ellátás
a gyermekintézménybe járók száma is stagnál, illetve csökken
kompetencia-eredmények elmaradnak az országos átlagtól, decsökken a lemaradás
a kompetencia-eredmények és a hátrányos helyzet nemfeltétlenül függnek össze
általános iskola után?
családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás létszáma elégtelen
van „tartalék” a szakemberekben is
Stratégiai és cselekvési terv
különböző időtávokra
10 évre (hosszú táv),
3 évre (középtáv),
1 éven belül megkezdendők.
mindenhez indikátor és felelős is van rendelve
3 kiemelt beavatkozási terület – helyi javaslat
Korai képességgondozás
Napközbeni ellátások
Közoktatás
A többi érintőlegesen
Korai képességgondozás
„Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában márfelnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, akiteljes értékű kisgyerekéletet élhetett.”
(Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság)
1. Korai képességgondozás 1
új tudások a koragyermekkorról vs. elavult gondolkodás
ebben a korban a beavatkozás valódi prevenciót jelentenekés jelentősen megkönnyítik a későbbi évek szolgáltatásait
Színterei:
védőnői munka
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
óvoda, bölcsőde
családi napközi
egységes óvoda-bölcsőde
Biztos Kezdet
baba-mama klubok
alternatív gyermekellátás
1. Korai képességgondozás 2
Problémák:
A gyermekek 1/3-a három éves korára elmarad a mozgásfejlődésben,
Egyötöde alultáplált
Egytizede túlsúlyos
Szociális, értelmi, érzelmi fejlődés terén elmaradott 13-15%
Célzás:
Oroszló (gyerekszám + intézményhiány)
Vásárosdombó, Gödre, Mindszentgodisa
Biztos Kezdet
van: Gerényes és van normatíva
Ahol magas szegénységi kockázati kód, foglalkoztatott nélküli háztartások
ahol a veszélyeztetett terhesség, csecsenők és kisdedek aránya igenmagas: Gerényes 67%, Gödrén és az 1-es Sásd körzetben 40-45%
Szegregálódó, gettósodó, nehezen megközelíthető települések
1. Korai képességgondozás 3
Legfontosabb feladatok:
védőnői ellátás fejlesztése, tartós helyettesítések felszámolása, képzés,utazás segítése, adminisztrációs terhek csökkentése (segéderő)
a terhességet és a koragyermekkort veszélyeztető tényezők felülvizsgálataés terv készítése a visszaszorítás lehetőségeire
mérések, diagnosztizálás fejlesztése, összekapcsolása (orvos)
a szociális veszélyeztetettségnek a védőnők nem tulajdonítanakmegfelelő jelentőséget, vagy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkelennek méréséhez és kezeléséhez – gyermekjóléti szolgálat, képzések,szakmaközi együttműködés, esetmegbeszélések
Születés előtti és 0-3 éves kori szolgáltatások: rendszeres, szülőkre isirányuló, szakmaközi együttműködésben, kihelyezve
Az óvodába való átmenet támogatása
Napközbeni ellátások 1
Közös jellemzők:
Alkalmi, de rendszeres
a hozzáférés lehetőségét széles körben biztosítja,
a gyerekek koronként változó szükségleteihez igazodik,
széles korhatárú,
helyi szükségletekhez rugalmasan alkalmazkodó,
sokféle szakember együttműködésével valósul meg,
Nem gyermekmegőrzés: a gyermekek gondozása,foglalkoztatása és fejlesztése, és lehetőleg étkeztetésSZÜNIDŐKBEN IS!
Napközbeni ellátások 2
Formái:
bölcsőde; hetes bölcsőde + időszakos gyermekfelügyelet,gyermekhotel
családi napközi;
házi gyermekfelügyelet;
családi gyermekfelügyelet;
alternatív napközbeni ellátások: a játszótéri program,játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és agyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációjáttámogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciósszolgáltatás, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetettiskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet,sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.
Napközbeni ellátások 3
Formái
óvoda;
bölcsőde-óvoda közös intézményben külön bölcsődeicsoporttal
bölcsődés korúak óvodai csoportban történő ellátása
iskolai napközi;
egész napos iskola; iskolaszervezési forma, ahol a tanórai ésmás foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakraegyenletesen szétosztva szervezik meg
tanulószoba;
tanoda és tanodaszerű szolgáltatások, amelyek a hátrányoshelyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívülifoglalkozását szolgálják;
iskolaotthon
Napközbeni ellátások 4
Helyszínei
közösségi, művelődési vagy ifjúsági ház, IKSZT
családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
iskola, óvoda, illetve ezek önálló helyisége
játszóterek
Napközbeni ellátások 5
Hosszú távú célok
széles körben, szükséglet-arányosan épüljenek ki a a 0-14 (esetenként 18)éves korosztály számára,
minden településen elérhetőnek kell lenniük, vagy helyben, vagy azérintett korosztály (és a szülők) utaztatásának megoldásával,
a szolgáltatásokat a kistérségben már jól működő gyakorlatokra kellalapozni,
meg kell valósítani az érintett szakmák együttműködését a tervezésben, aszolgáltatásnyújtásban és az értékelésben egyaránt,
a folyamatba a szülőket is be kell vonni,
biztosítani kell, hogy a szolgáltatásokat felkészült, korszerű tudássalrendelkező szakemberek nyújtják, akik részt vesznek a jelzőrendszerbenés a szakmaközi hálózatokban,
a szolgáltatásokat egész évben, tehát szünidőben is biztosítani kell,
a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekekmegfelelő, legalább a településen való jelenlétükkel azonos aránybanjussanak be a szolgáltatásokba
Közoktatás
„A világot nem érdekli sem a hagyomány, sema múltban kivívott hírnév, a gyengeteljesítményre nincs mentség, a szokásokvagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nemérdekel. A sikert azok az egyének és országokfogják kivívni, akik és amelyek gyorsantudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuka siránkozás, és nyitottak a változásra.”
McKinsey jelentés
Közoktatás
A helyzet
Mind a hátrányos, mind a halmozottan hátrányos helyzetűgyermekek aránya nőtt az óvodákban
A kistérség óvodáinak 89 százalékában az átlagoscsoportlétszám meghaladja a 20 főt
Alacsony kihasználtsági mutatók
Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányoshelyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és7,6 %-a SNI (3,3 százaléka tanulási, magatartási, beilleszkedésinehézséggel küzdő tanuló).
Jelenleg nem ismert, hogy az iskolaérettségi vizsgálaton, melyrészterületeken milyen mértékű lemaradás jellemzi általában agyermekeket.
Hiányos információk a DIFER-mérésről
Közoktatás
iskolai férőhely-kihasználtság 66,7 százalékos
Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányoshelyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és7,6 %-a SNI
a tanulók 51,4 százaléka vesz részt valamilyen tanulást segítőoktatási formában. - napközbeni ellátások!
A pedagógusok 9 százaléka, nem a tantárgy oktatásához előírtképesítéssel látja el feladatát. Az iskolák megközelítőleg egynegyedében teljes a szakos ellátottság. A részmunkaidősfoglalkoztatással nem tudják javítani a szakos ellátottságot, ésnem működik kistérségi helyettesítési rendszer.
jelentősen csökkent az 1. képességszint alatt álló diákokaránya.
Közoktatás
a szakiskolai képzésben részt vevőknél, átlag 11százalékkal gyengébbek a kompetenciaeredmények, és 9 -szeres az 1. képességszintet el nem érő diákok aránya, aszakközépiskolai tanulókhoz képest.
Pedagógiai szakszolgákat: a korai fejlesztés, gondozás; afejlesztő felkészítés, a pályaválasztási tanácsadásáltalában nem érhető el a kistérségben.
Közoktatás
Feladatok
a férőhely-kapacitás racionalizálása, csoportlétszámokoptimalizálása
intézményesített oktatásirányítás, tanügy-igazgatás
kistérségi oktatási minőségpolitika, mérő-, értékelő-, fejlesztőrendszer, pedagógiai tervezés
az új jogszabályokhoz való alkalmazkodás
spontán szegregáció mérséklése, megállítása
óvoda-iskola átmenet támogatása
erőforrás-növelés: pedagógiai segítők
Szakmai hálózatok
Mi a közös?
Nem félni, csinálni, előre menekülni
Együttműködés a tervezéstől a megvalósításig
Helyzetelemzés, tervezés, mérés, értékelés, visszacsatolás
Ösztönzés
Fokozatosság
Hogyan tovább?
Munkaanyagként használandó!
Tematizálás: a dokumentumokat szakterületre éstelepülésekre bontani
Megvitatás, kiegészítés, pontosítás, javaslatokmegfogalmazása más szakterületeknek: szakmaiműhelyek, szakmaközi műhelyek, településiönkormányzat, gyerekbizottság, TKT
Többszintű cselekvési tervek kidolgozása az első évre:tovább bontani a feladatokat, felelős, határidő
Az előrehaladás folyamatos nyomon követése
Helyi lakossággal megismertetni, megvitatni, kiegészíteni(módszereket ajánlottunk)
Szakembereknek
" minden találkozás friss, izgalmas megismerni a másikatelőítéletek, kategóriák nélkül, megtanulni hogyan látja ő avilágot, hogyan értelmezi az élményeit. A legfontosabbkérdés számomra mindig az, hogy milyen körülményekközött kellene lennem, miben kellene hinnem, hapontosan úgy élnék, mint a páciensem. Oda kell találnom,ahol ő van. Az ő nyelvét kell megtanulnom, hogy nelegyen egyedül.„
Feldmár András