1. dia

“Óriási” “mikrovilág”… “Óriási” “mikrovilág”…

Bölcseleti rendszerek(világnézetek)Platon rendszereBölcseleti rendszerek(világnézetek)Platon rendszere

Illusztráció a platóni barlanghasonlat nyomán. Ahogy az árnyék az árnyékvetőnek, úgy a világ dolgai az örök ideáknak leképeződései.

IDEA

ANYAGI

VILÁG

Arisztotelész rendszere:az anyag-szellem egységesArisztotelész rendszere:az anyag-szellem egységes

- A világ tanulmányozható

- Isten, a “MOZDULATLANMOZGATÓ”

geocentrikus elmélet (1500évig fenáll) -görög -római kultúra: nincs rend a világba, elzárkóznak az anyag, a világ megfigyelésétöl ! Ptolemaiosz(Kr.e.150): geocentrikus elmélet (1500évig fenáll) -görög -római kultúra: nincs rend a világba, elzárkóznak az anyag, a világ megfigyelésétöl nincs táptalaj a tudomány műveléséhez!

- -lineáris időszemlélet

- -monoteizmus egységes törvények: -

valóságos,nem örök, van kezdete, egy érték, mert Isten teremtette, és JÓ-nak valóságos,nem örök, van kezdete, egy érték, mert Isten teremtette, és JÓ-nak

mondja(I.Mózes10.vers) mondja(I.Mózes10.vers)

- - nem szentség, nem Isten lakhelye, Isten nem a világ “lelke”

tárgyak, teremtmények nem szentek(pl. Nap, Hold, csillagok), csupán a fény hordozói -a tárgyak, teremtmények nem szentek(pl. Nap, Hold, csillagok), csupán a fény hordozói

- -nincsenek istenek a természetben, az ember szabadon, félelem nélkül kutakodhat

- -Isten szuverén módon teremtett(pl.ellipszis pályakat)- Szenci Molnár Albert-Kepler, prágai találkozása

-nem a bölcselet, hanem a megfigyelés, a kutatás a célravezető -nem a bölcselet, hanem a megfigyelés, a kutatás a célravezető

-központjai: szerzetesrendek, egyetemek -központjai: szerzetesrendek, egyetemek

Galileo visszavonja tanait…Galileo visszavonja tanait…

Ernest Rutheford

Edwin Schrödinger

Max Planck

Robert Millikan

Wolfgang Pauli

Arthur Compton

Paul Dirac

Werner Heisenberg

“Az Univerzum inkább kezd hasonlítani egy“Az Univerzum inkább kezd hasonlítani egy

Nagy Gondolathoz, Nagy Gondolathoz,

mintsem egy nagy géphez…” mintsem egy nagy géphez…”

-Sir James Jeans--Sir James Jeans-

A sejt csodájaA sejt csodája

A huszadik századi technika alaposanmegvizsgálta az élet legkisebbalkotórészét, és felfedte, hogy a aemberiség valaha is találkozott. Mamár tudjuk, hogy a sejtben aszükséges energiát előállítóenergiaközpontok, az élethezelengedhetetlen enzimeket éshormonokat létrehozó gyárak, azösszes létrehozandó termékhezszükséges minden információt tárolóadatbankok, bonyolultszállítórendszerek, a nyersanyagokatszállító csövek, a nyersanyagokathasználható részekre lebontólaboratóriumok és finomítók, és akimenő és bejövő anyagok ellenőrzéséthasználó speciális fehérjék vannak. Ésmindezek ennek a bonyolultrendszerbek csak töredékét jelentik.A huszadik századi technika alaposanmegvizsgálta az élet legkisebbalkotórészét, és felfedte, hogy a aemberiség valaha is találkozott. Mamár tudjuk, hogy a sejtben aszükséges energiát előállítóenergiaközpontok, az élethezelengedhetetlen enzimeket éshormonokat létrehozó gyárak, azösszes létrehozandó termékhezszükséges minden információt tárolóadatbankok, bonyolultszállítórendszerek, a nyersanyagokatszállító csövek, a nyersanyagokathasználható részekre lebontólaboratóriumok és finomítók, és akimenő és bejövő anyagok ellenőrzéséthasználó speciális fehérjék vannak. Ésmindezek ennek a bonyolultrendszerbek csak töredékét jelentik.

A XX. század nagy felfedezései…A XX. század nagy felfedezései…

A DNS-molekula strukturája-a: legnagyobb tárolási technikaA DNS-molekula strukturája-a: legnagyobb tárolási technika

Az információs spirál:

Az információs spirál:Az információs spirál:

A modern tudomány kezdeteiA modern tudomány kezdetei

KLASSZIKUS FIZIKA: állandóság, objektivitás és kauzalitás(determinizmus-okság elve)KLASSZIKUS FIZIKA: állandóság, objektivitás és kauzalitás(determinizmus-okság elve)

-gondolatvilága: Laplace démon(szigorú determináltság) -gondolatvilága: Laplace démon(szigorú determináltság)

-abszolút tér és idő-abszolút tér és idő

-örökké létezett a világmindenség-örökké létezett a világmindenség

-örök, változhatatlan természeti törvények (újkori természettudományos világkép)-örök, változhatatlan természeti törvények (újkori természettudományos világkép)

Albert Einstein:Albert Einstein:

Speciális relativitáselmélet(1905) és általános Ígypl. a klasszikus fizikai egyenletek alapján nem lehetett értelmezni a különféle forró anyagoksugárzási színképét és a radioaktív bomlás jelenségét sem. Többek között ez utóbbiaktisztázásához dolgozták ki a (1900-1930)Speciális relativitáselmélet(1905) és általános relativitáselmélet (1915) Ígypl. a klasszikus fizikai egyenletek alapján nem lehetett értelmezni a különféle forró anyagoksugárzási színképét és a radioaktív bomlás jelenségét sem. Többek között ez utóbbiaktisztázásához dolgozták ki a kvantumelméletet. (1900-1930)

A XX. század elején a közvéleményt szinte sokkolta a relativitáselmélet. Úgy tűnt, felborul fizikaivilágképünk. Nobel díjas fizikus szerint azonban éppen az ellenkezője történt. Arelativitáselmélet tökéletesítette és szilárdabb alapokra helyezte a klasszikus fizikát,kiküszöbölvén annak hiányosságait, habár azon az áron, hogy némileg át kellettértékelnünk a térről és időről alkotott fogalmainkat.A XX. század elején a közvéleményt szinte sokkolta a relativitáselmélet. Úgy tűnt, felborul fizikaivilágképünk. Max Planck Nobel díjas fizikus szerint azonban éppen az ellenkezője történt. Arelativitáselmélet tökéletesítette és szilárdabb alapokra helyezte a klasszikus fizikát,kiküszöbölvén annak hiányosságait, habár azon az áron, hogy némileg át kellettértékelnünk a térről és időről alkotott fogalmainkat.

gg

Relativitáselmélet eredményei…Relativitáselmélet eredményei…

Kvantumfizika…Kvantumfizika…

Ha a relativitáselmélet ennyire megrázta az embereket, aztlehetett volna várni, hogy a kvantumfizika sokkal nagyobbmegrázkódtatást okoz, hiszen a fizikában felborulni látszott – sőtma is annak látszik –a szigorú oksági összefüggésekérvényessége. Niels Bohr Nobel díjas fizikus szerint a sokkhatásazért maradt el, mert az emberek nem értették meg, mirőlvan szó.Ha a relativitáselmélet ennyire megrázta az embereket, aztlehetett volna várni, hogy a kvantumfizika sokkal nagyobbmegrázkódtatást okoz, hiszen a fizikában felborulni látszott – sőtma is annak látszik –a szigorú oksági összefüggésekérvényessége. Niels Bohr Nobel díjas fizikus szerint a sokkhatásazért maradt el, mert az emberek nem értették meg, mirőlvan szó.

A kvantumfizika jelentősen átalakította a technikát. Gyakorlatijelentőségét mutatja, hogy míg a relativitáselméletetegyetlen tudós, mégpedig Albert Einstein dolgozta ki, szinteíróasztal mellett, addig a kvantumfizikai és az ebből kifejlődöttrészecskefizikai kísérletekre és fejlesztésekre már eddig is dollármilliárdokat költöttek, ezeken a feladatokon ma is több ezertudós dolgozik, Ezzel szemben arelativitáselméletért soha nem ítéltek oda Nobel Díjat. Paradoxmódon maga Einstein is egy kvantumfizikaifelfedezésért, mégpedig a fotóelektromos effektusproblémájának tisztázásáért kapta meg ezt a nagy kitüntetést.A kvantumfizika jelentősen átalakította a technikát. Gyakorlatijelentőségét mutatja, hogy míg a relativitáselméletetegyetlen tudós, mégpedig Albert Einstein dolgozta ki, szinteíróasztal mellett, addig a kvantumfizikai és az ebből kifejlődöttrészecskefizikai kísérletekre és fejlesztésekre már eddig is dollármilliárdokat költöttek, ezeken a feladatokon ma is több ezertudós dolgozik, s a kvantumfizikai felfedezésekért többtucat Nobel Díjat osztottak ki. Ezzel szemben arelativitáselméletért soha nem ítéltek oda Nobel Díjat. Paradoxmódon maga Einstein is egy kvantumfizikaifelfedezésért, mégpedig a fotóelektromos effektusproblémájának tisztázásáért kapta meg ezt a nagy kitüntetést.

Mi a “kvantum”?Mi a “kvantum”?

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). Legáltalánosabban vévevalami mérhetőnek az alapvető egysége.A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). Legáltalánosabban vévevalami mérhetőnek az alapvető egysége.

A kvantum fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető.Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. Akvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogyaz elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezikA kvantum fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető.Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. Akvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogyaz elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik

A foton: Fénykvantum: Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegû elemirészecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol aPlanck-állandó, a sugárzás frekvenciája. A modern fizika területén a foton azelektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneseskölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám mindenformájáért ez a részecske felelősA foton: Fénykvantum: Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegû elemirészecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol h aPlanck-állandó, v a sugárzás frekvenciája. A modern fizika területén a foton azelektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske. Az elektromágneseskölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám mindenformájáért ez a részecske felelős

A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, melyben levezette afeketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrétmennyiségekben tud elnyelődni és kibocsátódni, úgynevezett „kvantumokban”.Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokbanterjed, akkor meg tudja magyarázni a furcsa tulajdonságait.A fénykvantum ötletét Max Planck német fizikus munkája adta, melyben levezette afeketetest-sugárzás törvényét azzal a feltételezéssel, hogy a fényenergia csak diszkrétmennyiségekben tud elnyelődni és kibocsátódni, úgynevezett „kvantumokban”.Einstein megmutatta, ha feltételezi, hogy a fény valóban csak diszkrét csomagokbanterjed, akkor meg tudja magyarázni a fényelektromos jelenség furcsa tulajdonságait.

Video/Tökéletes világmindenség/ 1. bookmark

Mi a csudát-1?

Kvantumfizika alkalmazásai:

lg_kf750_black_label_700_20080425121112_913

Kvantumfizika alkalmazásai:Kvantumfizika alkalmazásai:

Kvantum ugrásokKvantum ugrások

A klasszikus fizika azt feltételezte, hogy a fizikai mennyiségek változhatnak és a mindenkori változás sebessége általában egy másik paraméterpillanatnyi értékével arányos. Ennek megfelelően a fizikai jelenségek jelentős részétlineáris differenciálegyenletekkel modellezték.A kvantumfizika első lényeges felfedezése az volt, hogy a fizikai mennyiségekváltozása kis ugrásokban () történik.A kvantum ugrások tehát azt jelentik, hogy bizonyos fizikai mennyiségek csakmeghatározott diszkrét értékeket képesek felvenni, s a közöttük lévő értékektilosak. A fizikai mennyiségek kvantum ugrásainál ismételten szerepet játszik egyalapvető természeti állandó, nevezetesen a Planck-állandó, más néven A klasszikus fizika azt feltételezte, hogy a fizikai mennyiségek folyamatosanváltozhatnak és a mindenkori változás sebessége általában egy másik paraméterpillanatnyi értékével arányos. Ennek megfelelően a fizikai jelenségek jelentős részétlineáris differenciálegyenletekkel modellezték.A kvantumfizika első lényeges felfedezése az volt, hogy a fizikai mennyiségekváltozása kis ugrásokban (kvantáltan) történik.A kvantum ugrások tehát azt jelentik, hogy bizonyos fizikai mennyiségek csakmeghatározott diszkrét értékeket képesek felvenni, s a közöttük lévő értékektilosak. A fizikai mennyiségek kvantum ugrásainál ismételten szerepet játszik egyalapvető természeti állandó, nevezetesen a Planck-állandó, más néven Planck félehatáskvantum.

Videó:Dr. QuantumVideó:Dr. Quantum

A fény kettős természete

Több száz évig vitatkoztak a fizikusok arról, hogy a fény apró áll-e vagy pedig hullám természetű. A kvantumfizikakimutatta, hogy a fény mind a kétféle természettel rendelkezik.Lehet olyan kísérletet végezni, amelyben a fényrészecskék, az un.fotonok becsapódása egy mérőkészülékbe egyenként megszámlálható.Lehet azonban olyan kísérletet is végezni, amelyben a fényhullámtermészete mutatkozik meg az un. fény interferenciajelenségében. Több száz évig vitatkoztak a fizikusok arról, hogy a fény aprórészecskékből áll-e vagy pedig hullám természetű. A kvantumfizikakimutatta, hogy a fény mind a kétféle természettel rendelkezik.Lehet olyan kísérletet végezni, amelyben a fényrészecskék, az un.fotonok becsapódása egy mérőkészülékbe egyenként megszámlálható.Lehet azonban olyan kísérletet is végezni, amelyben a fényhullámtermészete mutatkozik meg az un. fény interferenciajelenségében.

Baierlein megfogalmazása szerint

a fény hullámként halad,„a fény hullámként halad,

de részecskeként indulde részecskeként indul

és érkezik és érkezik”.

Yin Yang

 Nobel Díjas fizikus egyik ismeretterjesztő sci-fi története arról szól,mi történne, ha az anyagi tárgyak kettős természete a makrovilágban is tapasztalhatólenne. Története szerint vadász expedíció indul abba a képzeletbeli „kvantumőserdőbe”, ahol a Planck állandó 40 nagyságrenddel nagyobb, mint a valóságban. Avadászokat tigris csapat támadja meg. Rengeteg tigris ugrál körülöttük,akadálytalanul áthatolva mindenen, ami útjukba kerül, fákon, bokrokon, terepjáróautón, sőt a vadászok testén is. Kiderül azonban, hogy csak egyetlen tigris van, de azsoknak látszik, mivel éppen a hullám-természete van fölényben. Mivel ilyen tigristcélzott lövéssel leteríteni lehetetlen, ezért a vadászok vaktában lövöldöznek össze-vissza, mígnem egy golyó végül is célba talál. Ekkor hirtelen eltűnik a számtalanfantom tigris és helyette ott hever egyetlen igazi tigris, amelynek most a golyóvalvaló kölcsönhatás miatt a részecske természete válik meghatározóvá.George Gamow Nobel Díjas fizikus egyik ismeretterjesztő sci-fi története arról szól,mi történne, ha az anyagi tárgyak kettős természete a makrovilágban is tapasztalhatólenne. Története szerint vadász expedíció indul abba a képzeletbeli „kvantumőserdőbe”, ahol a Planck állandó 40 nagyságrenddel nagyobb, mint a valóságban. Avadászokat tigris csapat támadja meg. Rengeteg tigris ugrál körülöttük,akadálytalanul áthatolva mindenen, ami útjukba kerül, fákon, bokrokon, terepjáróautón, sőt a vadászok testén is. Kiderül azonban, hogy csak egyetlen tigris van, de azsoknak látszik, mivel éppen a hullám-természete van fölényben. Mivel ilyen tigristcélzott lövéssel leteríteni lehetetlen, ezért a vadászok vaktában lövöldöznek össze-vissza, mígnem egy golyó végül is célba talál. Ekkor hirtelen eltűnik a számtalanfantom tigris és helyette ott hever egyetlen igazi tigris, amelynek most a golyóvalvaló kölcsönhatás miatt a részecske természete válik meghatározóvá.

Valószínűségek

A valószínűségi anyaghullámok azonban megmutatták, hogy a fizikaijelenségekben a véletlen is szerepet kap. Hasonló következtetésre juthatunk aradioaktív bomlások tanulmányozásával.Ha van egy radioaktív izotópunk, amelynek a felezési ideje pl. egy óra, s vanegy egymilliárd atomból álló izotóp populációnk, ebből egy órán belül félmilliárdelbomlik.A valószínűségi anyaghullámok azonban megmutatták, hogy a fizikaijelenségekben a véletlen is szerepet kap. Hasonló következtetésre juthatunk aradioaktív bomlások tanulmányozásával.Ha van egy radioaktív izotópunk, amelynek a felezési ideje pl. egy óra, s vanegy egymilliárd atomból álló izotóp populációnk, ebből egy órán belül félmilliárdelbomlik.

Egyetlen atom esetén azonban nem tudjuk sem megjósolni, sem befolyásolni abomlás időpontját. Lehet, hogy az egy óra felezési idejű atomunk egy másodpercmúlva bomlik, de lehet, hogy erre csak ezer év múlva kerül sor.Hasonló ez ahhoz, hogy ha születik egy gyermek, nem tudjuk megjósolni, fiúlesz-e vagy lány. Sok millió születés esetén azonban az 50-50% körüli megoszlásmégis mindig kialakul.Egyetlen atom esetén azonban nem tudjuk sem megjósolni, sem befolyásolni abomlás időpontját. Lehet, hogy az egy óra felezési idejű atomunk egy másodpercmúlva bomlik, de lehet, hogy erre csak ezer év múlva kerül sor.Hasonló ez ahhoz, hogy ha születik egy gyermek, nem tudjuk megjósolni, fiúlesz-e vagy lány. Sok millió születés esetén azonban az 50-50% körüli megoszlásmégis mindig kialakul.

Video/Tökéletes világmindenség/2, 3 bookmark Video/Tökéletes világmindenség/2, 3 bookmark

részecske helyzetének (megtalálási) valószínűségsűrűségerészecske helyzetének (megtalálási) valószínűségsűrűsége

$\int_{a}^{b} |\psi(x)|^2\, dx \quad$

Erwin Schrödinger 1927-benErwin Schrödinger 1927-ben állította fel a térbeli állóhullámok leírására alkalmas egyenletét,ahol Y az elektron állapotára jellemző hullámfüggvény (az x, y és z derékszögű térkoordináták

h Planck-féle állandófüggvénye), m az elektron tömege, h a Planck-féle állandó, E és Ep részecske teljes éspotenciális energiája az adott körülmények között.

Orbitálok…Orbitálok…

A negatív töltés sűrűségeloszlásának

szimmetriája a mag gömbszimmetrikus pozitív erőterében

Határozatlansági tétel

határozatlansági tétele szerint egy részecskéhez tartozó különféle fizikaiparaméterek között vannak olyan, un. „komplementer” paraméter-párok, amelyek egyidejű tetszőlegespontosságú megmérése elvileg nem lehetséges. Így pl. nem lehet egyszerre pontosanmegmérni egy részecske helyét és sebességét is, mert minél pontosabbanmérjük az egyik paramétert, annál pontatlanabbul tudjuk csak megmérni amásikat.Sok jel mutat arra, hogy a két mennyiséget azért nem lehet egyszerre pontosanmegmérni, mert mindkét mennyiség egy-egy bizonytalansági tartományban állandóan„magától” ingadozik, úgy, hogy ha az egyik mennyiség ingadozási tartományátkorlátozzuk, akkor a másik mennyiség ingadozása meg fog nőni.Heisenberg határozatlansági tétele szerint egy részecskéhez tartozó különféle fizikaiparaméterek között vannak olyan, un. „komplementer” paraméter-párok, amelyek egyidejű tetszőlegespontosságú megmérése elvileg nem lehetséges. Így pl. nem lehet egyszerre pontosanmegmérni egy részecske helyét és sebességét is, mert minél pontosabbanmérjük az egyik paramétert, annál pontatlanabbul tudjuk csak megmérni amásikat.Sok jel mutat arra, hogy a két mennyiséget azért nem lehet egyszerre pontosanmegmérni, mert mindkét mennyiség egy-egy bizonytalansági tartományban állandóan„magától” ingadozik, úgy, hogy ha az egyik mennyiség ingadozási tartományátkorlátozzuk, akkor a másik mennyiség ingadozása meg fog nőni.

határozatlansági reláció

elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika

fejlődésében, hatása a modern fizikára Albert Einstein relativitáselméletével vetekszik.

Az általunk megfigyelt mikrovilágban lévő tárgytulajdonságai a megfigyelési módtól függnek. Amegfigyelt tulajdonságok, vagyis a valóság, nem illúzió,létezik, de hogy a megfigyelés nélkül micsoda….NEMTUDJUK!!!Az általunk megfigyelt mikrovilágban lévő tárgytulajdonságai a megfigyelési módtól függnek. Amegfigyelt tulajdonságok, vagyis a valóság, nem illúzió,létezik, de hogy a megfigyelés nélkül micsoda….NEMTUDJUK!!!

Schrödinger macskája kisérlet Schrödinger macskája kisérlet

Elektron-gamma sugárzás kisérletElektron-gamma sugárzás kisérlet

Alagút effektusAlagút effektus

Az „alagút effektus” jelenség abban áll, hogy egy részecske bizonyosvalószínűséggel képes áthatolni egy olyan fékező erőtéren, amelynek leküzdéséheza klasszikus fizika szerint . A jelenség magyarázata az,hogy a már említett határozatlansági tétel szerint az energia és az idő komplementermennyiségek, úgy, hogy nagyon rövid időtartamhoz jelentős mértékű energiaszintingadozás tartozhat. Ha tehát az alagút effektus olyan rövid idő alatt zajlik le, hogy ahozzá tartozó pozitív irányú energia kilengés fedezi a potenciálfalon való átjutásátmeneti energiaszükségletét, akkor az effektus elvileg létrejöhet. Az elektronikusáramkörök működése során minden egyes másodpercben több millió ilyen jelenségszokott lezajlani. Az „alagút effektus” jelenség abban áll, hogy egy részecske bizonyosvalószínűséggel képes áthatolni egy olyan fékező erőtéren, amelynek leküzdéséheza klasszikus fizika szerint nincs elegendő energiája. A jelenség magyarázata az,hogy a már említett határozatlansági tétel szerint az energia és az idő komplementermennyiségek, úgy, hogy nagyon rövid időtartamhoz jelentős mértékű energiaszintingadozás tartozhat. Ha tehát az alagút effektus olyan rövid idő alatt zajlik le, hogy ahozzá tartozó pozitív irányú energia kilengés fedezi a potenciálfalon való átjutásátmeneti energiaszükségletét, akkor az effektus elvileg létrejöhet. Az elektronikusáramkörök működése során minden egyes másodpercben több millió ilyen jelenségszokott lezajlani.

xenon atomokból

Alagúteffektus

Az elektronok a fém belsejében egy potenciálgödörben vannak, a gát végtelen hosszúnaktekinthető  az elektron kijutási valószínűsége zérus.

pásztázó alagútmikroszkóp.Feszültséget kapcsolva a fémre, az így kialakult gáton az elektron véges valószínűséggelátjuthat.Gyakorlati alkalmazás: pásztázó alagútmikroszkóp.

Pásztázó alagútmikroszkópPásztázó alagútmikroszkóp (scanning tunnel microscope)

az egykristály hegyet mozogatják a felület felett, ahol domborulat van a

tűhegy közelebb kerül a felülethez  csökken a gát  nő a G

Vékony oxidréteg vezet.

Hidegemisszió

 - bomlás:

Tökéletes világmindenség 4.

A kauzalitás elvének sérüléseA kauzalitás elvének sérülése

Az igen gyors lezajlású részecske kölcsönhatások különös tulajdonsága, hogyaz itt előforduló rendkívül kicsiny tér és idő tartományokban – az energia és az időkomplementer jellege miatt – az idő-bizonytalanság olyan mértékű lehet, hogy az„előbb” és a „később” fogalmakat sem lehet egyértelműen megkülönböztetni.Előfordulhat, hogy egy több lépéses kölcsönhatási sorozat eredménye csak úgymagyarázható, ha feltesszük, hogy egyes részecskék korábban lépnekkölcsönhatásba, mint amikor keletkeztek.Más szóval: az idő néha egy kicsit visszafelé is folyik, pontosabban: picinylépésekben előre-hátra ugrál, de úgy, hogy mindig többet ugrik előre, mint hátra.Ha a következmény egyes esetekben megelőzheti az okot, ez a szigorú okságiösszefüggések, vagyis a kauzalitás elvének sérülését jelentheti.Az igen gyors lezajlású részecske kölcsönhatások különös tulajdonsága, hogyaz itt előforduló rendkívül kicsiny tér és idő tartományokban – az energia és az időkomplementer jellege miatt – az idő-bizonytalanság olyan mértékű lehet, hogy az„előbb” és a „később” fogalmakat sem lehet egyértelműen megkülönböztetni.Előfordulhat, hogy egy több lépéses kölcsönhatási sorozat eredménye csak úgymagyarázható, ha feltesszük, hogy egyes részecskék korábban lépnekkölcsönhatásba, mint amikor keletkeztek.Más szóval: az idő néha egy kicsit visszafelé is folyik, pontosabban: picinylépésekben előre-hátra ugrál, de úgy, hogy mindig többet ugrik előre, mint hátra.Ha a következmény egyes esetekben megelőzheti az okot, ez a szigorú okságiösszefüggések, vagyis a kauzalitás elvének sérülését jelentheti.

Szüntelen mozgások

A határozatlansági tétel egyik következménye ugyanis az un. „dobozba zárt” részecske jelenség.A dobozba zártság azt jelenti, hogy a részecske tartózkodási helyét, pl. erre alkalmas erőtérrel,szűk helyre korlátozzuk. Ha pl. egy elektron az atommag körül egy tízezred mikron átmérőjűpályán kering, akkor úgy tekinthetjük, hogy be van zárva egy ilyen átmérőjű gömbbe.Sebességének ingadozása ekkor mintegy 4 millió km/óra, ami csak úgy lehetséges, halegalább ekkora átlagos sebességgel száguldozik. Az atommag belsejében lévő részecskék ennélis mintegy százezerszer szűkebb átmérőjű gömbbe vannak bezárva és a sebességük is ennekmegfelelően nagyobb. Az igen nagy sebességek miatt az atommag olyan, mint egy állandóanforró, bugyogó folyadékcsepp, amelyben legalább százszor magasabb a hőmérséklet, mint aNap belsejében.Figyelembe véve a részecskék hullámtermészetét, s azt is, hogy a relativitáselmélet szerint azanyag összesűrített energia, azt is mondhatjuk, hogy a A határozatlansági tétel egyik következménye ugyanis az un. „dobozba zárt” részecske jelenség.A dobozba zártság azt jelenti, hogy a részecske tartózkodási helyét, pl. erre alkalmas erőtérrel,szűk helyre korlátozzuk. Ha pl. egy elektron az atommag körül egy tízezred mikron átmérőjűpályán kering, akkor úgy tekinthetjük, hogy be van zárva egy ilyen átmérőjű gömbbe.Sebességének ingadozása ekkor mintegy 4 millió km/óra, ami csak úgy lehetséges, halegalább ekkora átlagos sebességgel száguldozik. Az atommag belsejében lévő részecskék ennélis mintegy százezerszer szűkebb átmérőjű gömbbe vannak bezárva és a sebességük is ennekmegfelelően nagyobb. Az igen nagy sebességek miatt az atommag olyan, mint egy állandóanforró, bugyogó folyadékcsepp, amelyben legalább százszor magasabb a hőmérséklet, mint aNap belsejében.Figyelembe véve a részecskék hullámtermészetét, s azt is, hogy a relativitáselmélet szerint azanyag összesűrített energia, azt is mondhatjuk, hogy a részecskék folyton mozgó,hullámzó energiacsomagok, amelyek hatalmas energiáktól feszülnek. Egyetlengramm anyagba annyi energia van összesűrítve, amennyit mintegy 2500 tonna szénelégetésével lehet megtermelni.

Antirészecskék

1932-ben kísérletileg sikerült kimutatni az „anti-elektron”, vagyis az un.pozitron létezését.

Ezután 1955-ben felfedezték az antiprotont, 1956-ban az antineutront,majd számos egyéb antirészecskét.Ilyen antirészecskékből antiatomok, antimolekulák, antianyag tárgyaképülhetnek fel és létezhetnek az univerzumban antianyag galaxisok, amelyekbenantianyag csillagok körül antianyag bolygók keringenek. Egy ilyen antianyag világbólszemlélve a dolgokat, úgy tűnhet, hogy az antianyag az igazi anyag és a mi világunkcsupán lyukak rendszere a negatív energiaszintek óceánjában.Rendes anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő (annihiláció) és energiaszabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában Ezután 1955-ben felfedezték az antiprotont, 1956-ban az antineutront,majd számos egyéb antirészecskét.Ilyen antirészecskékből antiatomok, antimolekulák, antianyag tárgyaképülhetnek fel és létezhetnek az univerzumban antianyag galaxisok, amelyekbenantianyag csillagok körül antianyag bolygók keringenek. Egy ilyen antianyag világbólszemlélve a dolgokat, úgy tűnhet, hogy az antianyag az igazi anyag és a mi világunkcsupán lyukak rendszere a negatív energiaszintek óceánjában.Rendes anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő (annihiláció) és energiaszabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában

Az első antianyagot (antihidrogént) a CERN-ben sikerült előállítani és megfigyelni 1995-ben

Vákuumfluktuáció

Az elektromágneses „nullatér” a valóságban folyton ingadozik, oszcillál. Mivelazonban a nem zérus erőtér fotonokból áll, ezért az „üres” térben szüntelenül virtuálisfotonok bukkannak fel a „semmiből”, majd újra eltűnnek.Az elektromágneses „nullatér” a valóságban folyton ingadozik, oszcillál. Mivelazonban a nem zérus erőtér fotonokból áll, ezért az „üres” térben szüntelenül virtuálisfotonok bukkannak fel a „semmiből”, majd újra eltűnnek.

A vákuum, vagyis az üres tér zsúfolásig tele van fotonokkal és részecskékkel,amelyek látszólag a semmiből keletkeznek, majd maguktól elenyésznek. A vákuum, vagyis az üres tér zsúfolásig tele van fotonokkal és részecskékkel,amelyek látszólag a semmiből keletkeznek, majd maguktól elenyésznek. A vákuumnem puszta üresség, hanem folytonosan lüktető, mozgó közeg.

Az anyag, nem szubsztancia..hanem energia,sugárzás…Az anyag …történik, nem…VANAz anyag, nem szubsztancia..hanem energia,sugárzás…Az anyag …történik, nem…VAN

Az atomok ürességeAz atomok üressége

Az atomok tömegének túlnyomó része – legalább 99,95%-a az atommagbankoncentrálódik. Az atommagot elektronfelhő veszi körül. Egy-egy elektronanyaghulláma úgy csévéli körül az atommagot, mint fonál a gombolyagot, s úgyviselkedik, mint valamiféle rugalmas hártya, amelynek bármelyik pontjában azelektron bizonyos valószínűséggel jelen is van meg nincs is jelen.Az atom külső átmérője mintegy 100 000 –szer nagyobb, mint az atommagátmérője, térfogata pedig mintegy 1 000 000 000 000 000 –szer nagyobb,mint az atomot alkotó részecskék valóságos helyigénye.Ha az atomot alkotó részecskéket sikerülne szorosan egymás mellé helyezni, azanyag sokkal kisebb helyen elférne. Ezzel a módszerrel pl. a Parlament épületét egyakkora porszembe lehetne zsúfolni, amit szabad szemmel már alig lehet észrevenni.Az atomok tömegének túlnyomó része – legalább 99,95%-a az atommagbankoncentrálódik. Az atommagot elektronfelhő veszi körül. Egy-egy elektronanyaghulláma úgy csévéli körül az atommagot, mint fonál a gombolyagot, s úgyviselkedik, mint valamiféle rugalmas hártya, amelynek bármelyik pontjában azelektron bizonyos valószínűséggel jelen is van meg nincs is jelen.Az atom külső átmérője mintegy 100 000 –szer nagyobb, mint az atommagátmérője, térfogata pedig mintegy 1 000 000 000 000 000 –szer nagyobb,mint az atomot alkotó részecskék valóságos helyigénye.Ha az atomot alkotó részecskéket sikerülne szorosan egymás mellé helyezni, azanyag sokkal kisebb helyen elférne. Ezzel a módszerrel pl. a Parlament épületét egyakkora porszembe lehetne zsúfolni, amit szabad szemmel már alig lehet észrevenni.

Koppenhágai modellKoppenhágai modell

A kvantumfizikai jelenségek értelmezésére Niels Bohr és Werner Heisenbergáltal kidolgozott Koppenhágai Modell szerint egy kvantumfizikai kísérlet eredményenem lehet biztos, az csak . A megfigyelésugyanis beavatkozás a kísérletbe!!! A megfigyelt mérési eredmény ezért afizikai objektum és a megfigyelő személy kölcsönhatása során jön létre és erősenfügg a kísérleti elrendezéstől és a mérés módjától.A kvantumfizikai jelenségek értelmezésére Niels Bohr és Werner Heisenbergáltal kidolgozott Koppenhágai Modell szerint egy kvantumfizikai kísérlet eredményenem lehet biztos, az csak valószínűségekkel írható le és ezek avalószínűségek függenek a megfigyelés módjától. A megfigyelésugyanis beavatkozás a kísérletbe!!! A megfigyelt mérési eredmény ezért afizikai objektum és a megfigyelő személy kölcsönhatása során jön létre és erősenfügg a kísérleti elrendezéstől és a mérés módjától.

A kísérleti elrendezés megfelelő beállításával pl. bebizonyíthatjuk, hogy a fényrészecskékből áll, s egy másik kísérleti elrendezéssel bebizonyíthatjuk, hogy a fényhullámtermészetű. Objektum és szubjektum kölcsönhatása semmifélekísérletből nem küszöbölhető ki.A kísérleti elrendezés megfelelő beállításával pl. bebizonyíthatjuk, hogy a fényrészecskékből áll, s egy másik kísérleti elrendezéssel bebizonyíthatjuk, hogy a fényhullámtermészetű. Objektum és szubjektum kölcsönhatása semmifélekísérletből nem küszöbölhető ki.

Mi a csudát?-2 Mi a csudát?-2

Yin Yang szimbólum

A kvantumjelenségek makrofizikai hatásaiA kvantumjelenségek makrofizikai hatásai

Ezt a véleményt alátámasztani látszik az utóbbi időben kidolgozottkáoszelmélet is, amely szerint létezhet „determinisztikus káosz”. Erremutat példát az un. Eszerint, ha pl. az Amazonas mellettiőserdőben egy virágra szálló pillangó a korábbi szokásától eltérően nemkettőt, hanem hármat legyint a szárnyaival, ennek következménye esetlegaz lehet, hogy egy hónappal később hatalmas tornádó söpör végig aFlorida félszigeten.A pillangó effektus lehetőségét számos gyakorlati példa alátámasztja. Pl.amikor egyszer 10 napos számítógépes meteorológiai előrejelzést készítettek, s aszámítást megismételték, homlokegyenest ellenkező prognózis adódott. Pedig azeltérés csak annyi volt, hogy egy részletszámításnál a tizedik tizedes jegy utáni 5-összámjegyet az egyik esetben felfelé, a másikban lefelé kerekítették.A kiindulási feltételekben fellépő csekély eltérés hatalmas különbséget okozhat akövetkezményekbenEzt a véleményt alátámasztani látszik az utóbbi időben kidolgozottkáoszelmélet is, amely szerint létezhet „determinisztikus káosz”. Erremutat példát az un. „pillangó effektus”. Eszerint, ha pl. az Amazonas mellettiőserdőben egy virágra szálló pillangó a korábbi szokásától eltérően nemkettőt, hanem hármat legyint a szárnyaival, ennek következménye esetlegaz lehet, hogy egy hónappal később hatalmas tornádó söpör végig aFlorida félszigeten.A pillangó effektus lehetőségét számos gyakorlati példa alátámasztja. Pl.amikor egyszer 10 napos számítógépes meteorológiai előrejelzést készítettek, s aszámítást megismételték, homlokegyenest ellenkező prognózis adódott. Pedig azeltérés csak annyi volt, hogy egy részletszámításnál a tizedik tizedes jegy utáni 5-összámjegyet az egyik esetben felfelé, a másikban lefelé kerekítették.A kiindulási feltételekben fellépő csekély eltérés hatalmas különbséget okozhat akövetkezményekben

Kvantumfizika és pszichológiaKvantumfizika és pszichológia

Jung egy helyütt egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a materiális világvoltaképpen a kollektív tudattalan legmélyebb szintje, amelyben az anyag nem más,mint a tudattalan összesűrűsödött, megfagyott, megkocsonyásodott állapotaJung egy helyütt egyenesen azt a kijelentést teszi, hogy a materiális világvoltaképpen a kollektív tudattalan legmélyebb szintje, amelyben az anyag nem más,mint a tudattalan összesűrűsödött, megfagyott, megkocsonyásodott állapota

Wilson szerint ezért a mindennapi életünkre, szubjektív tapasztalatainkra isérvényesek a kvantumfizikában megszokott bizonytalanságok, kettős vagy többestermészetű jelenségek, s ezt alátámasztják a tudat és anyag között kimutatható olyankölcsönhatások, mint amilyenek a , valamint a. Wilson még számos egyéb olyan pszichológiai jelenséget vélfelfedezni, amely párhuzamba állítható kvantumfizikai effektusokkal. Így pl. a fény ésa mikrorészecskék kettős természetéhez hasonlóan léteznek kettős, sőt többesszemélyiségek. Sőt, Wilson szerint minden emberben több személyiség lakik, s azezek közötti állapotváltozások néha olyan ugrásszerűek, hogy az a kvantum ugrásokanalógiájaként is felfogható.Wilson szerint a tudatunk, a gondolkodásunk, a hitünk jelentősen befolyásolhatja aszellemi és fizikai állapotunkat, a sorsunkat, sőt a külvilágot is.Wilson szerint ezért a mindennapi életünkre, szubjektív tapasztalatainkra isérvényesek a kvantumfizikában megszokott bizonytalanságok, kettős vagy többestermészetű jelenségek, s ezt alátámasztják a tudat és anyag között kimutatható olyankölcsönhatások, mint amilyenek a pszichoszomatikus betegségek, valamint aváratlan gyógyulások orvosilag gyógyíthatatlannak minősítettbetegségekböl. Wilson még számos egyéb olyan pszichológiai jelenséget vélfelfedezni, amely párhuzamba állítható kvantumfizikai effektusokkal. Így pl. a fény ésa mikrorészecskék kettős természetéhez hasonlóan léteznek kettős, sőt többesszemélyiségek. Sőt, Wilson szerint minden emberben több személyiség lakik, s azezek közötti állapotváltozások néha olyan ugrásszerűek, hogy az a kvantum ugrásokanalógiájaként is felfogható.Wilson szerint a tudatunk, a gondolkodásunk, a hitünk jelentősen befolyásolhatja aszellemi és fizikai állapotunkat, a sorsunkat, sőt a külvilágot is.

Mi a csudát?-3,4-

A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta:A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta:

Ernest Rutheford(1871-1937),

Nobel dij-1908-aplanetáris(bolygorendszer)

atommodellt kidolgoza

“A mi munkánk közelebb visz minket Istenhez”

Max von Laue(1879-1960),

Nobel díj-1914- Nobel díj-1914-

Kristályszerkezet tanulm Kristályszerkezet tanulm.

A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos“A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos

igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása” igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása”

Robert Millikan(1868-1953),

Nobel díj-1923,azelemi

elektromos töltésmeghatározása

Nobel díj-Arthur Compton(1882-1962), Nobel díj-

-1927-Compton effektus

„A vallással való összeütközés helyett a tudomány a„A vallással való összeütközés helyett a tudomány a

vallás szövetségesévé lett…” vallás szövetségesévé lett…”

Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz,“Akik keveset tudnak a tudományról, és akik keveset értenek a valláshoz,

vitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez atudomány ésvitatkozhatnak egymással, és akik figyelik őket, azt gondolhatják, hogy ez atudomány és

vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés” ,vallás közti vita, de valójában csak a tudatlanság két formája közti összeütközés” ,

A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta:A modern fizika néhány Nobel-díjasa mondta:

-1918-kvantumelmélet

kidolgozása

Max Planck

(1858-1947)

“Mind a tudomány, mind a vallás Istenbe vetett hitet kíván. A hívők számára

Isten van a kezdetben, a fizikusoknak pedig Ő van

minden megfontolás végén…

A vallás és a tudomány párhuzamosak,

és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak.”

-1932-mátrixmechanika akvantumelméletben

Werner Heisenberg

(1901-1976)

...”A természet terv szerint készült”...”A természet terv szerint készült”

”A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül, vak.”

Albert Einstein

(1879-1955)

1921-a külső fényelektromos

hatás magyarázata

“Isten bonyolult de nem rosszindulatu…”

Párhuzamos Univerzumok: vid.

"A kvantummechanika nagyon impozáns elmélet. De egy belsőhang mégis azt súgja nekem, hogy ez nem az igazi Jákob.Az igaz, hogy sokat nyújt, de aligha visz közelebb az Öregtitkához... Bárhogy legyen is, meg vagyok győződve, hogy őnem szórakozik kockavetéssel..." (Einstein levele Bohrhoz -1926)

-az anyag, nem szubsztancia..hanem energia,sugárzás…Az anyag …történik, nem…VAN-az anyag, nem szubsztancia..hanem energia,sugárzás…Az anyag …történik, nem…VAN

-idő, tér egymástol függ, nem abszolútak, az anyaggalkapcsolatban feltételezett, az idő véges-idő, tér egymástol függ, nem abszolútak, az anyaggalkapcsolatban feltételezett, az idő véges

-az anyag nem elpusztithatatlan, nem önmagábol áll elő, alét nem objektiv valóság-az anyag nem elpusztithatatlan, nem önmagábol áll elő, alét nem objektiv valóság

-az anyag, az energia egyik megjelenési formája,épitőkövei nem anyagi természetüek-az anyag, az energia egyik megjelenési formája,épitőkövei nem anyagi természetüek

-az anyag “történik”…-az anyag “történik”…

-természeti törvények nem abszolútak, valószinűségimegállapitások-természeti törvények nem abszolútak, valószinűségimegállapitások

Dr. H. Rohrbach: “A jelenkori fizikaigondolkodásmód kategorikus hasonlatokatmutat a teológiai gondolkodással”Dr. H. Rohrbach: “A jelenkori fizikaigondolkodásmód kategorikus hasonlatokatmutat a teológiai gondolkodással”