Az önkormányzatok finanszírozásiés gazdálkodási rendszere
2
Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma2014. október 30-án
3
Történelmi visszatekintés
•1990.: tanácsrendszer helyett önkormányzati rendszer
•Rendkívül széleskörű hatáskör:
•teljes közoktatási vertikum óvodától érettségiig
•Közigazgatási, államigazgatási szolgáltatások
•Szociális segélyezés, intézmények fenntartása,
•Egészségügyi alapellátás és szakellátás
•Minden településnek azonos feladat- és hatásköre volt mérettőlfüggetlenül
•Szakmai és pénzügyi problémák jelentkezése, nagyfokú eladósodás,fokozatosan kimerültek a rendszer tartalékai
4
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmiegyenlege
milliárd forint
2002
2006
2010
2011
2012
2013
2014. előzetesteljesítés
Bruttó adósságállomány
191,5
490,1
1247,5
1196
1067,1
459,6
28,6
Pénzforgalmi egyenleg
-105
-156,5
-232
143,5
90,3
112,9
87,0
Adósságkonszolidációnélkülipénzforgalmi egyenleg
-105
-156,5
-232
1,2
16,6
76,6
18,2
5
A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmiegyenlege
milliárd forint
6
Feladatmegosztás változása az állam és azönkormányzatok között
•2010-től kezdődő önkormányzati megújulás, feladatok újrastrukturálása.
• Megyei önkormányzatok intézményeit 2012-től átvette az állam, nálukcsak a területfejlesztési feladatok maradtak: komoly szerep a 2014-20-as uniós tervezési ciklusban.
•2013: települési önkormányzatok feladatainak újra definiálása:
• az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek azönkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak.A járások (nem önkormányzati szint) létrejötte, járási kormányhivatalok,
•Az önkormányzatoknál maradó igazgatási feladatok: közösönkormányzati hivatalok a 2000 fő alatti önkormányzatok esetében:2000 fős „bokrokat” kell létrehozni, de ez nem korlátozza azönkormányzatok önállóságát
7
Feladatmegosztás változása az állam és azönkormányzatok között
•Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás és 3000 fő felett aziskola működtetés maradt önkormányzati feladat. Az iskolák szakmaifenntartása állami feladattá vált, erre a célra jött létre a KlebelsbergIntézményfenntartó Központ.
•Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-betegszakellátás helyi feladat, a kórházak állami fenntartásba kerültek
•Szociális feladatok közül a segélyezés, alapszolgáltatások, nappaliellátás, hajléktalanok ellátása, gyermekek átmeneti gondozása
•Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) ésa kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár
8
Az önkormányzatok jogállása
•Az önkormányzati az államháztartás külön alrendszerét képezik,elkülönülve a központi alrendszertől
•Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, azönkormányzatokról sarkalatos törvény szól (Magyarország helyiönkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény – Mötv.)
•Kétszintű önkormányzati rendszer:
•települési (3178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros(egyben területi is)
•területi önkormányzatok (19): megyei
•Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség
•Társulások hozhatóak létre, az Mötv. alapján kötelező társulásoklétrehozatala is előírható
9
Az önkormányzatok jogállása
•A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható:
•Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül)
•Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás)
•Önkormányzati autonómiák:
•Szabályozási autonómia (rendeletalkotás)
•Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás)
•Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek)
•Törvényességi felügyeletüket a fővárosi és megyei kormányhivataloklátják el
•Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezenfelül önként is vállalhatnak feladatokat
10
Önkormányzati feladatok, helyi közügyek
Mötv. 13. §-a határozza meg, csak a valóban helyi érdekű, helybenleginkább szabályozható ügyek kerültek ebbe a körbe. A legfontosabbak:
•Településüzemeltetés (közvilágítás, temető, helyi közutak)
•Óvodai ellátás
•Kulturális szolgáltatások, múzeumok fenntartása, nyilvános könyvtáriellátás
•Szociális és gyermekjóléti ellátások
•Kommunális feladatok: hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás,víziközmű szolgáltatás
•Településfejlesztés
•Törvény más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat
11
Az önkormányzatok költségvetése
•Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be
•2000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása
•Központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45 naponbelül kell előterjeszteni
•Az önkormányzatnak az előterjesztést követő harminc napon belül kellaz elemi költségvetésről adatot szolgáltatni a kincstár felé (amennyiben arendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmenetigazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk)
•Működési hiány nem tervezhető
•Adósságot keletkeztető ügylet főszabályként csak a Kormány előzeteshozzájárulásával köthető
•Kincstár és ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodást, 2015-től Kincstár hatáskörekibővült
12
Helyi adók rendszere
•Vagyoni típusú adók:
•Építményadó (max. 1821 HUF/m2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a)
•Telekadó (max. 331 HUF/m2, vagy a forgalmi érték 3%-a)
•Magánszemélyek kommunális adója (max. 28 145 HUF/év)
•Idegenforgalmi adó (max. 496 HUF/fő/nap)
•Helyi iparűzési adó:
•Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a)
•Ideiglenes jellegű tevékenység után (max. 5 000 HUF/nap)
•2015-től lehetőség nyílik az új típusú helyi adók, a települési adókkivetésére, melyet az önkormányzatok szabadon szabhatnak ki kizárólagmagánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra
13
A helyi önkormányzatok 2013. évi iparűzési adóbevételeitelepüléstípusonként
Településtípus
Önkormányzatokszáma
Iparűzésiadórendelettelrendelkezőönkormányzatokszáma
Iparűzésiadóbevételösszege*millió forint
Átlagosadóbevétel
millió forint
Egy főre jutó adóerő-képesség forint
minimuma
maximuma
átlaga
főváros*
1
1
99 554,6
99 554,6
40 523
40 523
40 523
fővárosi kerület*
23
0
95 650,5
4 158,7
33 515
45 087
39 241
megyei jogú város
23
23
113 084,2
4 916,7
17 292
85 731
40 319
város
304
304
140 650,9
462,7
3 240
223 998
26 497
nagyközség
119
118
10 231,9
86,7
3 104
165 759
14 355
község
2707
2314
42 065,8
18,2
41
2 877 177
12 865
Összesen
3177
2760
501 237,8
181,6
* A Főváros és kerületek között az adóbevétel a forrásmegosztási törvény alapján megosztásra került
14
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése
A szabályozás célja
•az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése,
•a nagymértékben eladósodott önkormányzatok továbbieladósodásának megakadályozása,
•az államadósság kordában tartása,
•továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvényáltal számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatokellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükségesadósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított.
15
Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése
A Gst. alapján 2012-től helyi önkormányzat a csak a Kormány hozzájárulásávalköthet adósságot keletkeztető ügyletet. A Kormány az ügylethez akkor járulhozzá, ha:
•a fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át,
•az ügylet törvényben foglalt feladat ellátásához szükséges kapacitáslétrehozását eredményezi, és a működtetése biztosított,
•az ügylet az államháztartás adósságának teljesítését nem veszélyezteti.
A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekheztörténő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja.
Nem szükséges a Kormány hozzájárulása
•az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezése esetén,
•a naptári éven belüli hitelnél (likvid hitel),
•a reorganizációs hiteleknél, valamint
•a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében.
16
Feladatalapú finanszírozási rendszer
•2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt,ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása kerültbevezetésre.
•A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradóés átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó60%-a) 2013. évtől a megnövekedett állami feladatok ellátásátszolgálják.
•A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatívfinanszírozási rendszert felváltotta a feladat alapú finanszírozás.
•Az új finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötöttfelhasználású támogatások.
•A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítőmechanizmus (beszámítás rendszere).
17
A helyi önkormányzatok 2015. évifinanszírozási rendszere
•A feladatalapú finanszírozási rendszer
2013 – a rendszer bevezetése, alapvetéseinek lefektetése
2014 – a rendszer kiigazítása, finomhangolása, kiterjesztése
2015 – a feladatalapú finanszírozás megszilárdítása, egyedi problémák kezelése
•A 2015. év finanszírozási struktúrája:
•a gépjárműadó 40%-a illeti meg továbbra is a helyi önkormányzatokat,
•a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet (az elfogadott költségvetésalapján) 649,3 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatokszámára.
•Általános működési támogatások köre bővül, „Beszámítás” mellett„Kiegészítés”-t is tartalmaz a rendszer
•Egyes ágazati alapellátás és szakellátás működésének támogatása növekszik
•Önkormányzati fejlesztési támogatások keretösszegének emelése
•Önkormányzati fejezeti tartalék keretösszege csökken, egyedi problémákkezelésére szolgál
18
Helyi önkormányzatok központi költségvetésitámogatásainak alakulása
Év
IX. Helyi önkormányzatoktámogatásai fejezet teljesítésadatok (mFt)
2008.
1 421 716,0
2009.
1 308 451,9
2010.
1 259 386,6
2011.
1 195 626,5
2012.*
1 066 707,2
2013.*
674 808,4
2014.*
715 854,9
2015.*
649 264,6
*A Kormány önkormányzati rendszermegújító programjának eredményeként, az állam és önkormányzatokközötti feladatok újraelosztása 2012-től a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok csökkenését, és így ahelyi önkormányzatoknak juttatandó támogatási források szűkülését is jelentette.
19
Ágazati támogatások 1.- Általános működési támogatások -
1.Önkormányzati hivatal működésének támogatása
2.Településüzemeltetés jogcímeinek támogatása (zöldterület, köztemető(temetővel nem rendelkező önk. támogatása!), közvilágítás, közutak)
3.Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása (korábbanközpontosított előirányzat)
4.Üdülőhelyi feladatok támogatása (korábban központosított előirányzat)
5. Egyéb kötelező feladatok támogatása (a korábbiaknál differenciáltabb)
•1 000 fő alatti települések: legalább 4 millió forint alaptámogatás
•1 000 fő lakosságszám feletti települések (ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 000 forintot): legalább 5 millió forintos támogatás,
•az egyik kategóriába sem eső települések: 3 millió forintra számíthatnakezen a jogcímen.
FONTOS!
•Központi Statisztikai (OSAP) adatszolgáltatás alapján történő feladatfinanszírozás
•Megfelelő szakfeladatra történő év közbeni könyvelés elvárása
20
Ágazati támogatások 2.- Köznevelés I. -
FONTOS! Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (2)bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba
3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése
Kiemelt kormányzati célkitűzés: esélyegyenlőség megteremtése a nevelésben,hátrányos helyzetűek korai oktatásba való terelésének megalapozása
Önkormányzatok érintettsége: óvodai férőhelyek növelése, korszerű óvodainevelés és infrastruktúra biztosítása
2015. évi költségvetési törvény ehhez kapcsolódóan:
-Emelt összegű működtetési támogatást
-Új célzott (2 500,0 M Ft) fejlesztési forrásokat biztosít
21
Ágazati támogatások 3.- Köznevelés II. -
Óvodák központi költségvetési támogatása
- Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása
- A bértámogatás követi a pedagógus életpálya rendszerét
-Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére
-Emelt összegű óvodaműködtetési támogatás (70.000 forint/fő)
-Továbbra is támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása
Óvodai kapacitásbővítést célzó fejlesztések támogatása
-Új előirányzat, 2 500,0 millió forint
-Pályázati rendszer a meglévő óvodai férőhelyhiány megszüntetése érdekében
-NGM pályázati kiírás márciusban jelent meg a támogatási feltételekről
-jelenleg folyamatban van a beérkezett igények szakmai elbírálása
Köznevelési feladatok egyéb támogatás
-Korm. Rendelet alapján 2 500,0 millió forintos előirányzat a KLIK által fenntartott
köznevelési intézmények működtetői, illetve a hozzájárulást fizetők számára
- 2015.: működtetésről szóló újabb döntés éve!
22
Ágazati támogatások 3.- Szociális terület I. -
Kisgyermek ellátások (bölcsőde, családi napközi)
•2014. évben bevezetett rendszer fennmarad
•A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe vett osztószám csökken
•bölcsődéknél 240-es osztószám 235-re,
•családi napköziknél 251-ről 240-re változik.
Gyermekek átmeneti ellátása
•Bevezetésre kerül a feladat alapú finanszírozás a szakosított ellátások mintájára.
•Feladatalapú finanszírozás bértámogatásból és üzemeltetési támogatásból áll.
•Közel 1 milliárd forintos többletfinanszírozást jelent az érintett intézményeknek.
Szociális bentlakásos intézmények felújítása (400,0 millió forint)
•Elsősorban az ideiglenes bejegyzéssel rendelkező intézményekre koncentrálóforrás, célja a jogszabályi feltételek teljesítése
•NGM hatáskörben kerül elosztásra, az év első felében
23
Gyermekétkeztetés (58 000,0 millió forint)
•Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen
•Több, mint 10%-os, 5,4 milliárd forintos többlettámogatás az idei évhez képest
•Kisebb módosítások a bértámogatásban, a kategóriák közötti folyamatosnövekedés biztosítása
Nyári gyermekétkeztetés jogcímen 360 millió forint többletforrást biztosít a központiköltségvetés a 2015. évre (összesen 3 000,0 millió forintot) – ezzel még többrászoruló gyermek vonható be az étkeztetésbe.
A költségvetési törvény a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztésektámogatására további 1 milliárd forintot biztosít (pályázat útján).
Ágazati támogatások 4.- Szociális terület II. -
24
Ágazati támogatások 5.- Szociális terület III. -
Segélyezés
A Kormány célja, hogy 2018-ig megvalósuljon a munkaképes népesség körében a teljesfoglalkoztatottság.
Ennek elérése érdekében a segélyezés terén alapvető változások történnek:
•2018-ig az FHT-sok fokozatosan a munkaerőpiacra kerülnek, első lépésként 2015. II.félévétől egynegyedük közfoglalkoztatott lesz,
•Az FHT megállapítása és folyósítása 2015.március 1-jétől a járásokhoz került,
•A rendszeres szociális segély 2015. március 1-jétől megszűnt. A munkaképesek FHT-ra, abetegek és gyermeket nevelők egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásralesznek jogosultak, a többiek települési segélyt kaphatnak.
•A lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás 2015. március 1-jétőlfokozatosan beolvad a települési támogatásba,
•Az önkormányzati segély új neve települési támogatás, az önkormányzatok sokkal többélethelyzetben és volumenben adnak e jogcímen segélyt (ehhez adóerőképességtől függőtámogatás jár).
25
Ágazati támogatások 6.- Kulturális terület -
Nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladatok
•1 250,0 millió forinttal magasabb támogatás 2015-ben.
•A többlet elsősorban a kistelepülések közművelődési tevékenységét segíti
•a fajlagos összeg változatlanul hagyása mellett legalább 1,2 millió forintminimális támogatás
•A többlettámogatás 1 793 db kistelepülést érint pozitívan.
Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
•2015. évi előirányzat 180,0 millió forinttal nő
•A támogatás a nyilvános könyvtárak állománygyarapítását, a közművelődésiintézmények eszközbeszerzését, valamint a múzeumok állandó kiállításainakmegújulását segíti elő.
26
Beszámítás - Kiegészítés
•Egyes költségvetési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzésiadóbevétel
•A beszámítás a 2014. évinél differenciáltabb módon történik:
•Az alacsony adóbevételi potenciállal rendelkezőket (8 500 forint alatt) abeszámítás helyett kiegészítést kapnak (az általános támogatások összegérevetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatással), e felett sávosanjelentkezik az elvonás.
•Kibővült a beszámítás alá tartozó támogatások köre a külterületitámogatással, az ifa kiegészítéssel és az egyéb önkormányzati feladatoktámogatásának 50 %-ával.
•A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,5 %-áról 0,55 %-ára nő, anagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb0,65 %-ot is elérő mértékkel.
•A sávokat a következő táblázat mutatja be.
27
Beszámítás - Kiegészítés
28
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
A konszolidáció indokai:
•nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszerhibáiból eredt,
•a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt azönkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni,
•a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevésfeladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012-ben,
•a többcélú kistérségi társulások megszűntek, ezért adósságuk teljesmértékben visszafizetésre került 2012-ben,
•az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan -40-70%-os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság,
•a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában.
29
Az önkormányzatok és társulásokadósságkonszolidációja
A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint akonszolidált adósság összege ütemenként
millió forintban
Ütem
Érintett önkormányzatokés társulások száma
Konszolidáció
összege
2011 - megyei önkormányzatok
20
197 600,7
2012 - 5 ezer fő alatti önkormányzatokés többcélú kistérségi társulások
1 740
84 763,1
2013 - 5 ezer fő felettiönkormányzatok
279
614 396,6
2014 - minden önkormányzat éstársulás
516
472 317,4
Összesen
2 082*
1 369 077,8
*a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek
30
Az adósságkonszolidációban nem részesült településekkompenzációja
•A Belügyminisztérium kezelésében lévő „Egyes önkormányzatifeladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás” előirányzatból 2013-ban csak ezen önkormányzatok részesülhettek támogatásban.
•A „BM EU Önerő Alap”-ból ezen települések magasabb, akár 75%-ostámogatásra pályázhattak.
•A Kormány döntése alapján 2014-2017 közt e települések összesen 50milliárd forint támogatásra pályázhatnak elmaradt fejlesztéseikmegvalósítására. A 2014. évi pályázatok alapján 12,1 mrd Ftkifizetése már megtörtént. 2015-től uniós forrásokból lesz biztosított etelepülések támogatása.
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
31
Köszönöm a figyelmüket!