Üzleti Etika

Üzleti Etika

Jog, erkölcs, gazdaság

•„A törvény szerint valaki akkor bűnös, hamegsérti mások jogait. Az etika szerint akkor, hafontolgatja, hogy ezt megteszi.”

•

•(Kant)

Jog, erkölcs, gazdaság szerepe atársadalomban

•Társadalmi alrendszerek.

–Eltérő társadalmi funkciókat látnak el.

–Kölcsönösen áthatják egymást

–Sokszor függőségi viszonyban vannak

I. Erkölcs és jog

•Rokon társadalmijelenségek

•Közös tőről fakadnak

•Közösséggé szerveződésszabályai

Ősközösség: általános érdekeltség, nincs kényszerapparátus

Differenciáltabb társadalmak: munkamegosztás, ellentétes érdekű osztályok

Állam

Új intézmény, mely a normák egy részét kiemelte

Jog és erkölcs közös vonásai

Társadalmi szükségletet elégítenek ki

Preskriptív jelleg

Kötelezettségeket és jogosultságokat tartalmaznak

Hiányuk anarchiához vezet

Koherensek és ellentmondásmentesek

Rendszert képeznek, melyben a viszonyok hirarchikusak

Egyforma szerkezet

Jog és erkölcs szerkezete

•Mindkettő 3 egymással kölcsönhatásban lévőelemből áll

Norma / előírás: milyen jogai és kötelezettségei vannak azegyes embereknek, melyek a velük szemben támasztottelvárások, mire vannak felhatalmazva.

az érintettek hozzáállása a szabályhoz: a normákhatékonysága attól is függ, hogy azonosulnak-e velük azemberek, ha ez hiányzik, a legértékesebb norma is hatástalanmarad.

Az emberek véleménye a jogi és erkölcsi normákról és avelük kapcsolatos magatartásokról.

A jog és az erkölcs

Jog

Erkölcs

Az erkölcstől elkülönülő, belőlekiváló; az államiság kialakulása ótafunkcionáló szabályozó.

A magatartás legősibb szabályozója.

Kívülről ható szabályozó.

Belső szabályozó (lelkiismeret diktálta).

Objektív tényekre, megtörténteseményekre épít.

A szándékra, a belsőre épít.

Formális és tartalmi szabályozó.

A magatartás tartalmi szabályozója.

Csak szélső esetekre vonatkozik:

-tömegméretekben elvárt,feltétlenül szükséges;

-társadalmi méretekben üldözendő,tiltások.

A szélső és az összes közbülső esetetis szabályozza, a cselekvéslehetőségeinek teljes spektrumát:

- ajánlatos, de nem kötelező

- ami megengedhető, megtűrt

- ami már helytelen, nem kívánatos, demég nem tiltott.

A jog és az erkölcs III.

Jog

Erkölcs

Írásos formát ölt.

Alapvetően nem írásosan szabályoz; devannak írásos etikai kódexek!

Törvényerőre emelkedik, ésmegszegés esetén szankcionál.

Elismer, vagy elmarasztal (a súlya néhanem marad el a jogi elmarasztalásáétól).

„Nincs bűn és büntetés törvénynélkül”

Bűnösség nem írott törvényektől függ

Bináris kód: jogszerű – jogellenes;nincsenek fokozatok.

Bináris kód: jó, helyes – rossz, helytelen;vannak fokozatok: pl. normál ésreprezentatív erkölcs.

Írásban rögzített volta miattrugalmatlanabb (gyakran lemarad atársadalom nyilvánvaló erkölcsinormái mögött).

Rugalmasabban képes változni.

Elévülés intézménye.

Nincs elévülés: az elkövetett bűn időtlenülis bűn marad.

A táblázatok alapja: Kardos Lea,2005 és Csurgó O-né (szerk.), 2006

A jog és az erkölcs III.

Jog

Erkölcs

Társadalmi együttélést szabályozza

Magánjellegű viszonyokat szabályoz

Egy társadalomban csak egy van.

Egy társadalomban több-, sokféle islehetséges.

Eltérő korokban és földrajzi területeken kialakulterkölcsi rendszerek

Etikai irányzatok osztályozása

•Vallási alapokon

•Szekuláris alapon létrejött

Nem létezhet állam nélkül,betartatása intézményrendszerhezkötött

Nincs szükség intézményrendszerre

A jog és az erkölcs III.

Jog

Erkölcs

Jogsértés  állami szankciók

Erkölcsi szankciók

Pontos keletkezési körülmények

Létrejötte nem meghatározható

Jogbiztonság  kiszámíthatóság

„Erkölcsbiztonság” nem létezik

•Sokszor összekapcsolódik a két kategória:

Ami jó és helyes egyben jogszerű

Ami rossz és helytelen az jogellenes is

•Sokszor különválik:

Ami jó és helyes egyben jogellenespl.: Polgári engedetlenség

Ami rossz és helytelen az jogszerű ispl.: Jogi kiskapuk

A jog és az erkölcs IV.

Példák

Közlekedési szabályokbetartása.

Az igazmondás követelményea bíróság előtt.

Az igazmondás követelményeáltalában.

A reklám élet szabályozása(mi tartozik a NFH-ra, mi aGazdasági Versenyhivatalra,mi a Bíróságra).

Ifjúsági és gyermek sajtóban aszeszesital reklámozásánaktilalma.

Gyermekek felé irányulóreklámban negatív erkölcsiértéket hordozó mintaszerepeltetésénekkiküszöbölése.

csak a jog által szabályozottterület

jog

mind a jog, mind azerkölcs által szabályozottterület

csak az erkölcs általszabályozott terület

erkölcs

Forrás: Kardos Lea, 2005

Jog és erkölcs egymásra gyakorolthatása

a.Erkölcs hatása a jogra

b.Jog hatása az erkölcsre

a. Erkölcs hatása a jogra

•Jognak igazolásra van szüksége (legitimáció)

–Történelmi áttekintés:

•Teológia magyarázat

•Természetjog

•„Társadalmi szerződés”

•jogpozitívizmus

•Jognak erkölcsileg elfogadhatónak kell lennie

Erkölcsi kötelesség-e a jogkövetés?

•Konzervatív felfogás: igen

•Liberális felfogás: nem feltétlenül

–Polgári engedetlenség

Nem kellene minden erkölcstelenségetbűncselekménnyé tenni?

Két álláspont:

1.Amit az emberek többsége erkölcsileg elítél, aztkriminalizálni kell

2.Nem biztos, hogy amit a többség erkölcsösnekvél az helyes.

Magánszféra szentsége

•Az erkölcs nagy mértékben hat a jogfejlődésére, az erkölcstelenségek jelentős részéta jog is kriminalizálja, még ha a kettőtendenciálisan nem is esik egybe.

b. Jog hatása az erkölcsre

•Alapvetően a válasz: nincs hatással

•De mégis van hatással:

•Alaphelyzet: ami jogellenes, az erkölcstelen

•Sohasem léteznek egymás nélkül.

•Kapcsolatuk egyaránt fontos mindkettő számára.

•Viszonyuk a változó valóságnak megfelelően változó éskoronként meghatározott. Hol harmonikusabb, holellentmondásosabb.

II. ERKÖLCS ÉS GAZDASÁG

Kapcsolatuk vizsgálata:

•Kívánatos-e az erkölcs számára,hogy a gazdaság szférájára iskiterjedjen?

•Szükséges és hasznos-e agazdaság számára, ha agazdasági tevékenység morálisalapra is épül?

A gazdasági / üzleti élet legfőbb erkölcsidilemmája

•Gazdasági oldal: a vállalkozásoknak nyereségesnek kell lennie

•Társadalmi oldal: a cégeknek kötelezettségeik vannak környezetéveszemben

•Az erkölcsi dilemma lényege:

•Vállalati érdekKözérdek

•gazdasági teljesítménye szociális, morális teljesítménye

•A gazdasági teljesítmény rövid és hosszú távon is objektíven mérhető.

•A szociális – morális teljesítmény mérése nem olyan egzakt, szubjektívelemek is belejátszanak → jóval nehezebb.

Az üzleti élet etikai dilemmájának legfőbbjellegzetességei II.

→ az üzleti élet etikai dilemmái során a megközelítő egyensúlykialakítása a feladat; gyakorta az alternatívák közötti legkisebbrossz.

Az egyensúlyhoz vezető döntés meghozatalához háromféleelemzés segíthet hozzá:

Gazdasági elemzés: a piac tényezőin alapul; a gazdaságifolyamatok, tendenciák alapos ismeretét igényli.

Jogi elemzés: a társadalom objektív elemeire épül; figyelembeveszi az érvényes törvények betartását/betarthatóságát; a jogkeretein belül a lehetőségek maximális kihasználása.

Etikai elemzés: a társadalom, az egyének erkölcsi alapelvein,normáin alapul; magas szintű erkölcsi felelősségtudatot igényel.

AZ ERKÖLCSI FELELŐSSÉG:1. AZ EMBER ERKÖLCSI FELELŐSSÉGE

Rendelkezik egyáltalán az ember erkölcsi felelősséggel?

•MIÉRT?

•MIKOR?

•Ki, mi felé tartozik az ember felelősséggel?

•Egyforma az emberek felelőssége?

A gyakorlati felelősség részei:

•Felelősségtudat

•Felelősségvállalás

•Cselekedetek erkölcsi értékelése

A gyakorlati felelősség I.

A tevékenység mely mozzanatára vonatkozik afelelősség??

•Szándék – etika: „A szándék mérettetik meg, nemaz eredmény” (Lessing)

•Következmény etika: A cselekvés elbírálása csakisaz eredmény, a következmény alapján történhet→ egy cselekedet, döntés „jó”, ha hasznára van azembereknek és „rossz”, ha kárt, sérelmet okoz.

A gyakorlati felelősség II.

•DE, a szándék és a következmény nincsenek mindigösszhangban, sőt gyakran ellentmondanak egymásnak.

→ A cselekvés erkölcsi értékelésénél az alábbiszempontokat kell figyelembe venni:

–a cselekvő személy objektív körülményeit (rá hatókülső tényezők),

–a cselekvő személy belső, szubjektív tényezőit(motivációja),

–magát az értékelt cselekedetet,

–a cselekedet következményeit.

Erkölcs és gazdaság

•Gazdasági pozitivizmus: a gazdaság és az erkölcs két külön szféra („apénznek nincs szaga” „az üzlet az üzlet”)

•Másik koncepció: a gazdaságot nem szabad az erkölcstől teljesenkülönválasztani (katolikus filozófia pl. bírálja mind a kommunizmust,mind a kapitalizmust)

•USA és Nyugat-Európa: a gazdaság, a sikeres üzleti tevékenységszámára nemhogy nem ártalmas, de szükséges az erkölcsi tényezőkfigyelembe vétele: vállalati etikai kódexek létrejötte, Európai ÜzletiEtikai Hálózat megalapítása

Erkölcs és gazdaság

A vállalat jó hírneve mind a partnerek,mind a vásárlók körében lényegesen nagyobbérték, mégpedig profitban kifejeződő érték, minthogyha ez etikátlan termelés, árak,tisztességtelen verseny és egyébmegkérdőjelezhető formák miatt elvész.

Üzleti etika

Az üzleti etika az erkölcsi normák üzletiéletben való olyan, a közmorál által elfogadhatóérvényesítése, amelyben megjelenik azalkalmazottakkal, a fogyasztókkal, az üzletipartnerekkel, a versenytársakkal és a környezettel,társadalommal szembeni vállalati felelősség.(Pálinkás 2006)

Az üzleti etika főbb alapelvei

Angyal Ádám (1994) szerint:

Tárgyilagosság elve

Igazságosság elve

Szakszerűség elve

Jogszerűség elve

Diszkriminációmentesség elve

Nyilvánosság elve

Ügyfelek érdekeinek képviseleti elve

Empátia elve

AZ ÜZLETI ETIKA FŐBB ALAPELVEI

Komplex megoldás elve

Méltányosság elve

Összeférhetetlenség kizárásának elve

Kollegialitás elve

Közösség tiszteletének elve

Felelősség elve

Személyiség tiszteletének és védelmének elve

Alkalmazottak irányába gyakorolt megbecsülés elve

Kis kitérő a szemléletmód változásáról

Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat c. könyvealapján (2007):

A beépülési reakciók öt fázisa

Eltelt idő

Tipikus reakció

Ki foglalkozik vele?

Először

„Hagyjanak békén, minket ez nem érint.”

Senki.

5 év után

„Jó, jó, igazuk van, de mi mindentmegteszünk.”

Valamelyik vezető, de nagyon ritkán.

10 év után

„Igen, ez a mai vállalatok legfontosabbkötelessége. Mi konkrétan ezt és ezttesszük.”

Szakemberek, új szakterületi vezető.

15 év után

„Igen, mi élen járunk ebben.”

Felsővezető és szakemberek együtt.

20 év után

„Persze, de hát miért kell ezt mondani.Nem természetes?”

Külön talán senki, vagy bárki, demindenkinek a „vérében van”.

Dahrendorf (szociológus): A politikairendszerváltás megvalósítható hat hónap alatt, agazdasági rendszerváltáshoz már hat évre vanszükség, míg a megfelelő etikai normákat ésmintákat közvetítő civil társadalom kiépüléséhezhat évtized kell (vagy esetleg még annál is több).

Amorális elemek a vállalkozásokműködésében

•Szerződésszegés, elsősorban határidőelmulasztása

•Erőfölénnyel való visszaélés

•Ármanipuláció, dömpingár alkalmazása

•Egyes nem tiszta támogatások igénybevétele

•Diszkrimináció

•Nem teljesített garanciális kötelezettség

•Minőségrontás, veszélyeztetés

•Félrevezető, megtévesztő reklám

•Vevő lekezelése

Amorális elemek a vállalkozásokműködésében

•A munkafeltételek alacsony színvonala

•Elbocsájtások immorális háttérrel

•Adathamisítás, adatmanipuláció, jelentéstorzítás

•Adóalap „korrekció”, adóletagadás

•Inkorrekt pénzügyi tranzakciók,megvesztegetések

•Veszélyes üzemek, technológiák elhallgatása,nem biztonságos üzemeltetés

•Veszélyes hulladékkal való manipuláció,szakszerűtlen tárolás

•Helyi közösségek kijátszása

Stakeholder (érintett) térkép

Forrás: Kindler-Zsolnai, 1993

Fogyasztóiérdekvédők

Alkalmazottak

Szakszervezetek

Fogyasztók

Vállalat

Szállítók

Bankok

Tulajdonosok

Politikaicsoportok

Kormányzat

Versenytársak

Természetikörnyezet

Helyiközösségek

Menedzserek

„Érintett” minden olyan csoport vagyegyén, aki befolyásolhatja a szervezetcélmegvalósítását vagy érintve van abban.

Kapcsolat az érintettekkel

Etikai térkép: londoni Üzleti Etikai Intézete összegyűjtötte azokat aproblémákat, melyek kapcsán súlyos etikai lérdések merülnek fel

–Kapcsolat a fogyasztókkal:

•Termékfelelősség

•Reklámozás

•Garanciavállalás, szerviz

•Megvesztegetés

•Információk a fogyasztókról

–Kapcsolat a tulajdonosokkal:

•Tulajdonosi és befektetői érdekek

•Vállalati mérleg és eredmény-kimutatás

Kapcsolat az érintettekkel

–Kapcsolat az alkalmazottakkal:

•Személyiségi jogok

•Diszkrimináció

•Munkahelyi környezet

•Bérezés és egyéb juttatások

•Participáció

–Kapcsolat a szállítókkal:

•Kölcsönös bizalom

•Fizetési határidő

–Kapcsolat a kormányzattal:

•Adózás

Kapcsolat az érintettekkel

–Kapcsolat a versenytársakkal:

•Verseny

•Hírnévrontás

•Informálódás a versenytársakról

–Kapcsolat a helyi közösségekkel:

•A közösség szolgálata

•A közösség támogatása

–Kapcsolat a természeti környezettel:

•Környezetvédelem

•Állatkísérletek