1. dia

Vállalati jog 3. előadásVállalati jog 3. előadás

dr. Verebics János, PhD

egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék

A gazdasági társaságokjogi szabályozásánakáltalános kérdéseiA gazdasági társaságokjogi szabályozásánakáltalános kérdései

Sárközy Tamás MBAkurzusa 2015

Áttekintés:Áttekintés:

I. A TÁRSASÁGI JOGNEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSIMODELLJEI

II. A MAGYAR TÁRSASÁGIJOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE

III. A PTK. A GAZDASÁGITÁRSASÁGOKRAVONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEI

I. A társasági jog nemzetköziszabályozási modelljei

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZISZABÁLYOZÁSI MODELLJEI

I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozásimodelljeiA.) Áttekintés

B.) Az angol-amerikai modell

C.) A német (kontinentális) modell

I.2 Az európai gazdasági és üzleti jogA.) Az európai jog gazdasági szemlélete

B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása

C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete

D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben

I.3 Jogharmonizációs technikákA.) A szabályozás eszköztára

B.) Az irányelvi jogegységestés

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZISZABÁLYOZÁSI MODELLJEI

I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintéseA.) 1968-1983

B.) 1984-2005

C.) 2005 után – főként modernizáció;középpontban a részvénytársaságok és a tőkepiaciösszefüggések

I.5 Szupranacionális társasági jogi formák

I.6 Az Európai Részvénytársaság

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐII.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljeiA.) Áttekintés

- Két nagy társasági jogrendszer:

angol-amerikai

a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális >ide tartozik a magyar jog is

- Az elmúlt évtizedek tendenciája:

a két modell közeledése

~ az amerikai szemlélet behatolása

~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac

EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill.német típusú vezetési rendszer között

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐII.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljeiB.) Az angol-amerikai modell

- Az angol-amerikai modell

erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon soktagra méretezett szabályok

csekély társasági formaválaszték

~ a partnership nem társaság

~ egy társasági forma: COMPANY

> zárt (close, private)

> nyílt (public)  vezető alakzat

összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nemtársasági tag, hanem befektető

~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött

~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen

~ az egységes vezető szerv a board

~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma

> minimális állami felügyelet mellett

Types of BusinessOwnership

Forrás:http://www.rewardinglearning.org.uk/common/includes/microsite_doc_link.aspx?docid=9697-1

Mixed Economy

The United Kingdom and Ireland has a MixedEconomy

A Mixed Economy has:

Private ownership of business/organisations and

Public control of business/organisations

Private ownership involves individuals and groupsof people who set up and run a business

Public control involves the government runningorganisations on behalf of the general public

Types ofBusiness Ownership

Private Sector

Sole Trader

Partnerships

Private LimitedCompany (Ltd)

Public LimitedCompany (plc)

Franchise

Public Sector

•Public Corporations

•MunicipalUndertakings

•Trusts

PartnershipKey Features

A Partnership can have:

2 - 20 owners

0 to any number of employees

A Sleeping Partner - someone who investsmoney but takes no part in the day to dayrunning

A Deed of Partnership - lays out rules forrunning and dissolution of the Partnership egsharing of profits

A Partnership is in the Private Sector

Private Limited Company (Ltd)Key Features

A Private Limited Company has the following key features:

Ltd after it’s name

Owners called shareholders

A separate legal existence from owners

Shareholders who are family and friends

Governed by two legal documents:

Memorandum of Association

Articles of Association

Controlled by a Board of Directors

Run by a Managing Director

A Private Limited Company is in the Private Sector

Private LimitedCompany (Ltd)

Advantages

Limited liability

Greater availabilityof finance

Specialisation canoccur

Disadvantages

More complicatedto set up - legalformalities

Loss of individualcontrol

Public Limited Company (plc)Key Features

A Public Limited Company has the following key features:

plc after it’s name

Owners called shareholders

A separate legal existence from owners

Shareholders who are members of the general public

Governed by two legal documents:

Memorandum of Association

Articles of Association

Controlled by a Board of Directors

Run by a Managing Director

A Public Limited Company is in the Private Sector

Public LimitedCompany (plc)

Advantages

Limited liability

Greater availability offinance

Specialisation canoccur

Disadvantages

More complicated toset up - legalformalities

Loss of individualcontrol

Greater threat oftakeover

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐII.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljeiC.) A német (kontinentális) modell

- A német (kontinentális) modell:

a társaságok jelentős részénél vannak meghatározótulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme,konszernjog

széles körű társasági formaválaszték

~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy,

német típusú jogokban nem

~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre

jellemző

a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > akapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír)

a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióvalrendelkeznek

> intézményesített állami törvényességi felügyelet

Übersicht zu den Unternehmensformen

Unternehmensformen

Personengesellschaft

Gesellschaft

Kapitalgesellschaft

Einzelunternehmen

Alleinunternehmer bzw.

Einzelkaufmann

(e.Kfm.)

Stille Ge-

sellschaft

OHG

GbR

KGaA

GmbH

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.2 Az európai gazdasági és üzleti jogA.) Az európai jog gazdasági szemlélete

- Europäisches Wirtschaftsrecht: a német-osztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolaioktatásban elterjedt tárgyalási mód, melyelsősorban az uniós joganyag egyfajtasajátos bemutatására ad lehetőséget

- Fogalma: Az uniós jog minden olyan aktusa,amely a polgárok és vállalkozások azegységes (belső) piac gazdaságiforgalmában való részvételét befolyásolja

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.2 Az európai gazdasági és üzleti jogB.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása

- Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása:

az EU „gazdasági közjoga”

~ a négy alapszabadság

~ verseny

~ Gazdasági és Monetáris Unió

~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelem-

külkereskedelem)

az EU gazdasági magánjoga

~ társasági jog

~ fogyasztóvédelmi magánjog

~ munkajog

~ szellemi tulajdon joga

~ nemzetközi magánjog/szerződési jog

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.2 Az európai gazdasági és üzleti jogC.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete

- European Business Law: a gazdasági joganyagának az angol-amerikai jog hatásáttükröző, a társasági jog kérdéseire különössúlyt fektető tárgyalási módja

- Jelentése tágabb értelemben: az üzlet éskereskedelem menedzselésével összefüggőuniós jogi ismeretek

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.2 Az európai gazdasági és üzleti jogD.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben

- Európai üzleti jog - szűkebb értelemben: az uniós jog agazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozóharmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban valómegjelenése

gazdálkodó szervezetek (business organizations) az EU-ban

az uniós jog harmonizációs programja

társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzetijogok szerint

a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogokszerint

az uniós jog szerinti gazdasági társaságok

munkavállalói részvétel

határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés

érdekcsoportok

befektetővédelem

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.3 Jogharmonizációs technikákA.) A szabályozás eszköztára

- Az alkalmazott jogharmonizációs technika: az EUszerveinek a szabályozási eszközök és módszerekszéles választéka áll rendelkezésre [ * ]

a Római Szerződésben meghatározott keretek közöttelsődlegesen irányelvek útján történt (s történik azEUMSz szerint ma is)

egyes területeken: rendeleti jogalkotás

ezt a „soft law” eszköztára (pl. jogi kötőerővel nembíró ajánlások) egészítik ki

> „vállalati jogi” jelleg: az irányelvekben a társaságijogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogielemekkel együtt jelennek meg

[ * ] lsd. [ * ] lsd. Buxbaum, Hertig, Hirsch és Hopt: European Business Law, Berlin/NewYork, 1991, 129 skk.

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.3 Jogharmonizációs technikákB.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői

- Jellemzők:

nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy

~ egy tagállam milyen társasági formákat ismer el és

~ a közösségi jog által nem szabályozott területeken a

működésre milyen feltételrendszert állapít meg

a tagállam hatáskörében marad

egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkrenézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők ésa közérdek védelme

céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a(más tagországokban való) társaságalapítást,részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésénekátláthatóságát

„nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkalinkább gazdagítják azt” (Sárközy) > teret hagynak a nemzetihagyományok érvényesítésének

> a 2005-öt követő időszakban előtérbe került az egyszerűsítés és„better regulation” követelménye

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintéseA.) 1968-1983

1. 68/151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás(módosította Az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003.július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánosságikövetelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról)

2. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme

3. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról

4. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok évesbeszámolójáról

6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról

7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált)beszámolójáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az évesés összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintéseB.)1984-2005

8. 84/253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésénekfeltételeiről > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve(2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolókjog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsiirányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályonkívül helyezéséről

10. a nemzetközi fúziókról szóló 10. irányelv > az eredetileg egyezményiszinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, elsőirányelv-tervezet: 1985 > az Európai Parlament és a Tanács atőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005.október 26-i 2005/56/EK irányelve

11. 89/666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételikötelezettségről

12. 89/667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájútársaságokról

13. 2004/25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról

> ezek az irányelvek a magyar társasági jogharmonizáció során beépültek anemzeti jogba – „közösségi jog konform” felelősségi rend

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintéseC.) 2005 után – főként modernizáció; középpontban a részvénytársaságok és atőkepiaci összefüggések

Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló,2006. május 17-i 2006/43/EK irányelv módosította a 78/660/EGK és 83/349/EGKirányelveket, a 84/253/EGK irányelvet pedig hatályon kívül helyezte

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14. ) beszámolók,konszolidált beszámolók stb. közzétételi kötelezettsége

A nyilvánosan működő részvénytársaságok létrehozásának, tőkéjük fenntartásának ésmódosításának megkönnyítése céljából a 2006/68/EK irányelv módosította a 77/91/EGKirányelvet.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve a társasági jog területén azegyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról

A 2009. június 18-i 2009/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (amely többek közöttmódosítja a 78/660/EGK irányelvet) versenyképességük javítása és növekedésipotenciáljuk felszabadítása érdekében egyszerűsíti a mikrotársaságok gazdaságikörnyezetét és különösen a pénzügyi információszolgáltatási kötelezettségeiket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/30/EU irányelve ( 2012. október 25. ) a biztosítékokegyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjükfenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok ésharmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékokösszehangolásáról (átdolgozás) (a korábbi második társasági jogi irányelv).

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.5 Szupranacionális társasági jogi formák

- A tagállami jogrendszerektől független társasági joginormák: csak transznacionális szinten léteznek

az európai gazdasági érdekcsoportról szóló2137/85/EGK rendelet

az európai részvénytársaság statútumáról szóló2157/2001/EK rendelet

az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EKrendelet

az európai területi együttműködési csoportosulásrólszóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelet

> a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciáliskérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás iskapcsolódott

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.6 Európai RészvénytársaságA.) Szabályozási sajátosságok

- Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló2157/2001/EK rendelet ill. a statútum munkavállalók bevonásáravonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelvszabályozásának sajátosságai:

célja, hogy különböző tagállamokban bejegyzett gazdaságitársaságok

közösségi szinten képesen legyenek megtervezni ésvégrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését

a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abbankülönbözik, hogy

~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem

a közösségi jog ad felhatalmazást

~ szervezeti felépítésének, működésének

szabályait is alapvetően a rendelet határozza

meg

http://ecdb.worker-participation.eu/news.php

http://www.worker-participation.eu/var/ezwebin_site/storage/images/media/images/folie0216/97022-1-eng-GB/Folie02.png

http://www.worker-participation.eu/var/ezwebin_site/storage/images/media/images/folie0321/97028-1-eng-GB/Folie03.png

http://www.worker-participation.eu/var/ezwebin_site/storage/images/media/images/folie0517/97031-1-eng-GB/Folie05.png

2015-ben öt magyar alapítású SE-t

tartanak nyilván

Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság

Wamsler SE Household Equipment European Company

CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság

Graphisoft Park SE

Graphisoft SE

http://ecdb.worker-participation.eu/show_overview.php?letter=A&orderField=se.se_name&status_id=3&title=Established%20SEs

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.6 Európai RészvénytársaságB.) A rendeletben szabályozott fő kérdések

- A rendeletben szabályozott területek:

alapítás (egyesüléssel, holdingtársasággal,leányvállalat,meglévő nyilvános Rt. átalakulása SE-vé)

szervezeti felépítés

~ kétszintű rendszerben

~ egyszintű rendszerben

~ az egyszintű és kétszintű rendszer közös szabályai

közgyűlés, éves és összevont (konszolidált) beszámolók

végelszámolás, felszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés

- Participáció:

a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelvszerint

cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásbanrészt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételijogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza ésbiztosítsa a joggyakorlást

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.6 Európai RészvénytársaságC.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése

- Tőkekövetelmények:

az európai részvénytársaság minimális tőkéje120 000 euró

amennyiben egy tagállam bizonyos tevékenységet végzőtársaságoktól magasabb minimális tőkét követel, ez akövetelmény érvényes az adott tagállamban bejegyzettszékhelyű európai részvénytársaságra is

- Székhely: az európai részvénytársaság

székhelyének (alapító okirat szerinti székhely) meg kellfelelnie annak a helynek, ahol a központja van, azaz atényleges székhelynek

a Közösségen belül átteheti székhelyét anélkül, hogy felkellene oszlatnia az egyik tagállamban lévő vállalatot,hogy egy újat hozhasson létre egy másik tagállamban

http://www.worker-participation.eu/var/ezwebin_site/storage/images/media/images/folie1018/97046-1-eng-GB/Folie10.png

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.6 Európai RészvénytársaságD.) Éves beszámoló - adózás

- Éves beszámoló > szerepelnie kell

a mérlegnek,

az eredménykimutatásnak,

a kiegészítő mellékletnek,

a társaság tevékenységének fejlődését és annak helyzetét bemutatóüzleti jelentésnek, továbbá

adott esetben a konszolidált éves beszámolónak.

- Adózás: adóügyek tekintetében az európai részvénytársaságot mindenmás multinacionális céghez hasonlóan kezelik

a vállalatra és leányvállalataira vonatkozó tagállami adózási szabályokhatálya alá tartozik

adózási és járulékfizetési szempontból az európai részvénytársaságokaz állandó telephelyük szerinti tagállam adóalanyai

> ebben a tekintetben a hiányos európai jogharmonizáció miatt azadóalanyi jogállásuk nem tökéletesen kidolgozott.

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEII.6 Európai RészvénytársaságE.) Magyar szabályozási összefüggések

- Implementációs törvény: az Országgyűlés 2004. május 24-én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló 2004.évi XLV. törvény > amit tartalmaz

kiegészítő társasági jogi jellegű normák

~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam

számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága

érdekében

~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE

alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi

vetületét > a cégtörvény módosítása útján

azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendeletfakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára

az irányelv implementációjához szükséges, a kollektívmunkajog körébe tartozó rendelkezések

> hatályba lépett: 2004. október 8.

II. A magyar társasági jog történetifejlődése

II. A MAGYAR TÁRSASÁGIJOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE

II.1 Az 1945 előtti múltA.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza

B.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény

C.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig

II.2 A szocialista időszak

II.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és utánA.) Az 1988-as (első) társasági törvény

B.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák

C.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv.előkészítése

D.) A társasági jog változásai – út az új Pk.szabályozásáhoZ

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.1 Az 1945 előtti múltA.) A magyar jogfejlődés kezdeti szakasza

- 1779: a Kúria megbízást kap a kereskedelmi és váltótörvényekkidolgozására

az ennek nyomán készült javaslat az 1795. évi Országgyűlésenkerül beterjesztésre

törvényerőre nem emelkedik

- 1836: Lánchíd, Kisfaludy-gőzös

- 1840 évi reformtörvények körében születik meg az 1840. évi XVIII.tc. a „közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyiról”

- 1849 után az osztrák jog (kereskedelmi törvény) kerül bevezetésre

- 1875: a kereskedelmi törvény születése > 1875. éviXXVII. tc. (Kt.)

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.1 Az 1945 előtti múltB.) Az 1875. évi Kereskedelmi törvény

- A kereskedő fogalma:

saját nevében, saját cége alatt kereskedelmi ügyletekkel iparszerűenfoglalkozik

kereskedőként pedig

~ vagy egyéni cég

~ vagy kereskedelmi társaság

léphet fel az üzleti forgalomban

- A tv. a kereskedelmi társaságok, úm.

közkereseti társaság

betéti társaság

részvénytársaság

szövetkezet

alapítása, működése megszűnése alapvető

szabályait állapította meg

- 26922/1875. sz. földművelés-ipar- kereskedelem és igazságügy miniszteri rendelet: „akereskedelmi cégjegyzések berendezése és rendezése tárgyában”

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.1 Az 1945 előtti múltC.) A kereskedelmi jog fejlődése 1945-ig

- A Kt. után a magyar kereskedelmi jogfejlődés

alapvetően a bírói és a jogirodalmi jogfejlesztés eszközeinalapult

kiegészítő törvényhozásra is sor került.

- 1930. évi V. tc.: a korlátolt felelősségű társaság és a csendestársaság megjelenése (Kft.: kis- és középvállalkozások)

- 1931. évi XX. tc. kartelltörvény:

a gazdasági, monopolhelyzet kialakulásának eseteirevonatkozó szabályozás

kartell hatóság és kartellbíróság

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.2 A szocialista időszak

- 1945 után a gazdaság átalakul

a szocialista típusú gazdasági rend a gazdasági élet szereplőineknem kívánt társulási lehetőséget nyújtani

a társasági jog „tetszhalott állapotba” kerül

állami tulajdon > szocialista vállalat > intézmény típusú jogiszemély

a szövetkezetek is elvesztik kereskedelmi jellegüket >kollektivizálás

- Újjáéledés:

1960-as évek: „társulási jog” > 1977-től bekerül a Ptk-ba

1979-81: kisvállalkozói szabályozás

~ állami szektorban

~ magánszektorban: gmk, vgmk

1985: a cégeljárás újraszabályozása

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és utánA.) Az 1988-as (első) társasági törvény

- Az 1988. VI. tv.: „rendszerváltó törvény”

még a szocialista piacgazdasági koncepció jegyében született> a társasági jogot – harmadik szektorként – az államivállalatokra, szövetkezetekre von. jog mellé helyezte

„húzó törvény” > adótörvények reformja, cégjogmodernizálása, értékpapír- és tőzsdejog, versenyjog, számvitelijog „kikényszerítése”

a privatizációs folyamat alapja

alapelvei, felépítése, társasági formaválasztéka ma is érvényes

~ társulási szabadságon alapuló

~ vállalkozásbarát

időszaki (6-8 évenkénti) intézményi felülvizsgálat igénye > akisebb „hozzányúlásokat” azonban kerülni kell

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és utánB.) A felülvizsgálat indokai, kodifikációs technikák

- A társasági jog átfogó intézményi felülvizsgálatának indokai:

a nemzetközi jogfejlődés (főleg az EU állandóan bővülő-változótársasági jogi irányelveihez való alkalmazkodás), továbbá

a magyar jogfejlődés (a versenyjog, az értékpapírjog, aszámviteli jog, a munkajog, illetve más jogterületekkel valókollíziók kiküszöbölése),

a technikai fejlődés (pl. az elektronizáció, a digitalizáció hatásai acégeljárásra),

a törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai (hibák,hézagok, új szabályozási igények)

> tartalmilag lényegében ún. novelláris változásokról van szó, deannak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudják atörvényt kezelni, a számozás szempontjából új társasági törvényés ezzel együtt új cégtörvény készül

a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény

cégtörvény, 1997. évi CXLIV. törvény

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és utánC.) A társasági jog felülvizsgálata, az új Gt., Ctv. előkészítése

- A harmadik társasági törvény, a 2006. évi IV. törvény: jellemzői

vállalkozóbarát szemlélet

a diszpozivitás növelése a társasági szerződésben

az adminisztratív kötöttségek csökkentése

~ a cégeljárás felgyorsítása

~ szerződésminták

~ elektronikus cégeljárás

a szervezet-átalakítási formáknál a tagok döntési felelősségéneknövelése

a cégbíróság funkcióinak változása, a végelszámolás a Ctv.-ben valószabályozása

> 2006. július 1-jén lépett hatályba

- Az új Ctv. jelentős újításként:

fokozatosan erősítette az elektronikus cégeljárás jelentőségét

2008. júliusától a cégbejegyzési eljárás tekintetében az elektronikuseljárási formát kötelezővé tette

II. A MAGYAR TÁRSASÁGI JOG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSEII.3 A Gt.-k a rendszerváltozással és utánD.) A társasági jog változásai – út az új Pk. szabályozásához

- A 2008 őszétől kezdődő világválság nyomán

a megnövekedett visszaélések miatt szigorítani kellett a szabályozást

az átfogó szigorításra 2011 decemberében került sor (2011. évi CXCVII.törvény)

a cégeljárásba beépítették az adóregisztrációs eljárást

~ ha az adóhatóság – jelentős köztartozás miatt – megtagadja az

adószám kiadását, a cégbíróság a gazdasági társaságot

nem jegyezheti be a cégjegyzékbe

~ a felszámolt társaságok, illetve a megszüntetett

fantomtársaságok tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőit is

kizárta a társaságalapításból

- Az új Ptk. előkészítése során

kezdetben az volt a többségi vélemény, hogy a társasági jog – amunkaszerződésekhez és a szellemi alkotások jogához hasonlóan – nekerüljön be a Ptk.-ba

ez az álláspont azonban 2010 őszén megváltozott > a gazdaságitársaságok joga bekerült a Ptk. harmadik könyvébe

- Magyarországon

2013. december 31-jén többmint 600 ezer társasvállalkozás működött (ebből430 ezer jogi személyiséggel)

2015. júliusára számuk 540ezer körülire csökkent

ezek 20-30 %-a végeztényleges gazdaságitevékenységet

- A KSH statisztikai tükör címűkiadványa szerint 2014.december 31-énmegközelítőleg 1 millió 115ezer önálló vállalkozó ésmintegy 588 ezer társasvállalkozás voltMagyarországon.

- „Hét év alatt a vállalakozások felekicserélődött - naponta hatvancéget számolnak fel”(Feketelista, 2015. június)

III. A Ptk. a gazdasági társaságokravonatkozó általános rendelkezései

III. A PTK. A GAZDASÁGITÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

III.1 Áttekintés

III.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalma

B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység

C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainakterületi hatálya

III.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma

B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai

C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése

III.4 FormakényszerA.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák

B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdaságitársaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek

C.) A részvénytársaság jellemzői

D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.1 Áttekintés

- A szabályozás sajátosságai

az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályátkiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért

a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések(Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősencsökkentek

- Szabályozott kérdések

a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §)

formakényszer (Ptk. 3:89. §)

a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §)

a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §)

választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §)

a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása (Ptk.3:93. §)

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiA.) A gazdasági társaság fogalma

- A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság

a) üzletszerű közös gazdasági tevékenységfolytatására

b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott

c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás

> eddig a három Gt. kifejezett társaságidefiníciót nem tartalmazott

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiB.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység

- A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás

nyereségéből közösen részesednek

a veszteséget közösen viselik

főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettőleltérően is megállapodhatnak

> semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése,amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesenkizár.

- A 2006. évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaságfogalmát

nem jövedelemszerzésre irányult

a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdaságitársaság a Ptk.-ból kikerült

a Ctv.-be kerültek elhelyezésre a nonprofit gazdasági társaságra vonatkozófőszabályok.

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérveiC.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya

- A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyelrendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket

a magyar cégeljárási jog alapján

a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be

> ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozásMagyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet,illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az1997. évi CXXXIII. törvény vonatkozik

- Ha magyar vállalat

külföldön alapított társaságot, illetve

külföldi székhelyű társaság tagjává válik

> erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társaságijoga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében(1978. évi 13. tvr.)

- Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különlegesgaranciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.3 A társaság tagjaiA.) A tagok száma

- A gazdasági társaságnak

főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie

általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagokkorlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és akft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaságlétrehozását is

a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén

~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes

kft.-re és az egyszemélyes rt.-re

~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet

szolgálják

- Az egyéni vállalkozónak

•nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-talapítania, hanem

•a 2009. évi CXV. törvény szerint

~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy

~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.3 A társaság tagjaiB.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai

- Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételrenézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást:

természetes személy

~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul

felelős tagja

~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt

tag lehet

~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag

kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaságkorlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nemlehet beltag a bt.-ben sem

egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelőstagja

nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll”

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.3 A társaság tagjaiC.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése

- Az új Ptk. általános jelleggel kimondjaa tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2)bek.):

a tag a többi taggal és a társaságszerveivel köteles együttműködni

nem fejthet ki olyan tevékenységet,amely a társaság céljainak elérésétveszélyezteti

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.4 FormakényszerA.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák

- Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-banszabályozott formákban alapítható:

közkereseti társaság

betéti társaság

korlátolt felelősségű társaság és

a részvénytársaság

> ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvelrendelkező gazdasági társaságok

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEIIII.4 FormakényszerB.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodószervezetek

- A Ptké. alapján

a 2014. március 15. előtti szabályok szerint működhetnek tovább azakkor működő állami vállalatok, trösztök, egyéb állai gazdálkodószervek, egyes jogi személyek vállalatai és leányvállalatok, illetve aközös vállalat,

de újak nem alapíthatóak.

- A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus

- Az egyesülés

nem gazdasági társaság

a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekreis irányadóak

- A magyar jogban nincs mód

csendes társaság

betéti részvénytársaság alapítására

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.4 FormakényszerC.) A részvénytársaság jellemzői

- A részvénytársaság > különleges gazdaságitársaság

a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaságtársaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírtlehet kiállítani

tagjai a részvényesek

„tiszta” tőketársaság >a részvényesek általábanjóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve atársasághoz, mint a társasági szerződésselkeletkező másik három gazdasági társaságnál

létesítő okirata az alapszabály

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.4 FormakényszerD.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai

- A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvetőkülönbségek vannak

a zártan működő (zrt.) és

a nyilvánosan működő és egyben tőzsdeirészvénytársaságok (nyrt.) között

- A Ptk. alapján

minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre

a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikusnyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt.

- Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenységcsak meghatározott társasági formában folytatható > pl. ahitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csakrészvénytársaságként

III. A PTK. A GAZDASÁGITÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

III.5 A jognyilatkozatok megtételének módja,idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményei

B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozatmegtételének ideje

III.6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum

B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeA.) A jognyilatkozatok formai követelményei

- A Ptk. a társasággal kapcsolatosjognyilatkozatokra

a jognyilatkozatok általános szabályainálszigorúbb szabályokat állapít meg

kimondja a kötelező írásbeliséget

~ a társasági határozatokra és

~ azok a tagokkal való közlésére

> a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető megelektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaságiszerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapítóokirata) lehetővé teszi (3:91. §).

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, idejeB.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje

- Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el

az ellenkező bizonyításig

~ a tértivevényen feltüntetett időpontban

~ ajánlott küldemény esetén a feladástól

számított ötödik munkanapon

a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti.

- Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételétkötelezővé teszi, úgy e kötelezettségéthaladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEII.I6 Választottbírósági út igénybe vételeA.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum

- A Ptk. lehetővé teszi

a társasági jogviták kivételét az általános állami bíróielbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését

e lehetőségnek az igénybevételét

~ vagy a társasági szerződésben

~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában

kell kikötni.

- A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint a

a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes

a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezettÁllandó Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.),hanem önálló szabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el

- Külföldi választottbíróság is igénybe vehető

abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel

a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.

III. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEIIII.6 Választottbírósági út igénybe vételeB.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita

- Társasági jogvitának minősül

a) a gazdasági társaság és tagja (volttagja) közti, a társaság jogviszonybóleredő jogvita,

b) társasági szervek által hozotthatározatok bíróság előttimegtámadása

c) a tagok közötti, a tagságijogviszonyukkal kapcsolatos jogvita,

d) a társaság és a vezető tisztségviselő(felügyelőbizottsági tag) közötti,utóbbiak társasággal valójogviszonyából eredő vita (akönyvvizsgáló nem tartozik e körbe).

a választottbíróságihatáskört és az eljáróválasztottbíróságot atársasági szerződésben kellkikötni

az érintettek megállapodásaalapján akkor is a felek általmegnevezettválasztottbírósághoz lehetfordulni, ha a társaságiszerződés aválasztottbíráskodásigénybevételéről nemrendelkezik