1. dia

FEJEZET

A közigazgatás
felépítése és működése

Ügykezelői alapvizsga

A diasor hatályosítását végezte: Dr. Szalai András, 2016. július

Az előadás tartalmi felépítéseAz előadás tartalmi felépítése

1.A közigazgatás felépítése

2.Az államigazgatás

3.Az önkormányzati igazgatás

4.Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program)

CélkitűzésCélkitűzés

•A fejezet bemutatja a közigazgatás fogalmát ésfeladatait.

•Betekintést ad a központi államigazgatási szervekilletve a helyi-területi államigazgatási szervekalapvető csoportjaiba.

•Bemutatja a helyi önkormányzati igazgatás alapjait.

•Ismerteti a Magyary Program legfontosabb elemeit.

1. A közigazgatás felépítése

1.1. A közigazgatás fogalma

A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynekalapvető funkciója a törvényhozó szervek általmeghatározott feladatok közhatalommal és egyébszervezési eszközökkel történő végrehajtása,megvalósítása.

1.2. A közigazgatás feladata

Jogalkotás

Jogalkalmazás

Szervezés

Rendelet

Normatív utasítás

Normatív határozat

Hatáskör

Illetékesség

Ivóvíz ellátás

Óvodai nevelés

Iskolai oktatás

A közigazgatás

Államigazgatás

1.Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározottönálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör.

2.Állami feladatokat lát el (országos közügy).

3.Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek.

4.Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikusrendszer).

5.Szervezetüket jogszabály határozza meg.

6.Önálló költségvetésük van

7.Állami vagyonkezelők

8.Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük

Két szervezetrendszer (duális jelleg)

1.3. A közigazgatás rendszere

Önkormányzati igazgatás

1. Törvényi és saját feladat-meghatározás.

2. Helyi közügyeket lát el.

3. Önálló döntési jogkör.

4. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv).

5. Szervezetüket önállóan határozzák meg.

6. Önálló költségvetés.

7. Saját tulajdon, saját bevételek.

8. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet).

Két szervezetrendszer (duális jelleg)

1.3. A közigazgatás rendszere

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1. Mit jelen a közigazgatás fogalma?

2.Melyek a közigazgatás feladatai?

3.Milyen jellemzői vannak az államigazgatásnak?

4.Milyen jellemzői vannak a közigazgatásnak?

2. Az államigazgatás

2.1. A központi

államigazgatási szervek

•Az egész országra kiterjed az illetékességük

•Országos feladatokat látnak el

•Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el

Kormány

a Kormány munkáját segítő szervek

Minisztériumok

Nem minisztériumi formában működő központiállamigazgatási szervek

Kormányhivatalok; Központi hivatalok; Autonómállamigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek;Rendvédelmi szervek

2.1.1. A Kormány

szervezete és működése

Miniszterelnök

Miniszterelnökhelyettes

Tárca miniszterek

Tárca nélküliminiszterek

a Kormány élén áll,

az Országgyűlés választja,

a Kormány megbízatása aMiniszterelnöktől függ

a Köztársasági elnöknevezi ki aMiniszterelnökjavaslatára, vezetési,irányítási, testületifeladatokat látnak el

2.1.1. A Kormány

szervezete és működése

•A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen(hetente) ülésezik.

•Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza.

•Rendeletet alkot.

•Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat).

KormányKormány

Kormányzati koordinációtsegítő testületi szervek:

1. Kormánybizottságok

2. Kabinetek

3. Egyéb javaslattevő,

véleményező, tanácsadó

testületek

(pl.: Kollégiumok)

„Egyszemélyes”segédszervek:

1. Kormánybiztosok

2. Miniszterelnöki biztos

3. Miniszteri biztos

2.1.1. A Kormány segédszervei

Miniszter feladatai:

•Vezeti a minisztériumot;

•Irányítja az államtitkár és aközigazgatási államtitkártevékenységét;

•Kormány-előterjesztések készítése;

•Jogszabály-előkészítés, ágazatistratégia kidolgozása;

•Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti,ellenőrzési feladatok ellátása;

•Nemzetközi kapcsolatokkialakítása;

•Kapcsolattartás állami és civilszervezetekkel.

2.1.2. Minisztériumok

Jellemzői:

•Miniszter által vezetett,központi kormányzati szerv;

•Különös hatáskör;

•Kormány irányítási jogköre;

•Egyszemélyi felelős vezetés;

•Politikai változó és szakmaiállandó elemek.

•Csúcsminisztériumok, több korábban önállótárcát integrálnak (pl. Emberi ErőforrásokMinisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek,Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra)

•Szakterületenként tagozódnak. Élén azállamtitkár. Szakterülethez tartozókoncepciók kidolgozása, végrehajtásfelügyelete, koordinálása.

Államtitkárság

•Államtitkár munkájának segítése.Részterületek koordinációja. Éléna helyettes-államtitkár áll.

Helyettesállamtitkárság

•Szakmai, operatívfeladatokért felelősigazgatási munkacsoport.

Főosztály

•Szakmai, operatívfeladatokért felelősigazgatásimunkacsoport.

Osztály

2.1.2. A minisztériumszervezete

Minisztérium

2.1.3. A főhivatalok

Fő feladatuk:

•a Kormány döntéseinek végrehajtása;

•a területi államigazgatási szervek irányítása;

•a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése;

•hatósági tevékenység.

1. Kormányhivatal

•Központi Statisztikai Hivatal

•Országos Atomenergia Hivatal

•Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

•Nemzeti Kutatási, Fejlesztési ésInnovációs Hivatal

2. Rendvédelmi szerv

•rendőrség

•büntetés-végrehajtási szervezet

•hivatásos katasztrófavédelmi szerv

•polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

3. Autonóm államigazgatási szerv

•Közbeszerzési Hatóság

•Egyenlő Bánásmód Hatóság

•Gazdasági Versenyhivatal

•Nemzeti Adatvédelmi ésInformációszabadság Hatóság

•Nemzeti Választási Iroda

4. Önálló szabályozó szerv

•Nemzeti Média- és HírközlésiHatóság

•Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

5. Központi Hivatal

•Magyar Államkincstár

•Oktatási Hivatal

•Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

2.1.3. A főhivatalok

Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal(19+1)

Járási (Kerületi) Hivatal

Egészség-

biztosításstb.

Munkaügy

Fogyasztó-védelem

Központi

szakigazgatási

szervek

2.2. Az államigazgatáshelyi-területi szervei

2.2.1. A megyei és fővárosikormányhivatalok szervezete

KORMÁNYMEGBÍZOTT

FŐIGAZGATÓ (Főigazgató-helyettes)

Kormánymegbízott általközvetlenül vezetettszervezeti egységek

Járási (kerületi) hivatalok

2.2.2. Járási (kerületi) hivatalok

•A megyei és fővárosi kormányhivatalok

szervezeti egysége.

•Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezikhatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek, apolgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda)kellett eljárnia.

•Az államigazgatás legalacsonyabbszintű területi szerve.

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1.Melyek a nem minisztériumi formában működőközponti államigazgatási szervek?

2.Melyek a minisztérium jellemzői?

3.Sorolja fel az önálló szabályozó szerveket!

4.Mondjon példát központi hivatalra!

5.Sorolja fel a kormányhivatalokat!

6.Mutassa be a megyei kormányhivatal vezetését!

7.Melyek a járási hivatalok jellemzői?

3. Az önkormányzati

igazgatás

A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikusintézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történőgyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárokközösségét illeti meg.

Helyi közügy:

•közszolgáltatás biztosítása;

•közhatalom helyi gyakorlása;

•szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

Gyakorlása:

•közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés),

•közvetetten (képviselő-testület) útján történik.

3.1. Az önkormányzati rendszer

alapjai

3.2. A helyi önkormányzatoktípusai

Területi/Megyei

Települési

3.3. A helyi önkormányzatokegymás közti kapcsolata

A települési önkormányzatok típusai

•Városi (speciális jogállású járásszékhely város,megyei jogú városok) önkormányzatok

•Fővárosi kerületi önkormányzat

•Községi települési önkormányzatok

A megyei önkormányzatok

•Nem felettesei a települési önkormányzatoknak

•Mellérendeltségi viszonyban állnak

3.4. A helyi önkormányzatokfeladat- és hatásköre

•területfejlesztési,

•területrendezési,

•vidékfejlesztési,valamint

•koordinációsfeladatokatlátnak el.

Területi/Megyei

Települési

Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat-és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit:

•A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlencímzettje.

•A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

•Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szerveibiztosítják.

Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható:

• a képviselő-testület bizottságaira;

• a polgármesterre;

• településrészi önkormányzat testületére;

• önkormányzati társulásra.

Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is.

Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

3.5. A települési önkormányzatok szervezete

és működésének alapvető szabályai

3.5.1. A települési

önkormányzatok szervezete

3.5.1.1. A képviselő-testület

•Rendeletet alkot, határozatot hoz.

•A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át.

•Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés.

•Tagjainak számát a település nagyságának függvényében apolgármesterek, képviselők választásáról szóló törvényhatározza meg

•A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületmunkájában.

3.5.1.2. A polgármester

•Irányítja a polgármesteri hivatalt.

•Képviseli az önkormányzatot.

•Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá.

•Államigazgatási hatáskörök címzettje.

•Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása.

•Tagja és elnöke a képviselő-testületnek.

•Összehívja és vezeti az üléseket.

•Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését.

Kötelezően létrehozott

ha törvény előírja

(pl. pénzügyi bizottság)

Kötelezően létrehozott

ha törvény előírja

(pl. pénzügyi bizottság)

Szabadon létrehozható

lehet állandó, ideiglenes,

vagy eseti

Szabadon létrehozható

lehet állandó, ideiglenes,

vagy eseti

3.5.1.3. Bizottságok

A képviselő-testület munkáját segítik. Javaslattevő, véleményező,döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező,ellenőrző funkció.

Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők.

Elnöke: csak képviselő lehet.

3.5.1.6. Önkormányzati társulások

Létrehozható:

•egy vagy több önkormányzatifeladat- és hatáskör

•polgármester és a jegyzőállamigazgatási feladat- éshatáskörének

hatékonyabb, célszerűbbellátására.

Önkéntestársulás

Kötelezőtársulás

(törvény rendelheti el)

3.5.2. A településiönkormányzatok működése

•Szervezeti és Működési Szabályzat: a működés alapdokumentuma.

•Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülésesetei.

•Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik):

•Egyszerű többség,

•Minősített többség.

•A képviselő-testület döntése:

•Rendelet,

•Határozat.

•Rendeletalkotás: a törvény által nem szabályozott helyi társadalmiviszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot.

•Közmeghallgatás intézménye

ÖNKORMÁNYZAT

3.6. A helyi önkormányzatok és

az egyéb állami szervek kapcsolata

Országgyűlés

Kormány

Köztársasági

elnök

IM + BM

Fővárosi

és Megyei

Kormányhivatal

Miniszterek

Ellenőrző kérdésekEllenőrző kérdések

1. Mit jelen a helyi közügy fogalma?

2.Mondjon példát kötelező önkormányzati feladatra!

3.Melyek a képviselő-testület főbb jellemzői?

4.Melyek a polgármesterre vonatkozó főbb jellemzők?

5.Melyek a bizottságokra vonatkozó főbb jellemzők?

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

(Magyary Program)

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program amagyar közigazgatás középtávú működési kereteitmeghatározó stratégiai dokumentum és kijelöltcselekvések sora volt, amely rögzítette a közigazgatás-fejlesztés irányait.

4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

REFORM

•felülről lefelé irányulófolyamat

•a közigazgatás vezető szintjekezdeményez

•a közigazgatás egészét érinti

4.1.1. A közigazgatási változások

INNOVÁCIÓ

•alulról fölfelé induló folyamat

•az apparátus kezdeményez

•valamely részterületet érint

Típusai

Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR):

1.egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzatitervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnaka megvalósítással,

2.a megvalósítás nyomon követése és szükség szerintibeavatkozások biztosítása,

3.a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások,intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése ésfenntartása.

A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra

•a tervdokumentumokra és

•a megvalósítási dokumentumokra bomlanak.

4.1.2. A közigazgatási stratégiaalkotás

folyamata

4.1.3. Magyary Zoltán

szakmai munkássága

http://nemzetikivalosag.hu/documents/17187/0/Magyary-Zoltan.jpg/4b4e3c04-6cd6-4ae1-acd9-f484b30825a4?t=1373543724492

•1888-1945

•Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő

•Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik:

•1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap

•Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézetmegalapítása, amelyet igazgatóként vezetett.

•Az 1930-as évektől egyetemi tanári és kutatói munkásságavált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírűközigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszuljelentek meg publikációi, monográfiái.

•Fő műve: Magyar közigazgatás (1942)

A megoldásra váró problémák

•túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségiviszonyok;

•közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala;

•teljesítménykényszer hiánya;

•közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képességszínvonala.

A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert

•biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évrejelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető;

•időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;

•maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- és fogalomrendszerthoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezerkormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé ésközösséggé váljon;

•sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik.