GYOMOK

GYOMOK

•Gyomok okozta károsításról akkor beszélünk, ha egyesnövényfajok vagy azok egy csoportja zavarja az embertermelő tevékenységét, vagy pihenését.

•A gyom fogalma nem tudományos fogalom, hanemköznyelvi kifejezés, és a növények széles körét értjükalatta.

•Nemcsak azokat a növényeket tekintjük gyomnak,amelyek zavarják a mezőgazdasági termelést, hanemazon fajokat is, amelyek csúnyák, szúrósak, tüskésekstb.

Gyomok deffiniciója

•1. Mg-i szempontból: gyomnövény minden olyannövény, amely mezőgazdasági művelés alatt állóterületeken szándékos vetés nélkül lép fel, jelenlétével aműveleti növény elől teret és fényt foglal el, felhasználja atalaj tápanyag és vízkészletét, hasznot nem hoz.

•2. Hétköznapi értelemben: gyomnövénynek nevezzükbármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt, vagynövényi részt (rizóma, tarack, hagyma stb.) amely ottfordul elő, ahol nem kívánatos.

•Kb. 200000 növényfaj él a Földön

•6700 gyomnövény befolyásolja a mg-i termelést

•Mindössze 200 azon gyomfajok száma, amelyekvilágviszonylatban gondot okoznak, és fontosgyomnövénynek tekinthetők.

A gyomok okozta károk

•1. Térbeli versengés: különösen ritka térállásúnövényeinknél okoznak gondot és veszélyesek

•- gyors kelés a kultúrnövény előtt, vagy egy időben,de a gyom túlnövi

•- más esetben nagy tömegű gyom, ami elnyomja akultúrnövényt

•2. Vízfogyasztási versengés:

•A gyomok nagy vízfogyasztók. Többet párologtatnakmint a kultúrnövények, így felélik a talaj vízkészletét.Különösen veszélyesek a mélyen gyökerező gyomok,mert az altalajt is kiszárítják.

•3. Táplálékverseny

•A gyomok több tápanyagot vesznek fel a talajból, minta kultúrnövények (eleszik a kaját)

Gyomnövények csoportjai

•1. Őshonos: hazai földön régóta tenyésznek

•2.Jövevény (adventív) gyomok: eredeti hazájuk sokszortengerentúl van. Hozzánk rendszerint a szomszédországokból hozták be.( pl. parlagfű, fenyércirok, hélazab)

•3. Zárlati: (karantén) gyomok: még nem telepedtek meghazánkban, de behurcolásuk veszélye fennáll.( Ellenük avédekezés kötelező)

Gyomnövények terjedése

•Fő oka a nagy maghozam (1000-500000 db/ tő)

•1. Természetes szétszóródással

•2. Széllel (repítőkészülék) acat, gyermekláncfű

•3. Vízzel (folyó), öntözővízzel

•4. Állatokkal ( ürülék, bunda)

•5. Ember által (trágyázás, gépek, szállítás

Ujvárosi-féle életformarendszer

•Egyévesek(Therophyta,

•Kétévesek(Hemitherophyta,

HT)

•Talajszintben

telelő

évelők(Hemikryptophyta,H)

•Talajban

telelők

(Geophyta,

•Egyévesek:

•Olyan gyomnövények tartoznak e csoportba melyekéletciklusa nem haladja meg a 13 hónapot.

•A gyomnövények a kedvezőtlen időjáráshoz (téli hideg,nyári meleg) vagy mag, vagy, csíranövény formájábanalkalmazkodnak.

Egyévesek

•1. Ősszel csírázó kora tavaszi áttelelő egyévesek (T1)

• 2. Ősszel és tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyévesek(T2)

• 3. Tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek (T3)

• 4. Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (T4)

1. Ősszel csírázó kora tavaszi áttelelőegyévesek (T1)

•Optimális csírázási hőmérsékletük 10-14 ° C

•Életciklusuk rövid, a tavasz elmúltával véget ér

•Kettős alkalmazkodásúak: télen csíranövény, vagymag, nyári szárazság idején mag stádium vannak.

•Fontosabb fajok:

•Tyúkhúr

•Veronikafajok

•Árvacsalánok

2. Ősszel és tavasszal egyaránt csírázónyár eleji egyévesek (T2)

•Optimális csírázási hőmérsékletük: 4-8 ° C

•A telet csíranövény, vagy mag alakban, a nyarat mindigmag alakjában vészelik át

•Jellemzően a gabonafélékkel élnek, és aratásig magotérlelnek.

•Fontosabb fajok:

•Ragadós galaj

•Pipacs

•Kék búzavirág

•Szarkaláb

•Nyári hérics

3. Tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek(T3)

•Optimális csírázási hőmérsékletük: 8-14 ° C

•Tavasszal kelnek, és nyár elején érlelnek magot

•A telet, és a nyári szárazságot egyaránt mag alakjábanvészelik át

•Elsősorban a tavaszi gabonák gyomnövényei

•Fontosabb fajok:

•Héla zab

•Vadrepce

•Repcsényretek

•Parlagi füstike

4. Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek(T4)

•Optimális csírázási hőmérséklet: 18-30 ° C

•Melegigényesek, nyár elején csíráznak, és egész késő őszig tartéletciklusuk

•0 ° C alatti hőmérsékletet csak mag formájában képesekelviselni

•Legnagyobb tömegben a kapáskultúrákban találhatók

•Fontosabb fajok:

•Kakaslábfű

•Fehér libatop

•Szőrös disznóparéj

•Parlagfű

Kétévesek(Hemitherophyta, HT)

•Késő tavasszal, vagy nyár elején kelnek

•Az egyik telet mag, a másikat levélrózsa alakbanvészelik át

•Átmeneti életforma a T és a H között

•Fontosabb fajok:

•Vadmurok

•Nagy bojtorján

•Bürök

Talajszintben telelőévelők(Hemikryptophyta,H)

•Áttelelő szervképleteik (rövid szártagú szár,gyöktörzs) a talajban függőlegesen állnak.

•1. Bojtos gyökérzetűek (H1)

•2. Indás évelők (H2)

•3. Szaporodásra képes gyökerűek (H3)

•4. Szaporodásra nem képes karógyökerűek (H4)

•5. Ferde gyökértörzsűek (H5)

Bojtos gyökérzetűek (H1)

•Törpe gyöktörzsesek, de sem föld feletti, semföld alatti szaporodásra nem képesek vegetatívúton

•Elsősorban gyepes területek gyomnövényei

•Fontosabb fajok:

•Mocsári gólyahír

•Réti boglárka

Indás évelők (H2)

•Föld feletti indák segítségével szaporodásra képesek

•Főleg nedvességkerülő fajok

•Rétek, legelők vagy a ruderális területek gyomnövényei

•Fontosabb fajok:

•Sovány perje

•Kúszó boglárka

•Pimpófajok

•Kerek repkény

Szaporodásra képes gyökerűek(H3)

•Az idetartozó fajok karógyökerén járulékos rügyekettalálunk

•A gyökér feldarabolása útján a gyökérdarabkákból újnövények fejlődnek

•A rendszeres talajművelést nem bírják, és így elsősorbanréteken, és legelőkön találhatók meg

•Fontosabb fajok:

•Pongyola pitypang

•Fekete nadálytő

•Réti lórom

•Fehér mécsvirág

Szaporodásra nem képeskarógyökerűek (H4)

•Gyökerüket elvágva vegetatív szaporodásra nemképesek, elpusztulnak

•Rétek, legelők gyomnövényei

•Fontosabb fajok:

•Tövises iglice

•Mezei iringó

Ferde gyökértörzsűek (H5)

•A ferdén növő gyökértörzs feldarabolás eseténvegetatív szervvé alakul

•Szántóföldön nem életképesek, így elsősorbana gyepes területek jellemző gyomnövényei

•Fontosabb fajok:

•Nagy útifű

•Fekete üröm

Talajban telelők (Geophyta, G)

•A szaporodást és az áttelelést szolgáló szervképletek(tarack, rizóma, gumó, szaporítógyökér, hagyma) a talajbantalálhatók.

•E csoportba tartoznak szántóföldjeink legveszélyesebbgyomnövényei

•1. Tarackos, rizómás fajok (G1)

•2. Gumósok (G2)

•3. Szaporítógyökeres fajok (G3)

•4. Hagymások és hagymagumósok (G4)

Tarackos, rizómás fajok (G1

•Módosult föld alatti hajtásuk (tarack, rizóma) van

•Tarack: olyan vékony, hosszú szártagú, módosult hajtás,amaly csomókkal(nódusz) tagolt, és minden csomón egy,a szaporodást szolgáló rügy található

•Fontosabb tarackos gyomnövényeink:

•Tarckbúza

•Csillagpázsit

•Nagy csalán

•Mezei zsurló

•sövényszulák

Gumósok (G2)

•Földbeli száruk (tarack) helyenként raktározásra alakultát, megvastagodott gumóvá fejlődött

•A közbülső meg nem vastagodott részek évenkéntelpusztulnak, s a következő évben mindegyikmegvastagodott rész új növényt hoz létre

•Fontosabb fajok:

•Mezei menta

•Mocsári tisztesfű

•Vízi menta

Szaporítógyökeres fajok(G3)

•A rizóma a tarackhoz hasonlóan, szintén módosult hajtás,annál azonban jóval vastagabb. Tehát a tarack és a rizómaeredetét és funkcióját tekintve hasonló, csupán méretbelikülönbségek alapján differenciálunk

•A tarackok és a rizómák többnyire vízszintesen éssekélyen (10-30 cm) futnak a talajban

•Fontosabb fajok:

•Fenyércirok

•Nád

Hagymások és hagymagumósok(G4

•A hagymás gyomnövények kisebb jelentőségűgyomfajokat foglalnak magukba

•Sarjhagymák és fiókhagymák segítségévelszaporodnak

•Fontosabb fajok:

•Őszi kikerics

•Gumós perje