Pénzügyek

HITELÜGYLETEK

A hitelpiac szereplői

Befektetők

Kisbefektetők (retail investors), vagy magánbefektetők

Nagybefektetők, vagy intézményi befektetők (institutionalinvestors)

Adósok

Szuverének (államok)

Kvázi-szuverének (állami garanciával rendelkezők)

Szupranacionális szervezetek

Önkormányzatok

Vállalatok

Pénzügyi intézmények

Hitelfelvétel instrumentumai (I.)

Nagyvállalati szinten

Bilaterális hitelfelvétel

Adós és hitelező közvetlen megállapodása közvetítő nélkül

Nemzetközi szinten nem jelentős

Főként rövid lejáratú likviditásfinanszírozásra

Szindikált hitelfelvétel

Több bank nyújtja együtt, strukturáltan

Általában nagy összeg (100 millió euró), középlejárat (kb. 5 év)

Vezetőszervező (MLA – Mandated Lead Arranger), szervezőbankok (Arrangers) és résztvevő bankok (Participating)

Általában van átárazási opció: ha az adós hitelminősítése romlik,megemelhetik a kockázati felárat

Általában van másodlagos piaca (nem feltétlenül likvid)

Gyakran LBO-ra (Leveraged Buyout)

Kiegészítés az LBO-ról (I.)

LBO: hitellel történő kivásárlás: a részvények nagy részéthitelből vásárolják meg

Ezzel a vállalat ki is vonul a tőzsdéről

A kivásárló lehet meglévő részvényes, másik vállalat vagy akár amenedzsment is (management buyout)

Miért lehet jó dolog?

Emlékezzünk: ügynökproblémák – a tulajdonosok ésmenedzserek között nincs mindig érdekazonosság

Egy példája: „overinvestment problem”: ha a vállalatnak sokpénze van, a menedzserek elherdálhatják azt, pl.:

Visszaforgatni egy már érett alaptevékenységbe, ezáltal negatívNPV-jű projektekbe

Birodalomépítés: vállalati diverzifikáció, ezáltal azalaptevékenység hígítása

Kiegészítés az LBO-ról (II.)

Képzeljük el a következő helyzetet:

A menedzsment növekedést akar

Érett, stabil iparág – szerény növekedési kilátások

Nagy pénzállomány a vállalatnál

Néhány fölösleges üzletág, kiadás

Széttagolt tulajdonosi struktúra

Menedzsment tulajdoni hányada alacsony

Hogyan segíthet a nagy hitelállomány?

Nagy adósságszolgálati kötelezettségek a menedzserekethatékonyságra ösztönzik

Pl. költségmegtakarítás, fölösleges tevékenységek felszámolása

Mivel az iparág stabil és érett, ezért alacsony csődveszély éskevés elszalasztott beruházási lehetőség a törlesztés miatt

(Ez tehát egy hitel mellett szóló újabb érv…)

Hitelfelvétel instrumentumai (II.)

Zártkörű kötvénykibocsátás (private placement)

Általában egyetlen befektetési bank szervezi meg

A befektetők körét előre definiálni kell

Általában csak intézményi befektetők jegyezhetnek, denéha gazdag egyéni befektetők is

Nyilvános kibocsátáshoz képest jelentősköltségmegtakarítás

Nincs tőzsdei regisztráció, kibocsátási tájékoztató, road show,kötelező negyedéves jelentési kötelezettség

Viszont másodpiaca illikvid és kisebb összegűforrásbevonás érhető el

Hitelfelvétel instrumentumai (III.)

Nyilvános kötvénykibocsátás

Legnagyobb összegű hitelfelvételek lehetősége

Kibocsátási tájékoztató, regisztrációs kérelem

Road show-k: befektetők tájékoztatása

Standardizált jogi dokumentáció

Általában szindikátusi csoport veszi meg, majd értékesítitovább a befektetőknek

Nagy előnye a likvid másodlagos piac

(Nem feltétlenül tőzsdei bevezetés, csak annyi, hogy akibocsátó teljesíti a tőzsde információs kötelezettségeit)

Amerikai állampapírok

Treasury bill (T-bill)

Egy évnél rövidebb lejáratú diszkont kincstárjegy

Zéró-kupon kötvény: futamideje alatt nincs kamatfizetés

Diszkonttal értékesítik, lejáratkor a névértéket fizeti vissza

Hozama: r = (NÉ – P)/P * 360/(T-t)

Ahol NÉ: névérték, P: vásárláskori árfolyam, T-t: lejáratig hátralévő idő

Treasury note (T-note)

Kincstárjegy, 1-10 év, féléves kamatfizetés a névérték %-ában

Treasury bond (T-bond)

Államkötvény, 10-30, féléves kamatfizetés a névérték %-ában

Jelzáloglevelek (I.)

Jelzáloghitel: valamilyen fedezet mellett nyújtott hitel

Többnyire ingatlan, de lehet ingóság is

Jelzáloglevél – magyar jog szerint:

Jelzálog-hitelintézet (JHI) által kibocsátott névre szóló,átruházható értékpapír

JHI a folyósított jelzáloghiteleket értékpapírosítja, majdtovábbértékesíti a befektetőknek

A JHI szedi be továbbra is a kamatokat és tőketörlesztéseket,majd ezek egy részét továbbítja a jelzáloglevél tulajdonosának

A másik része az ő díja, hiszen az értékpapírosításnak, beszedésnek,stb. költségei vannak

Angolul általánosságban: MBS (mortgage-backed securities)

Jelzáloglevelek (II.)

Magyar jelzáloglevél amerikai megfelelője: egyszerűátpasszolt jelzáloglevél (pass-through MBS)

RMBS (residential MBS): fedezete egy lakóingatlan

CMBS (commercial MBS): fedezete egy kereskedelmi ingatlan

Gyakran az értékpapírosító garantálja, mégis kockázatosabbakaz állampapíroknál

USA-ban a jelzáloghitel-felvevőnek joga van növelni atőketörlesztést, akár teljesen előtörleszteni

Ezért a cash flow-k előre nem ismertek

Hosszabb távra általában fix kamatok, rövidebb távra változókamatok

Jelzáloglevelek (III.)

CMO (Collateralized Mortgage Obligation)

A jelzáloghitelek valamilyen szempontok szerint (pl.előtörlesztés) csoportosítva, majd csoportok szerintértékpapírosítva

Változatos befektetési formák

SMBS (Stripped MBS)

Egyszerű jelzáloglevélnek kétféle cash flow-ja: kamatok éstőketörlesztés

IO (interest only): csak kamatból részesül

PO (principal only): csak tőketörlesztésből részesül

Kockázatos befektetések, hiszen ha pl. nő az előtörlesztés, akkorIO árfolyama esik, PO árfolyama nő

Opciós jogokat tartalmazó kötvények

Visszaváltható kötvény (putable bond)

A kötvény tulajdonosa eladási opcióval is rendelkezik: jogosultvisszafizettetni a hitelt

Általában ez a jog nem az egész futamidő alatt illeti meg, hanempl. egy tíz éves futamidejű kötvény esetén az ötödik év végénhívhatja le az opciót

Visszahívható kötvény (callable bond)

A kötvény kibocsátójának vételi opciója van, azaz jogosult azelőtörlesztésre

Általában ha van ilyen joga, akkor azt csak úgy gyakorolhatja,hogy egy ún. call prémiumot fizet büntetésként, amiértelőtörleszt

Átváltható kötvény (convertible bond)

Legegyszerűbb fajtája: lehetőség a tulajdonosnak, hogy egyelőre meghatározott arányon részvényre váltsa át a kötvényét

Átváltáskor két opciót hív le egyszerre: egy eladási opciót akötvényre és egy vételi opciót a részvényre

Egyéb konstrukciók

Certificate of Deposit (CD)

A betétekről (többnyire 100 000 dollár felett) a bank az ügyfelekérésére betéti igazolást állíthat ki

Lényege, hogy úgy értékesíthető a betét, hogy a felgyűlt kamat nemveszik el (másodpiaci forgalom)

Általában 3 hónapnál rövidebb lejáratú konstrukció

~lekötött betét

Commercial paper (CP)

Ismert nagyvállalatok rövidlejáratú fedezetlen hitelpapírja, amelyetgyakran bankgarancia biztosít

Leggyakrabban 1-2 hónapos futamidejű (270 napnál hosszabbakhozfelügyeleti engedély kell)

~rövid futamidejű kötvény

Repo (repurchase agreement)

Állampapír eladása nagyon rövid időre, majd visszavásárlása valamivelmagasabb áron

Tipikusan másnap történik a visszavásárlás, az állampapír a fedezet

ÉLET- ÉS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

Kockázatok a biztosításokban

Tiszta kockázat (pure risk) – 2 lehetséges kimenetel:

Változatlan állapot (pl. nem lesz tűz)

Veszteség (kár) következik be (pl. tűz lesz)

Tiszta kockázatot hordoz pl. a vihar, földrengés, földcsuszamlás,villámlás, havazás, de balesetek és gépekben bekövetkezettmeghibásodás is → ez a típus releváns a biztosításokban

Üzleti kockázat (speculative risk) – 3 lehetséges kimenetel:

Veszteség

Változatlan állapot (nem jellemző, lásd pl. részvénybefektetések,ritka az, hogy a piacon nem történik semmi)

Nyereség

Az összetett (üzleti) kockázatok nem jellemzők abiztosításelméletben (az ilyen jellegű kockázatot más típusúeszközökkel lehet kezelni – pl. opciók, határidős ügyletek,swapok, stb.)

Tiszta kockázatok kezelése (I.)

A biztosítható kockázatok jellemzése

a bekövetkezés valószínűségével (gyakoriságával)

a bekövetkezés súlyosságával (nagyságával)

1) Ha a bekövetkezés gyakorisága jól becsülhető és asúlyosság viszonylag alacsony, akkor egy vállalkozás akockázatait egyszerűen fedezheti a bevételeiből

Pl. bolti lopások: bolt tulajdonosa bekalkulálja az áraiba

2) Ha a kárvalószínűség alacsony és a súlyosság nemveszélyezteti a vállalkozás továbbműködtetését, akkor lehettartalékolás is

Pl. nagyobb értékű termelési eszközök meghibásodása:tartalékolás erre az esetre

Tiszta kockázatok kezelése (II.)

3) A kockázat fedezése biztosítással

Feltétele, hogy az adott kockázatra legyen megfelelő biztosítás apiacon

4) A biztosítás alkuszon keresztül

Az alkusz megkeresi a biztosított számára a legmegfelelőbbbiztosítót/biztosítást

Az alkusz a jutalékát nem a szerződőtől kapja, hanem abiztosítótól, akinek a szerződést közvetítette

Általában 1-2 havi díj, de akár egy évi is lehet (életbizt.)

Nagyvállalati méretekben megérheti saját alkuszcég alapítása

5) Biztosító (captive) alapítása

Nagyvállalati méretnél egy bizonyos szint felett akár biztosítóalapítása is gazdaságos lehet

Biztosítható kockázatok (I.)

Biztosítás definíciója:

„Virtuális (veszély)közösség révén megvalósulókockázattranszfer”

A veszélyközösség egy konkrét kockázat (veszély) kivédésére,csökkentésére szervezett közösség

A tagok befizetéseiből működik

Célja, hogy a közösség egyes tagjait ért kárt kompenzálja

Aki biztosítást köt az a közösség tagja lesz

A kár bármelyik tagot érheti, de előre nem lehet tudni, hogy kités mikor

Akit viszont sújt, önmagában nehezen tud megbirkózni vele,ezért a veszélyközösség azt vállalja, hogy közösen fedezik a kárát

Biztosítható kockázatok (II.)

A biztosíthatóság kritériumai

1) Legyen nagyszámú megfigyelési egység, hogy a kockázatvalószínűségi alapon elemezhető legyen

2) Homogének legyenek a kockázatok

Az árazás során lényeges; a díjszabás megállapítása előtthomogén csoportokat képeznek

Pl. életbiztosítások esetén pl. nem és kor szerint

Pl. kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál pl. életkor, nem,lakhely, stb. szerint

3) A károk véletlenszerűen következzenek be

Szándékosság kizárása az általános szerződési feltételekben

A biztosítás tervezése során kontraszelekció és moráliskockázat figyelembevétele

Biztosítható kockázatok (III.)

A biztosíthatóság kritériumai – folyt.

4) A károk legyenek egyértelműen becsülhetők, leírhatók

A biztosítási esemény oka, helye, ideje, szereplői legyenekegyértelműen meghatározhatók

A kár nagysága (nem-életbiztosítás esetén) legyenjellemezhető matematikai-statisztikai módszerekkel

5) A kár legyen korlátos, a biztosító szempontjából ne érjenel katasztrofális mértéket

A biztosítók kizárják a vis major esetét, illetve afelelősségbiztosításoknál ki szoktak kötni egy maximumösszeget, aminél többet nem fizetnek

6) A biztosítás legyen gazdaságos mind a biztosító, mind aszerződő számára

Biztosításközvetítők

Biztosítási alkusz

a szerződő számára megtalálja a legmegfelelőbb biztosítót/biztosítást

jutalékát a biztosítótól kapja, így a szerződő közvetlenül nem fizet aközvetítésért szolgáltatásért

általában a piacon lévő összes biztosító összes terméke közül választja ki alegmegfelelőbbet (akár bizonyos biztosítók termékeit nem ajánlja rossztapasztalata miatt)

felelősséggel tartozik a közvetített ügyletért, ezért tevékenysége felügyeletiengedélyhez kötött

Biztosító ügynöke

a biztosító alkalmazásában álló személy, kizárólag a biztosító termékeitértékesítheti, a biztosító teljes felelősséggel tartozik érte

Önálló ügynök

a magyar piacon a biztosító ügynökétől csak annyiban különbözik, hogyvállalkozói státusban van

Többes ügynök

több biztosító termékeit árulhatja, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá,mint az alkuszra

A biztosítások csoportosítása

Személybiztosítások

Az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükbenfenyegető károk anyagi következményei ellen nyújtanakvédelmet – pl. élet-, baleset-, és betegség-biztosítások

Vagyonbiztosítások

A dolgokban esett károk biztosítására szolgál – pl. valamennyinem-életbiztosítás, kivéve az egészség- és balesetbiztosításokat

Életbiztosítás

A biztosításokat két nagy ágazatra szokták bontani:életbiztosításra és nem-életbiztosításra

Az életbiztosítás az egyén életével kapcsolatos biztosításiesemények (pl. halál) nyújt védelmet (ide nem értve a balesetihalálra szóló biztosítást)

Nem-életbiztosítás

Nem-életbiztosítás az összes vagyonbiztosítás, illetve a balesetés egészségbiztosítások (minden, ami nem életbiztosítás)

Pl. casco, tűz és elemi károk, lopás, pénzügyi veszteségek

Viszontbiztosítás (I.)

Viszontbiztosítás: „a biztosítási tevékenységet folytatóvállalat kockázatának egy részének vagy egészénekszerződésben előre meghatározott feltételek alapján,díjfizetés ellenében más biztosító által történőátvállalása.” (Bit.)

A biztosítók közötti kockázat megosztást szolgálja

A viszontbiztosító (VB) a direktbiztosító kockázatánakegy részét a biztosítási díj meghatározott hányadáértvállalja át

A VB továbbadhatja viszontbiztosításba (retrocesszió)

Viszontbiztosítás (II.)

Viszontbiztosítás fajtái:

Szerződéses (keretjellegű): A VB egy biztosítási ágazatszerződéseit viszontbiztosítja, nem vizsgálja az egyesszerződéseket külön-külön

Fakultatív: egy-egy szerződésre (nagy kockázat vagyprofilba nem illeszkedés miatt)

Arányos: a direktbiztosító a biztosítási díj adott hányadátfizeti a VB-nak, aki ilyen arányban fedezi a károkat

Nem arányos: a direktbiztosító kisebb összeget fizet a VB-nak, amelynek csak bizonyos kár felett van kötelezettsége

Fronting: 100%-os viszontbiztosítás, a direktbiztosító csak„ügyintéző”

Együttbiztosítás

Nagy kockázatok biztosítására direktbiztosítókközösen vállalkoznak

Pl. nagyvállalat tűzbiztosítására csak több biztosítóegyüttesen vállalkozik

Vezető együttbiztosító

Üzletkötést megszervezi

Általában ő részesedik legnagyobb mértékben akockázatból

Annyi biztosítási szerződés keletkezik, ahánydirektbiztosító érdekelt a kockázatvállalásban

Az életbiztosítás típusai (I.)

Az életbiztosítás szereplői: a szerződő, a biztosító, abiztosított és a kedvezményezett

Életbiztosítások esetén kétféle biztosítási eseményképzelhető el:

A biztosított egy adott időtartamon belül (biztosítás tartama)meghal

A biztosított egy adott időtartamot túl él

Ezekből következik az életbiztosítás két alaptípusa:

Kockázati életbiztosítás: a biztosítási esemény a biztosítotthalála

Elérési életbiztosítás: biztosítási esemény egy előre adottidőpont túlélése

Az elérési és kockázati életbiztosítások kombinációja a vegyeséletbiztosítás

Az életbiztosítás típusai (II.)

Unit Linked vagy befektetési egységhez kötöttéletbiztosítás

Egy speciális vegyes életbiztosítás

A díj egy része a költségekre, a többi egy befektetési alapba

Az ügyfél többféle befektetési alap közül választhat

Van egy garantált összeg, amit a biztosított halála eseténkifizet

akár elérte a bef. alapban lévő pénz ezt, akár nem

A biztosítás lejártával az ügyfél megkapja a befektetésaktuális értékét

Az életbiztosítás típusai (III.)

Term fix biztosítás

Egy adott összeget lejáratkor mindenképpen kifizet

Ha a biztosított a lejárat előtt meghal, akkor is megkapja akedvezményezett a biztosítási összeget

A díjfizetési időszak vagy a biztosítási időszak végéig tart,vagy a biztosított korábbi haláláig (onnantól kezdvedíjmentes lesz)

Pl. annak lehet előnyös, aki a gyereke taníttatásáramindenképpen félre akar tenni egy bizonyos összeget,ugyanis ha a biztosított időközben elhalálozik, akedvezményezett akkor is megkapja a pénzt, ha abiztosítottnak nem sikerült az egész összeget megtakarítania

Járadékbiztosítások (I.)

Járadékbiztosítás: díj ellenében egy meghatározottidőintervallumban és meghatározott feltételekmellett rendszeres kifizetést teljesít a biztosító

Előleges (utólagos) járadék: ha a biztosító ajáradéktagot mindig az időszak elején (végén) fizeti(hónap, vagy év elején)

Egyszeri díjas (rendszeres díjas): ha a biztosítási díjategy összegben (rendszeresen havonta, negyedéventevagy évente) fizeti a szerződő

Azonnal induló (halasztott): ha a szerződéskötésután azonnal (meghatározott idővel később, pl. 5évvel később) indul a járadékfizetés

Járadékbiztosítások (II.)

Egyszemélyes (többszemélyes): ha a járadék fizetésecsak egy (több) ember életétől függ

Többszemélyesre példa: egy házaspár biztosítása, ami azözvegynek fizet járadékot, a házastárs halálától az özvegyhaláláig

Elöl garanciaidős (hátul garanciaidős) járadék: abiztosító garantálja a járadék fizetését ajáradékfizetés megindulásától X évig (a biztosítotthalála után X évig)

Időleges járadék: csak egy előre rögzítettidőintervallumban, vagy a biztosított korábbi haláláigteljesít kifizetést

Életjáradék: mindenképpen a biztosított haláláig szól

Kiegészítő biztosítások

Valamilyen életbiztosítás mellé, nem önállóbiztosításként pl. az alábbi kockázatokra:

Baleseti halál: nem életbiztosítás, mivel egy évre kötik és ahalálozás valószínűsége nem függ a biztosított korától

Baleseti rokkantság: biztosított rokkantsága után abiztosítási összeg valahány százaléka jár

Gyakori a baleseti rokkantság járadék kiegészítő biztosítás is

Dread disease („rettegett betegségek”): ha a biztosítottatvalamilyen súlyos betegség éri (pl. szívinfarktus, agyvérzés)

Pl. a biztosító a kórházban töltött napok után napi díjat fizet,vagy fedezi a kórházi költségeket

Magyarország korfája