Gyurkó György
Követelmények kezelése
Követelmények megállapítása, leírása
Követelmények érvényességéneknyilvántartása (rendszertervezési változatok)
Követelmények teljesítésének követése
Követelmények típusai
Funkcionális követelmények
Nem funkcionális követelmények (pl.egyidejűleg kiszolgált felhasználók száma,skálázhatóság, ...)
A Use Case modell célja:
A funkciók / funkcionális követelményekmeghatározása
A rendszer határainak megvonása
Felhasználó szerepkörök és jogosultságaikmeghatározása
A projekt által igényelt erőforrások becslése
A projekt ütemezésének, idő- és költségtervezésének,megalapozása
A tesztspecifikációk készítésének támogatása (ahasználati esetek képezik a felhasználói tesztesetek / tesztspecifikációkközvetlen bemenetét)
A használati eset diagram szimbólumai
Használati esetek (use case-ek, „krumplik”): arendszernek a felhasználó által látható funkciói,szolgáltatásai
Felhasználói szerepkörök (aktorok, pálcikaemberek):felhasználói szerepek vagy kapcsolódó más alkalmazások
Kapcsolatok (asszociációk): aktor és használati esetközötti kapcsolatok
Függőségek: használati eset közötti viszonyok
Általánosítás / specializáció: aktor-aktor, illetve eset-esetviszonyok
Egy áttekintő use case diagram
Magyarázatok a „KIR áttekintése” ábrához / 1
Miért kell modellezni az aktorokat mintszerepköröket?
Mert a szerepkörökhöz így rendelhetőkhozzá a szolgáltatások használatáravonatkozó jogok.
Mit fejeznek ki az előző ábraáltalánosítás / specializáció értelműnyilai?
Azt, hogy a KIR felhasználószerepkörnek specializációi azÉrkeztető, az Iktató, az Ügyintéző, azIrattáros és a Rendszergazdaszerepkörök.
A milyen állításoknak van helye a KIRfelhasználó szerepkörspecifikációjában?
Olyan állításoknak, amelyek közösenérvényesek minden felhasználóra, azaza KIR felhasználó szerepkör mindenspecializációjára.
Mit fejez ki egy aktor és egy használatieset közötti asszociáció?
Azt, hogy az aktorral képviseltszerepkörnek joga van használni ahasználati esetet (szolgáltatást).
Magyarázatok a „KIR áttekintése” ábrához / 2
Milyen szolgáltatásokhoz vanhozzáférése az Iktató szerepkörnek?
A Kézbesítés és az Ügyiratkezelésszolgáltatás(csomagok)hoz.
Mire való a megjegyzés szimbólum adiagramon?
Olyan tudnivalókat közölhetünk vele ,amelyeket a diagram nem tud kifejezni.
Azonos konkrét felhasználónak(konkrét személynek) egyidejűleg lehet-e több szerepköre?
Igen. Ugyanis az „Ezt a szerepkört isáltalában az iktató látja el az ügyintézőhelyett”* megjegyzésből az következik,hogy lehet olyan felhasználó, akiegyszerre rendelkezik mind az Iktató,mind az Ügyintéző szerepkörrel.
* Az „Ezt a szerepkört is általában az iktató látja el az ügyintéző helyett” megjegyzésből, nem következik,hogy az iktató ügyeket is elintéz. Inkább arról van szó, hogy a KIR egy iratkezelő rendszer neve, és azÜgyintézés szolgáltatáscsomag valójában az ügyintézésben érintett iratok keletkezésével, mozgásával,állapotváltozásával kapcsolatos adatok rögzítésére ad lehetőséget, de ezeket az adatokat mégsem azügyintéző rögzíti ő csak olyan feljegyzéseket ír a mappára vagy a fizikailag (papíron) létező iratra, amelyekalapján az iktató el tudja végezni a rendszer által az ügyintézés következményeiről várt adatok bevitelét.
Az előző diagram„Küldeményekkezelése” eseténekkifejtése
Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 1
Az ábrán az Érkeztető felhasználótcsak három használati esettel(„krumplival”) köti össze asszociáció. Ezazt jelenti ez a felhasználó csak ezt ahárom szolgáltatást veheti igénybe (csakezeket a „krumplikat” érheti el)?
Nem. Igénybe veheti azok kötelezőrészeit (<<include>>) és opcionáliskiterjesztéseit (<<extend>>) is. –Másképpen: elérheti az összes„krumplit”, amelyhez (az említett három„krumpliból” vezet <<include>> és /vagy <<extend>> sztereotípusúfüggésekből álló láncolat.
Mit fejeznek ki a Küldeményadatokkezelése – általános használatiesetből kiinduló <<include>> függések?
Azt, hogy a Küldeményadatokkezelése – általános használati esetkötelezően tartalmazza a nyilakkalmutatott hat másik használati esetet(szolgáltatást). – Pl. a Küldeményadatokkezelése – általános használati esetben egy afelhasználó egy olyan képernyőt kezel, amelynekhat panelje van. (Ha a hat panel túl nagy felületetadna ki, elképzelhető az is, hogy a képernyőt hatfüleslap alkotja.)
Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 2
Mit fejeznek ki az ábra használati eseteiközötti általánosítás / specializációértelmű nyilak?
1. A Küldeményadatok kezelése –általános használati esetnekspecializációi a Küldeményadatokmegtekintése és az Érkeztetésiktatás nélkül esetek.
2. A Küldeményadatok megtekintéseesetnek specializációja aKüldeményadatok módosítása eset.
Az ábrán az Érkeztető felhasználótólnem vezet <<include>> és / vagy<<extend>> sztereotípusú függésekbőlálló láncolat a Küldeményadatokkezelése – általános használatiesethez. Ezek szerint a felhasználó eztaz esetet nem használhatja?
A felhasználó konkrétan aKüldeményadatok kezelése –általános használati esetet nemhasználhatja, hiszen az egy absztrakthasználati eset, amely csak a konkrétesetek specifikációjánakegyszerűsítésére szolgál azáltal, hogyazok specifikációjának közös elemiebben kiemelhetők.
Magyarázatok a „Küldemények kezelése” ábrához / 3
... Tehát a felhasználóKüldeményadatok kezelése –általános eset szolgáltatásait nem ériel?
Amikor a felhasználó aKüldeményadatok kezelése –általános eset valamelyikspecializációját használhatja, abbanbenne vannak (elérhetők) az általánosesetnél specifikált szolgáltatások is.
Mivel egyszerűsíti aKüldeményadatok kezelése –általános használati esetet jelenlétemás használati esetek specifikációját?
Azt a tényt, hogy a képernyőtörténetesen tartalmazza a Küldeményfőbb adatai, a További beküldők, aMellékletek, ..., Csatolmányokpaneleket / füleslapokat, nem kellettduplán, az Érkeztetés iktatás nélkülés a Küldeményadatok megtekintéseeseteknél is specifikálni.
Példa a „Digitális óra” esettanulmányból
Áttekintő változat
Részletező változat
Példa az „Egy lakás biztonsági rendszere”esettanulmányból
Példa az „Egy szupermarket parkolási rendszere”esettanulmányból
Egy használati eset részleteinek kifejtése
Másik - részletező - use case diagram
Szöveges forgatókönyv (scenárió)
A viselkedésmodellezésből vett technikák(szekvenciadiagram, tevékenységdiagram)
A statikus modellezés
Célja:
Osztályok definiálása (a tagjainak definiálásával)
Osztályok közötti viszonyok (általánosítás /specializáció, asszociációk, függések) megadása
Technikái:
Osztálydiagram
Objektumdiagram (előzetes elemzés osztálydiagramkészítéséhez vagy példányszintű részletek utólagoskifejtése)
Statikus modellek típusai
Elemzési modell (a szakmai tartalomra koncentrál)
Tervezési modell (figyelembe veszi a megvalósításarchitektúráját, lehetőségeit; a programnyelvikörnyezet lehetőségeit)
Objektumdiagram
Magyarázatok az objektumdiagramhoz / 1
Mit jelent a bal felső dobozban aza:Cikk jelölés?
Azt, hogy ez a doboz a Cikk osztálybatartozó a objektum szimbóluma.
Mit képviselnek az objektumdiagramCikk osztályú objektumai?
A jobb alsó sarokban mutatotttermékszerkezeti háló csomópontjait.
Mit képviselnek az objektumdiagramKapcsolat osztályú objektumai?
A jobb alsó sarokban mutatotttermékszerkezeti háló nyilait.
Mi az oka annak, hogy atermékszerkezeti háló nyilait isobjektummal kell képviseltetni ezen adiagramon?
Az, hogy a nyilakhoz is tartoznak őketjellemző adatok. Ilyen az a -> d nyílhoztartozó 7-es beépülési darabszám. Eztcsak egy objektum egy adattagjában(beepulDb) lehet letárolni.
Mit képviselnek az objektumdiagramonlátható asszociációk (a diagramonlátható nyilak)?
Az objektumok közötti navigációslehetőségeket.
Magyarázatok az objektumdiagramhoz / 2
Mit mutat az a:Cikk -> ad:Kapcsolatasszociáció, ha még annak az ad felőlivégéhez tartozó elsoKapcs szerepnevetis figyelembe vesszük?
Azt, hogy az a objektumtól léteziknavigáció az elsoKapcs szerepetbetöltő ad objektumhoz. (Ez a navigációarra való, hogy az a objektumtól feltudja szólítani az ad objektumotvalamilyen művelet végrehajtására.)
Az előbbi asszociációból mi következikaz a objektum (típusszinten a Cikkosztály) szerkezetére nézve?
Az objektumnak rendelkezni kell egyelsoKapcs nevű, Kapcsolat típusúadattaggal, amely éppen az adobjektumra mutat. – Típusszinten: ACikk osztálynak rendelkezni kellelsoKapcs nevű, Kapcsolat típusúpéldányadattaggal.
Ezen objektumdiagram értelmében azad:Kapcsolat objektum is felkérhetivalamilyen művelet végrehajtására aza:Cikk objektumot?
Nem, mert ezen a diagramon az a:Cikkés az ad:Kapcsolat objektumokközötti asszociációban a navigáció csakegyirányú.
Magyarázatok az objektumdiagramhoz / 3
Mit jelent az elsoKapcsszerepnév előtti – (mínusz)jel?
A Cikk osztályban a szerepnév alapjángenerálódó elsoKapcs nevű példányadattagotprivate láthatóságúnak deklaráljuk.
Az objektumdiagramon mibőllátszik, hogy az a cikkbe éppenhárom másik cikk (a d, a c és ab) épül be közvetlenül?
Abból, hogy az a:Cikk objektumra azelsoKapcs szerepnevű, illetve a kovetkezoszerepnevű asszociációkkal éppen háromKapcsolat-példány van felfűzve: az ad, az ac ésaz ab; és ezek a kapcsoltCikk szerepnevűasszociációikkal rendre a d, a c, illetve a bcikkekre mutatnak.
Az objektumdiagramon mibőllátszik, hogy a c cikk nemcsakaz a cikkbe épül beközvetlenül?
Abból, hogy a c:Cikk objektumra adc:Kapcsolat objektum is rámutat egy olyanasszociációval, amelyben a c cikk szerepnevekapcsoltCikk; továbbá mivel a dc objektum a dcikkből induló kapcsolatláncra (listára) vanfelfűzve, a dc kapcsolat a c cikknek a d cikkbevaló közvetlen beépülését reprezentálja.
Magyarázatok az objektumdiagramhoz / 4
Az objektumdiagram alapján összesenlegalább hány példányadattagja lesz aKapcsolat osztálynak?
Három:
-beepulDB : int;
-kovetkezo : Kapcsolat;
- kapcsoltCikk : Cikk;
Az utóbbi kettő az asszociációkszerepneveiből generálódik.
Minden Kapcsolat-példánynak ki vantöltve a kovetkezo nevű adattagja?
Nem, mert például az ab példányesetében üresnek (null értékűnek) kelllennie.
Minden Cikk-példánynak ki van töltveaz elsoKapcs nevű adattagja?
Nem, mert például a c példány esetébenüresnek (null értékűnek) kell lennie.
Objektumdiagram – C# környezethez illeszkedő
Az előbbi objektumdiagramból származtatottosztálydiagram
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 1
Hogy került a ListaElemosztálydiagramra, ha azobjektumdiagramon nem isvolt ilyen osztályú objektum?
A ListaElem osztály megjelenésében két tényjátszhatott közre:
1.A Kapcsolat osztályú objektumoknakrendelkezni kell olyan kovetkezo nevűadattaggal, amellyel az ilyen objektumoklistába fűzhetők.
2.A tervező észre veszi, hogy fejlesztő környezetosztálykönyvtárában létezik egy olyanListaElem osztály, amelynek egy kovetkezonevű példányadattagja éppen arra való, hogyvele az osztály példányait listába fűzhessük.Tehát az 1. pontban leírt követelmény úgy isteljesíthető, hogy a Kapcsolat osztályt aListaElem osztályból származtatjuk.
Az osztálydiagramon mibőllátszik, hogy a ListaElemosztálynak van egy kovetkezonevű példányadattagja?
Abból, hogy ListaElem osztály egy kovetkezoszerepnevű asszociációban áll önmagával.
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 2
E modell szerint hogyan lesz aKapcsolat osztálynak egy kovetkezonevű példányadattagja?
Úgy, hogy a ListaElem osztálytólmegörökli.
A ListaElem osztályból származtatásnélkül is megoldható lett volna, hogy aKapcsolat osztálynak legyen egykovetkezo nevű példányadattagja?
Igen. Úgy, hogy Kapcsolat osztályhozveszünk fel egy olyan kovetkezoszerepnevű asszociációt, amely aKapcsolat osztályra mutat vissza.
Az, hogy ListaElem osztály önmagávaláll egy kovetkezo szerepnevűasszociációban, azt jelenti, hogy azosztály példányai is önmagukkal állnakilyen asszociációban?
NEM!!! Azt jelenti, hogy egy listaelem ésa (listában) rákövetkező listaelem is aListaElem osztály példányai.
A diagramon milyen jelentésűszimbólum kapcsolja össze aListaElem osztályt és a Kapcsolatosztályt?
Ez a nyíl az általánosítás / specializációszimbóluma. Azt jelzi, hogy aKapcsolat osztály specializációja(leszármazottja) a ListaElemosztálynak
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 3
A kovetkezo szerepnevű asszociáció-nak a navigálható végén (azaz a nyilasvégén) a 0..1 számosságban miértszerepel 0 alsó határ?
Mert egy lista utolsó eleme nem mutategyetlen következő elemre sem. (Hamutatna, akkor nem ő lenne az utolsóelem a listában.)
A kovetkezo szerepnevű asszociáció-nak a navigálható végén (azaz a nyilasvégén) a 0..1 számosságban miértszerepel 1 felső határ?
Mert egy lista bármely eleméhezlegfeljebb egy közvetlenül rákövetkezőelem kapcsolódhat.
A kovetkezo szerepnevű asszociáció-nak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..1 számosság-ban miért szerepel 0 alsó határ?
Mert egy lista első eleméhez nincs olyanlistaelem, amelyre ő lenne a rákövetkezőelem. (Ha lenne, akkor nem ő lenne azelső elem a listában.)
A kovetkezo szerepnevű asszociáció-nak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..1 számosság-ban miért szerepel 1 felső határ?
Mert egy lista bármely eleméhezlegfeljebb egy közvetlenül megelőzőelem létezhet a listában.
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 4
Még az objektumdiagramhoz fűzöttmagyarázatok között azt állítottuk,hogy a Kapcsolat osztálynak háromadattagja lesz:
-beepulDB : int;
-kovetkezo : Kapcsolat;
- kapcsoltCikk : Cikk;
Akkor az osztálydiagramon aKapcsolat dobozban miért csak abeepulDB : int adattag látszik?
A kovetkezo adattagot azért nem kellfeltüntetni a dobozban, mert ezt azadattagot a Kapcsolat osztály aListaelem osztálytól megörökli.
A kapcsoltCikk adattagot azért nemkell feltüntetni a dobozban, mert ezt adiagramon a Kapcsolat osztálybólindított asszociáció kapcsoltCikkszerepneve képviseli.
A Kapcsolat(Cikk, int)konstruktor mire használhatja amegkapott paramétereket?
Az első paramétert az új Kapcsolat-példány kapcsoltCikk adattagjánakadja értékül, a második paraméterértékét pedig a beepulDb veszi fel.
A kapcsoltCikk szerepnevű asszociá-ciónak a navigálható végén (azaz anyilas végén) miért határozottan 1 aszámosság?
Mert egy Kapcsolat-példány csak azértjön létre, hogy az mutasson egy kapcsoltcikkre; illetve az objektumdiagramonlátszik, hogy egy Kapcsolat-példánycsak egy cikkre mutathat.
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 5
A kapcsoltCikk szerepnevű asszociá-ciónak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..* számosság-ban miért szerepel 0 alsó határ?
Mert vannak olyan cikkek, amelyekremint kapcsolt cikkre egyetlenKapcsolat-példány sem mutat (lásd azobjektumdiagramon az a cikket).
A kapcsoltCikk szerepnevű asszociá-ciónak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..* számosság-ban miért szerepel * felső határ?
Mert vannak olyan cikkek, amelyekremint kapcsolt cikkre több Kapcsolat-példány is mutat (lásd az objektum-diagramon a c cikket). - Csupán azobjektumdiagram alapján a 0..2számosságra is következtethettünkvolna, de itt a tervező számításba vett adiagramon nem ábrázolt eseteket is.
Az elsoKapcs szerepnevű asszociáció-nak a navigálható végén (azaz a nyilasvégén) a 0..1 számosságban miértszerepel 0 alsó határ?
Mert van olyan cikk, amelyhez nemkapcsolódik elsoKapcs szerepbenegyetlen Kapcsolat-példány sem (lásdaz objektumdiagramon a c cikket).
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 6
Az elsoKapcs szerepnevű asszociáció-nak a navigálható végén (azaz a nyilasvégén) a 0..1 számosságban miértszerepel 1 felső határ?
Mert egy cikkhez legfeljebb egyKapcsolat-példány kapcsolódhatelsoKapcs szerepben .
Az elsoKapcs szerepnevű asszociáció-nak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..1 számos-ságban miért szerepel 0 alsó határ?
Mert van olyan Kapcsolat-példány,amely egyik cikknek sem első kapcsolata(lásd az objektumdiagramon pl. az ackapcsolatobjektumot).
Az elsoKapcs szerepnevű asszociáció-nak a nem navigálható végén (azaz anem nyilas végén) a 0..1 számos-ságban miért szerepel 1 felső határ?
Mert egy Kapcsolat-példány legfeljebbcsak egy cikknek lehet első kapcsolata.
Mit fejez ki, hogy az elsoKapcsszerepnevű asszociációnak csak azegyik vége navigálható (azaz csak aKapcsolat osztály felőli végén vannyílas)?
Azt, hogy egy Cikk-példány meg tudjaszólítani az első kapcsolatát képezőKapcsolat-példányt, de nincs szükségarra, hogy Kapcsolat-példánymegszólítsa azt a cikket, amelynek ő azelső kapcsolata
Magyarázatok az osztálydiagramhoz / 7
Igaz-e, hogy a modell szerintegy Kapcsolat-példány sohanem szólíthat meg egy Cikk-példányt?
Nem. Egy Kapcsolat-példány meg tudjaszólítani a hozzá kapcsoltCikk szerepbenkapcsolódó Cikk-példányt.
Közelebbről mit jelent az, hogyegy x objektum meg tudjaszólítani az y objektumot?
A x objektum fel tudja kérni az y objektumotegyik metódusa végrehajtására.
A diagramon látott asszociá-cióknak miért csak az egyikvégéhez tartozik szerepnév?
Mert a nem navigálható véghez feleslegesszerepnevet megadni.
Mit jelent az, egy navigációegyik végén sincs nyíl?
1. Kidolgozott („végleges”) modellben azt, hogyaz asszociáció mindkét vége navigálható.
2. Kezdeti modellben jelentheti azt, hogy anavigálhatóságot még nem definiáltuk.
Egy diagramon az 1. eset úgy tehetőegyértelművé, hogy az asszociáció mindkétvégéhez szerepnevet rendelünk.
Osztálydiagram – C# környezethez illeszkedő
Példa az„Egy szupermarketparkolási rendszere”esettanulmányból
Példa az „Egy szupermarketparkolási rendszere”esettanulmánybólAz előbbi osztálydiagrambólszármaztatott osztály-diagram (elemzési modell)
Példa az „Egy szupermarketparkolási rendszere”esettanulmánybólOsztálydiagram - tervezésimodell változat (figyelembeveszi a szálakat)Az elemzési modelltől valóeltérés jellemzőbb okai:- Különböző forrásnyelvikörnyezetek- Különböző készen adottosztálykönyvtárak.
Az asszociáció változatai
(Sima) asszociáció: Az egyik osztály (mondjuk azA) példánya azért tudja használni a másik osztály(mondjuk a B) egy példányát, mert az A-nak van egyolyan példány-adattagja, amely B típusú, azaz a Begy példányára hivatkozik.
Kompozíció: Tartalmazási asszociáció. Az A-példány tartalmazza a B-példányt. A B egy példányátaz A-nak legfeljebb egy példánya tartalmazhatja; és aB egy már tartalmazott példánya más osztálypéldányaival sem lehet tartalmazotti viszonyban.
Aggregáció: Gyengébb tartalmazási reláció. A B egypéldányát az A-nak több példánya is„tartalmazhatja”; illetve más osztályú objektumok is„tartalmazhatják”.
A
B
A
B
A
B
A
B
A
B
A
B
Navigáció az asszociáció mentén
Két irányú navigáció: Az a:A objektumelérheti/használhatja a b:B objektumot, mert aza:A-nak van egy olyan példány-adattagja, amely ab:B objektumra mutat. De fordítva is: a b:Bobjektum elérheti/használhatja az a:A objektumot,mert a b:B-nek van egy olyan példány-adattagja,amely az a:A objektumra mutat. (A szerepnevekbőladattagok lesznek.)
Egy irányú navigáció : Az A példányaelérheti/használhatja a b:B objektumot, mert az A-nak van egy olyan példány-adattagja, amely a b:Bobjektumra mutat. Fordítva nem igaz. (Csak anavigálható véget kell szerepnévvel ellátni.)
A
B
A
B
A
B
A
B
A
B
A
B
a
b
a
a
b
b
b
b
b
Asszociáció (végeinek) számossága
1. példa: Az a:A objektumelérhet/használhat legfeljebb egy b:Bobjektumot. (A b szerepnévből egy skalár-adattag lesz az A definíciójában.) A b:Bobjektum elérheti/használhatja az A-nak akártöbb példányát is. (Az a szerepnévből egygyűjtemény-adattag lesz a B definíciójában.)
2. példa : Az A egy példányaelérhet/használhat legfeljebb egy b:Bobjektumot, de az A-nak több példánya iselérheti/használhatja a B ugyanazonpéldányát. (Itt a B definíciójában nem lesz Aosztályú adattag, mert az asszociáció A-végenem navigálható.)
A
B
A
B
0..*
a
b
0..1
b
0..1
0..*
Példamegvalósításra ésfüggőségre
A specializáció két változata
Kiterjesztés: A B osztály pluszképességet ad hozzá az az A ősosztályképességeihez, vagy valamit azősosztálytól eltérő módon old meg. (Kétinterfész között csak kiterjesztés viszonylehet.)
Megvalósítás: A B osztály megvalósítja(1) az A interfészt vagy (2) egy <<type>>sztereotípusú osztály műveleteit. (A (2)eset a C# és a Java nyelvekben nemértelmezhető.)
A
B
A
B
Osztályok közötti függés fogalma
Tágabban értelmezve: A B osztály függ az A osztály-tól, ha valamilyen módon használja az A osztályt(annak definícióját). Ezen értelmezés szerint a speci-alizáció és az asszociáció is függés.
Szűkebben értelmezve: A tágabb értelemben vettfüggések olyan esetei, amelyek mind a specializáció-tól, mind az asszociációtól különböznek. A szűkebbértelemben vett függés jelölése:
A
B
Egyéb utalás hiányában függésen a szűkebben értelmezett függést fogunk érteni.
Miért kell megjelölni a függéseket?
Mert ha a B osztály függ az A osztálytól, akkor az Aosztály definíciójának megváltoztatása kihathat a Bosztály működésére is .
Tehát a függések jelzésével azt dokumentáljuk, hogyvalamely osztály definíciójának megváltoztatása melymás osztályok működésére lehet hatással.
Asszociáció és függés összehasonlítása
Asszociáció: Mindig az osztályok példányai közöttvalósul meg. Nem példányosodó osztályra nemértelmezhető. A példa szerinti asszociáció esetébenaz A osztálynak van egy b:B példány-adattagja.
Függés: Nem példányosodó osztály(ok)ra isértelmezhető. Akkor nem példány-példány, hanemosztály-példány vagy osztály-osztály viszonyt fejezki. - A példa szerinti függés esetében az Aosztálynak nincs B osztályú példány-adattagja,esetleg az A nem is példányosodik. Itt csak másfajtaviszony lehetséges. Pl. az A egy tagfüggvényénekegyik paramétere B típusú, vagy az A egytagfüggvényének visszaadott értéke egy B típusúobjektumra való hivatkozás, vagy ....
A
B
A
B
b
Példák osztályok közötti függőségre
Az osztálydiagram szimbólumai
Osztály (interfész, típus, C#-ban struktúra is)
Általánosítás / specializáció (kiterjesztés,megvalósítás)
Asszociáció
Aggregáció, kompozíció
Függőség