Az iskolai mentálhigiéné területei,lehetőségei.Az iskola, mint mentálhigiénéserőforrás.
Rövid történeti áttekintés
•Mentálhigiéné, mint laikus mozgalom a század elején. (Chicago, gyógyultelmebeteg nevéhez fűződik a civil kezdeményezés. Cél: betegek sorsánakhumanizálása)
•Magyarországon Fabinyi Rudolf és Oláh Gusztáv a fő alakjai amozgalomnak.
Létrehozták a Mentálhigiénés Ligát.
•20. század második felében új paradigma jelent meg. A korábbitermészettudományos gondolkodási formával szemben megújulást hozott aszociológia, szociálpszichológia, modern pszichoanalízis, kulturális antropológiafelismerése a mentálhigiéné szemléletében.
•A prevenció elvét felváltja a egészség promóció elve!!
•A személyiségfejlődést meghatározó csoportok, a lelki egészségvédelemszempontjából tradicionális pozicíóban lévő szerepeket betöltő személyek stratégiaifontosságát emeli ki az új paradigma. (orvos, lelkész, pedagógus, stb.)
•A legnagyobb figyelmet az iskola, mint szervezet és közösség váltotta ki a kutatóknál.
Mentálhigiéné fogalma
•Nincs pontos definíció.
•A mentálhigiéné kifejezés értelmét kizárólag az a történeti-kulturáliskontextus határozza meg, ahol és amikor a lelki egészségvédelemgondolata felmerül, és valamilyen módon artikulálódik a társadalmikommunikációban.
Iskolai mentálhigiéné
•Napjainkban a leginkább vizsgált terület. (Rendszer-határainak jobb átjárhatóságarévén hozzáférhetőbb, mind a kutatók, mind a gyakorló szakemberek számára pl. acsaláddal ellentétben)
•Pedagógus – mentálhigiénés „kapuőr”. Felértékelődött az értéke és a jelentősége.
•A tradicionális nevelési gyakorlatot meghaladó, a korszerű pszichológia, ill.viselkedéstudományok módszereit felhasználó befolyásolási, személyiségformálásieszközök kerülnek alkalmazásra.
Mentálhigiénés nevelési formák
•Másodlagos megelőzési módok: már korábban létrejött ártalmat vagy deficitetigyekeznek kiküszöbölni, vagy ellensúlyozni.
Pl.: neurotikus gyerekek -> relaxációs tréning, viselkedésterápia; pszichoszexuálisfejlődési zavar -> csoportos szerepfejlesztő.
•Nyelvi-kommunikációs szocializáció elégtelensége miatti hátrányos helyzet ->speciális kommunikációs tréning.
Basil Bernstein szociolingvisztikai elmélete: a hátrányos társadalmi réteghelyzet anyelvi kód hiányos és hibás működését hozza létre, ez nehezíti az iskolaibeilleszkedést, tanulást.
Magyarország: Zsolnai József nevelési rendszere. Nem csak a verbális-fogalmikommunikáció fejlesztésén fáradozik, hanem fejleszteni próbálja a nem verbáliskommunikációt és metakommunikációt is.
•Elsődleges megelőzési módok:
Iskolai bázisú kurzusok, alkohollal és a drogokkal kapcsolatos ellenállásra, adrog- és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szembeni aktív elutasításratanítanak.
Nagy a kognitív tanulás hangsúlya is. Veszélyeztetett korcsoportokra és aveszélyeztetett társadalmi környezetekre irányulóan szervezik.
Öngyilkosságveszély ellen felkészítő programok: a lényeg, hogy a gyerekek krízisesetén a segítségkérésre motiváltabbak legyenek, és társaikon felismerjék, éspróbálják befolyásolni az öngyilkossági késztetést.
•Olyan formák, amik nem veszélyeztetett helyzetre hatnak:
Általában próbálják a személyiséget fejleszteni. Nem kerül megállapításra aveszélyeztetett egyén, általában az egész osztály részesül a módszerben.
- kommunikációs tréningek, szerepjátékok, önismereti csoportmódszerek,pszichodramatikus gyakorlatok, relaxáció, stb.
- határt szab: az oktatás nagyon időigényes, a személyiségfejlesztő módszerek atantárgyakkal kerülnek vetélkedőhelyzetbe.
Ki végezze a korrektív vagy aszemélyiségfejlesztő nevelésimódszereket?
•Hagyományos válasz: szakember, főleg pszichológus.
Iskolapszichológus: nem igazi mentálhigiénés tényező, nem hatékony „eszköz”.(stigmáció veszélye, a segítségre szoruló sokkal több traumatizáló és kirekesztőhatást kap)
• Pedagógus maga, a saját rutinszerű oktató-nevelő tevékenysége során gyakorolhatáltalában személyiségfejlesztő hatást. Ha erre képzett, személyiségében alkalmas, ill.ha az iskolai szervezetstruktúra ezt számára megengedi.
•Pedagógus alkalmassága alapulhat: speciális képzésen, vagy bizonyos módszerekdiszciplinált elsajátításán és gyakorlásán.
Thomas Gordon: T.E.T. Nem csupán kommunikációs „skilleket” ad, hanem aziskolai problémák újszerű szemléletével, megértésével segít abban, hogy a tanármegfelelő beavatkozásokat célzottan, tudatosan hajtsa végre.
Speciális technikák helyett ma leginkább annak tulajdonítanak jelentőséget, hogy apedagógus őszintén, hitelesen és differenciáltan adja a saját személyiségét, nyújtsonazonosulási mintát. Legyen érzékeny az iskolai csoportjelenségek iránt.
Iskolai mentálhigiéné agyermekpszichiáterszemszögéből
•A gyermekpszichiátria orvosi diszcíplina, feladata a gyermekek pszichéstüneteinek, lelki fejlődési zavarainak felismerése, és kezelése.
•Az iskolai mentálhigiéné fogalmába a testi-lelki egészségvédem, egészségmegőrzésérdekében az iskolában végzett tevékenységek sorolhatók.
•Kezdetben a mentálhigiénés tevékenység elsősorban a fogyatékosságokfelismerésére, hátterének, okainak megismerésére, a különböző fogyatékosokspeciális képzési lehetőségeinek, módszereinek kidolgozására irányult.
•A gyermekpszichiátria feladatai közé tartozott, hogy megállapítsa, milyen tényezőkfelelősek azért, hogy egy-egy gyermek nem tud beilleszkedni, megfelelően teljesíteni.Segítsen e problémák megoldásában.
Az iskola
•Az iskola nevelő, szocializáló funkciója egyre fontosabbá válik az ismeretközlés,tanítás mellett.
•Társadalmunk elvárásként fogalmazza meg az iskola irányában, hogy képes legyenaz oktatott gyermekek esetleges hátrányainak korrekciójára is.
Iskolák mentálhigiénéstevékenysége
•Szoros összefüggés: társadalmi, lakóhelyi környezet elvárásai, kulturális minták.
Speciális problémák aziskolában
•Iskolakezdés:
Óvoda és iskolaérettségi vizsgálat után kerül az iskolába a gyermek. Általában nagytesti és lelki teher ez a változás. Gyakran jelentkeznek pszichés tünetek, pl.szorongásos zavarok, regresszív jelenségek, nyugtalanság, viselkedészavarok.
Ezek többnyire átmeneti reakciók, megértő tanító és türelmes szülő együttműködésemellett spontán rendeződnek.
•A pedagógus személyisége döntő módon meghatározhatja egy iskolát kezdőgyermek és az iskola viszonyát, kihat egész iskolai karrierjére.
Az iskolai készségek körülírtfejlődési zavarai
•A problémák felismerése csak iskoláskorban, az olvasás, írás tanulás idejénlehetséges.
•Leggyakoribb: olvasási és helyesírási zavar (dyslexia, dysgráfia), számolási kézségönálló zavara és az iskolai készségek kombinált zavara. biológiai okok
•A részképességzavarok problémája iránt az utóbbi években nő az alsó tagozatbantanító pedagógusok érdeklődése, ismereteik jelentősen bővültek ezen a területen.
Viselkedészavarok
•Legnagyobb probléma: figyelemzavar, túlzott mozgékonyság
•Ezek sokszor társulnak az iskolai készségek specifikus zavaraival, melynekhátterében biológiai okokat és pszichoszociális hatásokat egyaránt feltételeznek.
•Az ilyen problémával küzdő gyerekekhez más módszer kell, mint társaiknál.
•A kellő időben kezdeményezett vizsgálat utáni tartós kezelés, speciális fejlesztés,esetleg gyógyszer hatékonyan segíthet.
Kiskamasz kor
•A prepubertás a személyiségalakulásban nagy változásokat hoz a testi fejlődésben,az érdeklődésben, a kognitív képességek fejlődésében, a kapcsolati igényekben.
•A kortárs kapcsolatok kerülnek előtérbe. (a szülők szerepe változik)
•Gyakran kialakul az iskolával szembeni elutasítás, ennek hátterében életkorisajátosságok, a kortársak növekvő befolyása mellett többnyire korábbi vagy aktuáliskudarcok is szerepet játszanak.
•Az önállósodási törekvések sokszor átmeneti teljesítményromlást okozhatnak, detartós kudarchoz is vezethetnek, ha a tanuló nem kap segítséget új, hatékonytanulási módszer kialakításához.
Serdülőkor
•A változások a középiskolára válnak jellemzővé.
•Továbbtanulás: megfelelő döntéshez a szülők és és az iskola együttműködése iskellene a tanulók bevonásával.
Azonban az iskola véleménye többnyire az aktuális teljesítményen alapszik, kevéssétudja figyelembe venni javaslatában serdülő fejlődési szakaszát, és egészszemélyiségfejlődését. A szülők pedig inkább saját elképzeléseiket, vágyaikatképviselik.
•A pedagógusok alig-alig tudják figyelembe venni a serdülőkor pszichés sajátosságait,kizárólag az elért tanulmány számít. A deviáns megnyilvánulásokat szankciók,kizárás követi, ami súlyosbíthatja azokat.
A család és az iskola kapcsolata
•Optimális esetben a két legfontosabb nevelő, szocializáló intézmény együttműködéseszükséges az eredményes nevelés, szocializáció kialakulásához. (sajnos gyakori azellentét, „egymásramutogatás”)
•Az iskola a szülőt okolja az iskolai problémák, viselkedészavarok, tanulásinehézségek kialakulásáért, és a szülőktől várja a megoldást.
•A szülők egy része az iskolát, a pedagógusokat autoriter, minősítő intézményként,személyként éli meg, gyakran érzi úgy, hogy gyermeke iskolai problémái szülőialkalmasságát, nevelési képességeit kérdőjelezi meg.
A gyermekpszichiáter és az iskolakapcsolata
•A gyermekpszichiátriai vizsgálatot kezdeményezheti az iskola, de a szülő is, akigyakran a pedagógus javaslatára, nyomására jelentkezik.
•Pedagógusokban sok előítélet él, ez gyakran vezet a kezelt gyermekekmegbélyegzéséhez az iskolában.
•A pedagógusok ismerethiányából, attitűdjéből következően nem jut el minden arrarászoruló gyermek szakemberhez vagy gyakran csak későn szánják rá magukat,hogy a kezelést javasolják.
•A másik véglet az irreális csodavárás a szakemberekkel szemben.
•A pszichés problémákkal küzdő gyermekek általában hosszabb kezelést igényelnek,a kezelés során még inkább fontos, hogy együttműködés alakuljon ki a a gyermeketkezelő pszichiáter, és a gyermek tanára között. Rendszeres információcsere,személyes konzultációk mellett hatékony módszer a csoportos esetmegbeszélések.
•Új törekvések jelentek meg: komplex, az egész iskolára kiterjedő mentálhigiénérealapozott szervezetfejlesztést tűztek ki célul például az egészségre nevelésalapjaként.
•A gyermekpszichiáter és a pedagógus együttműködése egyre fontosabb.
Felhasznált irodalom
•Buda Béla: Iskola és mentálhigiéné (1990) In: Veres Judith (szerk.): Aprimer prevenció iskolai feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet,Budapest.
•Kézdi Balázs: (szerk., 1998): Iskolai mentálhigiéné. Pro Pannonia, Pécs.
Fejezetek:
Buda Béla: Iskolai mentálhigiéné
Gyenge Eszter: Iskolai mentálhigiéné a gyermekpszichiáter szemszögéből
Köszönöm a figyelmet!