Filozófiatörténet előadások 1.

Filozófiatörténet előadások 4.Filozófiatörténet előadások 4.

Márton Miklós

marton@ajk.elte.hu

ArisztotelészArisztotelész

Platón tanítványa, az Akadémia tagja. (Kr. E. 384-322)

Később saját iskolát alapított, a Lükeiont (Líceum),élete végén perbe fogták és elmenekült Athénból.

Csak az ún. ezoterikus, tanításra szánt műveimaradtak fönn.

Az első tudományos igénnyel dolgozó filozófus, akielkülönítette a filozófia területeit (diszciplínáit).

Empirikus kutatásokat is folytatott (biológia), éselsőként dolgozta föl szisztematikusan elődei nézeteit(filozófiatörténet).

ArisztotelészArisztotelész

Logika: Elsőként foglalkozott az érvényeskövetkeztetések vizsgálatával.

Az érvényes következtetésekben, aszillogizmusokban egy vagy több kiindulókijelentésből (premisszák) jutunk egy zárókijelentésre (konklúzió).

Kijelentés (ítélet) az, ami igaz vagy hamis lehet.

A kijelentések 2 terminusból állnak: alany(szubjektum) és állítmány (predikátum).

Vannak egyedi kijelentések („Szókratész fehér”) ésáltalános kijelentések, ahol az alany olyan, amiállítmány is lehet: univerzálék („ember”).

ArisztotelészArisztotelész

4 féle általános kijelentés van:

1.egyetemes állító: Minden A B. (a)

2.egyetemes tagadó: Egyetlen A sem B. (e)

3.részleges állító: Némely A B. (i)

4.részleges tagadó: Némely A nem B. (o)

Csak az egyetemes kijelentések közti következtetésiviszonyokat vizsgálja.

3 féle alakzat lehetséges, attól függően, hogy mi aközös terminus:

1. alakzat

2. alakzat

3.alakzat

1. premissza

2. premissza

CA (BC)

ArisztotelészArisztotelész

Összesen 192 variáció lehetséges a 4 féle állításbehelyettesítésével (43X3). Arisztotelész megvizsgálja,ezek közül melyik érvényes szillogizmus (14 darab).

A tudomány bizonyításra nem szoruló premisszákból(axiómák) halad szillogizmusok útján megállapíthatótételekig. Vitatott, hogy az axiómákhoz tapasztalativagy értelmi úton jutunk.

Az egyik legfontosabb axióma a kétértékűség elve.

Az általános terminusokat definiálnunk kell: Azáltalános terminusok fajtákat (species) jelölnek,ezeket először a legközelebbi nembe (genus)soroljuk, majd megadjuk megkülönböztető jegyüket(differentia specifica).

ArisztotelészArisztotelész

A definíciók nem csak a terminusok jelentését adjákmeg, hanem a faj lényegét is.

Metafizika

A nemeket végül már közös fogalom alá nemsorolható 10 kategóriába sorolja. Ezek közöttvannak:

1.Egyedi szubsztanciák (Szókratész)

2.Általános szubsztanciák (ember)

3.Akcidenciák, tulajdonságok, amelyeket aszubsztanciákról állíthatunk (minőség, hely, szám…)

A legfontosabbak az egyedi szubsztanciák – ha ezeknem volnának, nem volna semmi sem.

ArisztotelészArisztotelész

Platónnak szemben tehát az egyedi dolgokat tartjaalapvetőnek, és az általános tulajdonságokat és fajtákatcsak ezekhez kapcsolódóknak.

A szubsztanciák tehát szó szoros értelmében vettlétezők, a többi csak ezekhez kapcsolódóan nevezhetőannak.

A metafizika a létező mint létező tudománya: aszubsztanciát kell vizsgálja.

A szubsztanciák tehát minőségekkel rendelkeznek ésfajtákba sorolhatók, továbbá változhatnak – hogyanlehetséges ez?

ArisztotelészArisztotelész

Minden változáshoz kell egy alapul szolgáló dolog(szubsztrátum), ami változik.

A minőségi és mennyiségi változás esetében aszubsztancia marad állandó, az akcidenciákcserélődnek.

A keletkezés és pusztulás egy szubsztanciális formafölvétele és elvesztése. Ilyenkor a szubsztrátum azanyag.

Az alapul szolgáló dolog potenciálisan lehet az, amivéválik (A mag potenciálisan növény). Aktuálisan pedigaz a forma jellemzi, amivel épp rendelkezik.

ArisztotelészArisztotelész

Az anyag tehát tiszta potencialitás – bármi lehet. Adolgok lényegét ezért a forma adja (definíció!).

DE! Minden létező dolog egyszerre anyag és forma.Egyik sem létezhet a másik nélkül (vs. Platón)

A változás 4 féle oka – A „miért” kérdésre 4 féleválasz van:

1.Az anyagi ok (a bronz)

2.A formai ok (a szobor alakja)

3.A hatóok, ami elindította a változást (a szobrászmunkája)

4.A cél-ok (a bronz formába öntése)

ArisztotelészArisztotelész

A cél-ok mindig egy forma megvalósulása.

A természetben tehát teleológia, célszerűségfigyelhető meg (biológia).

A végső cél-ok a mozdulatlan mozgató (Isten), amelyfelé minden tart.

Mivel a mozgás örök, a mozgató is az, és mivel amozgás folytonos, a mozdulatlan mozgató tisztaforma, aktualitás.

Lélekfilozófia: A lélek a mozgató elv, tehát a testformája. A lélek struktúra, amelybe a test anyagaszerveződik, és amely ezért lehetővé teszi az élőlényszámára a fajtájára jellemző működést (funkciót).

ArisztotelészArisztotelész

A lélek tehát nem anyagi, de nem is testetlenszubsztancia (vs. Platón). Elválaszthatatlan.

Ahol van önmozgás, ott van lélek is:

a)Növényi lélek (növekedés, táplálkozás)

b)Állati lélek (+ érzékelés és törekvés)

c)Emberi lélek (+ gondolkodás, értelem)

Az értelmet azonban testtől függetlennek tekinti,amely valamiképpen hasonlóan tiszta gondolkodóforma, mint a mozdulatlan mozgató (Isten).

ArisztotelészArisztotelész

Etika és politika: Nem elválasztható tudományok.

Az emberi cselekvés végső célja a boldogság. Ennekáltalános elemzése: az etika, milyen társadalmiberendezkedés segíti elő: politika.

Kétféle erény: erkölcsi erény és értelmi erény.

Az erkölcsi erény (jellem): lelki alkat, hajlam adotthelyzetben helyesen viselkedni.

Ez A. szerint a szélsőségektől mentes „aranyközépút” (pl.: vakmerőség – bátorság – gyávaság)

Az erény nem velünkszületett, de nem is elméletitudásból származik: gyakorlással sajátítható el.

Fontos a gyakorlati erkölcsi nevelés, a jó társadalmiszokások: erényes tettek tesznek erényessé.

ArisztotelészArisztotelész

Így alakul ki a gyakorlati okosság képessége (phronészisz),ami nem azonos az elméleti értelemmel (núsz).

Értelmi erények: tudományos tudás, szakértelem ésgyakorlati okosság (phronészisz).

Az okosság alapján vagyunk képesek felmérni akövetkezményeket, és a körülményeket.

A legboldogabb élet mégis az elméleti ész használata: afilozófiai vizsgálódás.

A politikai erények is a gyakorlati okosságból származnak(vs. Platón).

Az ember természettől fogva államalkotó lény (zoónpolitikon): a pólisz az emberi természetet hivatottkiteljesíteni, a boldogságot.

Fontosnak tartja a jó alkotmányt, amely az állam formája.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

A hellenisztikus korban filozófiai iskolákvannak jelen.

A legfontosabbak: Az akadémia, aszkeptikusok, az epikureusok, a sztoikusokés később a neoplatonikus iskola.

Az iskolák közt állandó viták folytak.

A kor filozófiájában központi szerep azetikáé, de ezt megalapozzák metafizikai ésismeretelméleti elméletekkel.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

Az epikureus iskola (A Kert): alapító Epikurosz (Kr. E.341-270) athéni polgár.

Természetfilozófiája atomista materialista, de vannakbenne istenek: tökéletes boldog lények.

Tökéletességükkel nem fér össze, hogy bármilyenkapcsolatba lépjenek a természeti világgal – nem isisten teremt – nem kell tehát félni őket.

A lélek is anyagi természetű – halandó. Nem kellfélni a haláltól: mi már akkor nem vagyunk jelen.

Azonban nem fogadja el, hogy az összetett emberilelket és akaratot meghatároznák az atomokraérvényes fizikai törvények – nem determinista.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

A legfőbb jó a gyönyör: a fájdalmaktól és a lelkizavaroktól mentes élet (ataraxia) - hedonizmus.

Kétféle gyönyör van: dinamikus és állapot jellegű. Atesti szükségletek kielégítése az első csoportbatartozik.

A dinamikus gyönyörök rövid életűek, ezért azállapot-jellegűekre kell törekedni.

Az értelem feladata a gyönyör maximalizálása és afájdalom minimalizálása – hosszútávon.

4 forrása a zavarnak: a) Istenek, b) halál, c) a fájdalomés d) a gyönyör félreismerése.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

c): Az erős fájdalom rövid, ami hosszú, azt pedigfölülmúlj a gyönyör mennyisége.

d): A legfőbb gyönyör a baráti társaságban valófilozofálás. A filozófia terápia is: megszabadít afélelmektől.

Sztoicizmus: Alapító Zénon (Kr. E. 334-262)

Kidolgozott logikával, fizikával és etikávalrendelkeztek.

Metafizika: Az létezik, ami hatni képes, ezek viszontmindig fizikai dolgok: materialisták, a lélek is hat, az isfizikai.

A világ egy organikus egész, amelyben mindenmindennel összefügg, a dolgok kölcsönösen hatnakegymásra.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

Az oksági hatásokat pedig a logosz szabályozza, így avilág eseményei e legkisebb részletekigdetermináltak: A világban a végzet uralkodik.

A világ egy állapotát teljesen meghatározza egypillanattal korábbi állapota.

Etikájukban háromféle morális értéketkülönböztettek meg: jó, rossz, közömbös.

Jó és rossz a közömbös dolgok helyes vagy helytelenhasználata. A helyes a természetnek felel meg.

Közömbös az, amiben nem dönthetünk, hogyanhasználjuk: fájdalom – gyönyör, élet – halál,szegénység – gazdagság.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

A bölcs belátja a világot irányító logoszt, így tudja,hogy közömbösnek kell tekintenie a legtöbb dolgot,ami az embereket szenvedéllyel tölti el.

Eléri a szenvedélymentesség (apatheia) állapotát:nem érzelemmentes tespedtséget jelent, hanemnyugodt értelmes választást.

Később ezt az ember társadalmi – természetikörnyezetétől való függetlenségeként,autonómiájaként értelmezték.

Akkor vagyunk szabadok, ha nem vágyunk olyasmire,ami nem rajtunk múlik, és csak belső életünkharmóniájával törődünk, ami rajtunk múlik.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

Neoplatonizmus: Plótinosz (204-270.)

Filozófus és spirituális vezető is egyben: afilozófiai elmélkedés spirituális élmény nála.

Metafizikájában Platón nyomán megkülönböztetiaz értelemmel és az érzékekkel fölfoghatóvilágot.

Az értelmi világ három szintje: az Egy (Jó), azÉrtelem, a Lélek. Ezekből ered az érzékelhetővilág: örök (időtlen), változatlan, valódi létezők.

Az egyes szintek fölfelé az egység magasabb fokátképviselik: egyre kevesebb bennük a sokféleség.

Minden sokféleség feltételezi az egységet, amelyközös bennük (Platón): Minden idea idea. Ígyjutunk el az Egyhez.

A hellenisztikus filozófiaA hellenisztikus filozófia

Az Egyről nem mondhatunk semmit, mert nincsenektulajdonságai, nem tartozik semmilyen kategóriához,nincsenek térbeli – időbeli részei, stb.

Az Egyet nem lehet megismerni.

Mégis belőle származik minden, az értelemmelfelfogható világ többi szintje is.

Emanáció: minden alacsonyabb valóság-szint az Egykiáradása úgy, hogy maga az Egy nem változik.

Az Egy egyben a Jó,vele szemben a rossz a Jó hiánya:az anyag, a lét hiánya, a teljes negativitás.

Etika: a lélek célja az anyagtól az értelmi belátáson átaz Egyhez,a Jóhoz való felemelkedés – misztikusegyesülés. Minden anyagi dologtól való mentesség.